vízvisszatartás

Hat Velencei-tó sem elég

Magyar ugar március 29.

Nagy vízvisszatartási sikert jelentett be a vízügy, amelynek a valós képe azért árnyaltabb, de a saját dicséretünk ugyebár fontosabb annál, hogy másokra bízzuk. A természetes vizeink eltékozlásának megszüntetéséért, a felelős vízgazdálkodásért és a táj helyreállításáért indított mozgalom sikere pedig az, hogy átütötte az üvegplafont. A vízvisszatartás ügye már túllépett azon a szinten, hogy el lehessen hallgatni, vagy széplelkű idealisták realitást nélkülöző vágyképének lehessen nevezni. Nem volt hiábavaló a kitartó tudományos háttérmunka, előadások, konferenciák, figyelemfelkeltő megmozdulások és újságcikkek sokasága – mostanra nagyon sok helyen beszélnek erről, így a vízügy is kénytelen paradigmát váltani. Becsületére legyen mondva, hogy nem menekül előle, hanem próbál az élére állni!

Irreális tévképzetek a vízvisszatartás körül – Szakértői kormány S01E03

Ambrózy Áron Ps TV február 28.

Öntözésfejlesztés, mesterséges tározómedrek és további csatornák építése, hatalmas víztömegek átszivattyúzása a többletet adó helyről oda, ahol hiány van – ezek a legjellemzőbb technokrata megoldási álmok a vízhiányra és az aszályokra. Közelebbről megnézve azonban minden szempontból képtelenség ezekben a megoldásokban bízni. Itt már olyan léptékű beavatkozásra van szükség, amelyet csak a természet képes végrehajtani, mi pedig akkor tesszük a legtöbbet az ügy érdekében, ha ezt lehetővé tesszük a természetnek. Ezt jártuk körül Kulcsár László paraszttal, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetőjével, és azt is megbeszéltük, hogy a tájba visszaengedett víz esetén miért nem kell félni sem a maláriától, sem attól, hogy megélhetés nélkül maradnak a földbirtokosok.

Hova tegyük a vizet, amikor van? (Videó)

Magyar ugar 2024 szeptember 21.

Két évvel ezelőtt mutatták be az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának a Tisza árterére kidolgozott vízkivezetési és táji víztározási tervet. A Vízválasztó Mozgalom képviseletében Koncsos László vízépítő mérnök és Balogh Péter geográfus által ismertetett modell az árhullámok elhárítására és a sivatagosodás megállítására egyaránt megoldást kínál. Nagy István agrárminiszter is elámulva nézte 2022-ben az elképesztőan aprólékos bemutatót, ám azóta nem jutott előbbre sem a terv, sem a minisztérium és a Vízválasztó Mozgalom közti szakmai egyeztetés. Keresztes László Lóránt, a bizottság elnöke ezért múlt héten a Tisza részben kiszáradt medrébe hívta össze a bizottságot, ám a tagok nagy része nem jött el. Ismét előadta azonban a javasolt megoldást Balogh Péter, valamint Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetője. Nemcsak arról beszéltek, miért nem oldja meg a problémát mesterséges tározók, duzzasztók és vízlépcsők építése, hanem az ártérrehabilitáció kapcsán gyakran felmerülő aggályokra és tévhitekre is választ adtak. Az is kiderült, hogy napjainkban a minden földet beszántó gabonabánya-üzemmód vagy a vízvisszatartásos tájgazdálkodás jelenti-e a realitást.

Áradás, kánikula, aszály, silány élelmiszerek, klímahiszti – Mindnek ugyanaz az ellenszere

Vezércikk 2024 szeptember 18.

Nagy szerencsénk van az időjárással. Az emberek aktív emlékezete általában elég rövid, de annyira azért nem, hogy ne emlékeznének rá, alig két hete micsoda kínlódást okozott a kánikula és a szárazság. A gazdák pláne emlékeznek rá, ahogy minap még tapogatták a vízhiány miatt hetven centis, elszáradt kukoricájukat. Erre most zúdul ránk az irgalmatlan mennyiségű víz, és azon szűkölünk, hova tegyük a szűkre betonozott folyóinkban, és nehogy óriási árvíz legyen belőle. Meg vagyunk szeppenve, mert érezzük, hogy két hét alatt két teljesen ellentétes természeti erőnek vagyunk kiszolgáltatva. Pedig van rá gyógyszer. Az oldalirányú vízkivezetésnek, a táji vízmegtartásnak és a hozzá kapcsolódó ártéri gazdálkodásnak az anyagi, pénzügyi és jogi szükségletei, valamint a hihetetlenül szerteágazó hasznos hozadékai egy külön cikket is megérdemelnének – írtam két hete. Ez az a cikk.

Ilyen hülyék nem lehetünk! Nem…? – A szárazság megrendelője ugyanis a monokultúrás mezőgazdaság

Vezércikk 2024 szeptember 5.

Noha a sajtóban nem kap akkora teret, mint két éve, idén is jelentős aszály pusztítja az országot, különösen az Alföldet. Az elenyésző termés persze csak a gazdálkodókat érinti közvetlenül, tehát az ország népességének elsöprő többségét nem; legfeljebb az élelmiszerárak emelkedésében. A heteken át, szinte megszakítás nélkül tartó kánikula azonban már sokkal észrevehetőbb mindenki számára. Szokatlan módon szeptemberbe is átnyúlik a jócskán 30 fok fölötti hőség, miközben Lázár János építési miniszter, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke a Tranziton azt közölte, hogy már a gépeink és berendezéseink se bírják tartósan ezt a hőhullámot, egyszerűen nem ilyen melegre vagyunk berendezkedve sem műszakilag, se mi magunk testileg. De akkor miért nem oldjuk meg? Miért nem csökkentjük a száraz hőséget?

Elmúlt a tavalyi aszály, és túlságosan is megnyugodtunk

Ps VIDEO 2023 október 6.

Két minisztériumon áll vagy bukik a táji vízvisszatartás és a fenntartható tájgazdálkodás ügye, így az ezekért küzdő Zöld Gerilla Mozgalom is két irányba kénytelen ingázni. A négy éve alakult mozgalom folyamatosan az Alföld kiszáradására, elsivatagosodására figyelmeztet, és a vele, valamint a Vízválasztó Mozgalommal együttműködő geográfusok, mérnökök, egyetemi tanárok és gazdálkodók által kínált, átfogó javaslatcsomagot népszerűsíti a sivatagosodás megfordítására. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal sikerült a rövid párbeszéd nemrég, az Agrárminisztérium részéről viszont teljes érdektelenség övezte a segítő szándékot.