Kedden kezdheti tárgyalni a Fővárosi Törvényszék az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás ügyét. Az 1998. július 2-án történt leszámolásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly. Az ártatlan áldozatokat is követelő merénylet egyike volt a magyar kriminalisztika nagy megoldatlan ügyeinek, melynek megfejtésére több mint tizennégy évet kellett várni. Úgy tudjuk, a felbujtóként vádolt Portik Tamás egyik emberén, Zsóvár Imrén keresztül adott utasítást Rohácnak Boros meggyilkolására. Szintén a héten kezdődik az alvilágban – az Energol-vezérhez hasonlóan – érinthetetlennek tartott diszkópápa, Vizoviczki László bírósági pere. Az éjszaka császárát és harminckét bűntársát többek között 825 millió forintos költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Nagyon könnyen elképzelhető, hogy Jozef Rohác és társai perének keddi tárgyalása a már összevont Fenyő- és Aranykéz utcai merénylet, és a Prisztás-gyilkosság egyesítésével fog kezdődni a Fővárosi Törvényszéken. Ennek oka, hogy az Ítélőtábla október 2-án hatályon kívül helyezte a Prisztás-ügy elsőfokú ítéletét, és arra utasította a törvényszéket, hogy az 1996-os emberölési ügyet is egyesítse a két leszámolásos büntetőüggyel. A Fővárosi Ítélőtábla végzése miatt Polt Péter ugyan jogorvoslatért fordult a Kúriához, de erről a legfőbb bírói fórum csak december 4-én fog dönteni, így a táblabíróság végzése egyelőre jogerős. Arról nem is beszélve, hogy korábban ifjabb Balsai István, a Prisztás-gyilkosság harmadrendű vádlottjának kirendelt védője arra hívta fel a PestiSrácok.hu figyelmét, hogy ha a Prisztás-ügyet egyesítik az Aranykéz utca és Fenyő János ügyeiben indult büntetőeljárásokkal, az elsőfokú bíróságnak ezen egyesített eljárást is – az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésének logikája alapján – azonnal fel kellene függesztenie a Cinóber-ügy nyomozásának befejezéséig. Nincs könnyű helyzetben tehát a Cserni János által elnökölt elsőfokú bírói tanács. Kedden remélhetőleg minden kiderül…
Boros Tamás aláírta a halálos ítéletét, amikor vallomást tett az olajmaffiára. Fotó: PS
Portik végleg el akarta hallgattatni Borost
Ha a törvényszék úgy dönt, folytatódhat a bizonyítás Rohác és társai összevont büntetőügyében, akkor az 1998-as Aranykéz utcai robbantás körülményeinek a tisztázása kerül terítékre, mivel a Fenyő-gyilkosság tárgyalásán már a védőbeszédek is elhangoztak. Információink szerint az ügyben szereplő koronatanúk közül senki nem fog holnap vallomást tenni, csupán a vádirat ismertetésére, és a vádlottak – vélhetően rövid – észrevételeire fog sor kerülni. A szeptemberben egyesített két ügy vádirata szerint az elsőrendű vádlott Jozef Rohác Drobilich Gábor megbízásából az Energol Rt. nagykőrösi telephelyén embereivel, köztük Jozef Hamalával őrző-védő tevékenységet látott el. Rohác ennek során került kapcsolatba a másodrendű vádlott Portik Tamással, akitől a Fogász becenevű szlovák megbízást kapott Boros József Károly megölésére, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett Portikra és társaira is több bűncselekménnyel kapcsolatban. A vád szerint Portik azért adott utasítást Boros megölésére, hogy a sértettet elhallgattassa és az Energol-ügyben indított nyomozás bizonyítását megnehezítse. Rohác a megbízást anyagi előny fejében elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef Hamalát is bevonta. Rohác ismeretlen körülmények között beszerezte a robbanóanyagot, és távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint az áldozat mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat is feltérképezte.
Rohác maga is megsérült a robbantásban
A vád szerint Jozef Rohác arra utasította Jozef Hamalát, hogy a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtse el. A kocsit Hamala hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót Jozef Hamala a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol az áldozat naponta közlekedett. Rohác és Hamala a helyszínen élesítette a robbanószerkezetet, és várták a bűncselekményre alkalmas időpontot. Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef Rohác az Aranykéz utcai parkolóháznál már lesben állva várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef Rohác távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet, majd az általa előidézett robbantás után 11 óra 50 perckor a Türr István utca fele távozott a helyszínről. A robbantás következtében a merénylet célpontja, Boros József Károly és még három ember életét vesztette, húszan, köztük a merénylő, Jozef Rohác is különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. A vád szerint Rohác a robbantás napján elhagyta Magyarországot, a sikeres merényletért pedig 50 millió forintot kapott Portik Tamástól.
Tizennégy év után történt fordulat
Az már korábban is nyílt titok volt, hogy kik kívánták Boros Tamás halálát. Ahogy egy korábbi forrásunk fogalmazott, egyértelmű, hogy az Energol-Conti Car tagjainak volt útban Boros, hiszen rájuk tett terhelő vallomást „Óriás” Tamás az 1997-es elhíresült videovallomásában, melynek részleteit a PestiSrácok.hu korábban többször is közzétette. Boros részletesen beszélt az illegális olajszőkítésről, az olajos alvilág felépítéséről, valamint arról, hogy ez a kör áll az 1996-ban elkezdődött fővárosi robbantások, leszámolások hátterében. Boros többször név szerint említette Portikot, sőt „elvetemült kis gyilkosnak nevezte”, valamint egyértelműen összefüggésbe hozta az Energol-vezért Prisztás József meggyilkolásával. A szűk körben tett vallomás azonban nagyon hamar ellenfeleihez került, ami már önmagában is vezethetett Boros halálához. A rendőrség a merénylet után tizennégy évig szinte egyhelyben toporgott, a nyomozást először 2002. szeptemberében zárták le, majd 2008. nyarán, a merénylet kivitelezőjének tartott Jozef Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. Fordulat az ügyben 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamást, akit – a Prisztás, Cinóber és a Seres-gyilkosság mellett – ennek a merényletnek a megbízásával is meggyanúsítottak. Segítője a gyanú szerint Lendvai János volt, a végrehajtó pedig Jozef Rohác. Noha tizennégy évet kellett várni a gyanúsításig, a rendőrök állítólag már a robbantás napján tudták, hogy Rohác és bandája voltak az elkövetők, és a Népszabadság információi szerint bizonyíték is volt ellenük. Ahogy úgy tudjuk, a rendőrök azzal is tisztában lehettek, hogy Portik Tamás állt a merénylet hátterében. Egyrészt, mert Portikot már akkor Rohácékhoz kötötték, másrészt azért, mert Portik egyik embere, a Kacsa becenevű Lendvai János a robbantás utáni pillanatokban felbukkant a helyszínen.
Zsóvár Imre és Rohác szembesítése a Fenyő-gyilkosság perén. Fotó: Borsonline.hu
Portik Zsóváron keresztül adott utasítást Boros likvidálására
Kacsát Portikkal együtt gyanúsították meg a bűncselekménnyel, de végül a Prisztás-gyilkossághoz hasonlóan nem emeltek ellene vádat. Ahogy a korábban szintén bűnsegédként kezelt Zsóvár Imrével szemben sem, pedig Portik egykori katonáját azzal gyanúsították, hogy Rohácéknak segédkezett a merénylethez beszerezni a Semtex robbanóanyagot. Portálunk ugyanakkor úgy értesült, Zsóvár szerepe az ügyben a robbanószer beszerzésénél jóval több lehetett. Információink szerint a jogerős börtönbüntetését töltő, az eljárásban már csak tanúként szereplő férfin keresztül adta ki Boros megölésére az utasítást – az akkor már a rendőrség elől bujkáló – Portik, így könnyen elképzelhető, hogy Zsóvár valamilyen alkunak köszönhetően úszta meg a felelősségre vonást. A többek között zsarolás miatt elítélt nehézfiú a gyilkosság kapcsán arról is beszélt a nyomozóknak, hogy Portik őrjöngött a merénylet után, mivel kérésével ellentétben Rohácék nem lelőtték, hanem felrobbantották Borost. Az Aranykéz utcai robbantás nyomozását ugyanúgy, ahogy a Prisztás-gyilkosság esetében, Portik egykori bizalmasa, K. Györgyi segítette a legtöbb információval. De vallomást tett a már említett Zsóvár, valamint a Conti Car főnök Radnai László is. K. Györgyi egyébként arról számolt be a nyomozóknak, hogy a robbantás előtti hónapokban a nevére több lakást és kocsit is béreltek, amit Jozef Rohác és bandája használt a merénylet előtt. Értesüléseink szerint a nő személyesen is ismerte Rohácot, akivel többször találkozott is a Portik fémjelezte Művészinas étteremben. Úgy tudjuk, az egyik ilyen találkozón éppen Cinóber megöléséről tárgyalt Portik, energolos cégtársa Ferencsik Attila, valamint a Művészinasban szintén jelenlévő Rohác és Zsóvár. K. Györgyi nyomozati vallomása szerint Portik az étteremben személyesen utasította szlovák emberét a gyilkosságra. Az 1996 december 18-án végrehajtott merénylet miatt egyébként mind a négy férfit gyanúsítottként kezeli a rendőrség.
Nem mehettek a belvárosba
A Zsóvár által elmondottaknak némileg ellentmond az a vallomás, amit az Energol-vezér „anyósa” tett 2012-ben a rendőrségen. Riskó Judit arról beszélt, hogy Portik jobbkeze, Hunyadi Ferenc két héttel a robbantás előtt figyelmeztette őket, hogy amíg nem szólnak, kerüljék el a belvárost. Hunyadi emellett elvitte az Aranykéz utca szomszédságában lévő Régiposta utcai lakás kulcsait is, majd közölte, jelzésükig ebbe a lakásba sem tehetik be a lábukat. Portik, majd a fia nevén lévő lakás sorsa azért is érdekes, mert a Hír TV korábbi információi szerint van olyan vallomás a nyomozóhatóságok birtokában, hogy Rohácék abban a lakásban készítették elő a négy halálos áldozatot követelő robbantást. Állítólag a merénylet után tíz nappal Hunyadi ismét megjelent Riskóéknál, visszaadta a kulcsokat, majd arra kérte Portik élettársának édesanyját, hogy alaposan takarítsa ki az olajmaffiózó fiának lakását. Hunyadit az Aranykéz utcai robbantás mellett egyébként több, Portikot érintő gyilkossági ügyben is meghallgatták a nyomozók, de a bizalmi ember senkire nem tett terhelő vallomást.
Az éjszaka császárát és társait több, mint 825 millió forint adócsalással vádolják. Fotó : mno.hu
A héten kezdik tárgyalni Vizoviczki és társai adócsalási ügyét is
Ugyancsak a héten kezdi tárgyalni a Fővárosi Törvényszék az éjszaka császárának is nevezett Vizoviczki László büntetőügyét is. Sokáig a kiváló rendőrségi és politikai kapcsolatai miatt érinthetetlennek hitt férfi szerdán 32 vádlott társával együtt fog a vádlottak padján ülni. A Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztusban bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti 33 vádlottal szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint a Vizoviczki érdekeltségében álló szórakozóhelyek és éttermek üzletvezetői, a könyveléssel, számlázással megbízott munkatársai a vádban szereplő költségvetési csalással 825,5 millió forintos kárt okoztak az államnak. A KNYF által benyújtott másik vádirat szerint, melyet a Debreceni Törvényszék az eljárás során keletkezett minősített dokumentumokra tekintettel a nyilvánosság kizárásával fog tárgyalni, a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai rendszeresen százezres, milliós összegeket kaptak Vizoviczkitól azért, hogy szórakozóhelyei illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás érdekében razziákat tartsanak. Ellenük a főügyészség bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A két vádirat alapján összesen 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét volt rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő, valamint egy közegészségügyi felügyelő található.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS