Fazekas Sándor: Szeretném kiugrasztani a nyulat a bokorból!
Szeretném kiugrasztani a nyulat a bokorból: vajon honnan tudja a cikk szerzője, hogy mi volt Kiss Szilárd C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításának anyagában? - mondta a nemrég letartóztatott volt moszkvai agrárattasé ügyéről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban. A tárcavezető nem érzi, hogy bármiféle személyes felelősséget kéne vállalnia Kiss büntetőügye miatt, rá csak az tartozik, hogy az attasé az exportban komoly sikereket ért el. "Vajon miért nincsenek botrányok, ha a környezetvédelem tényleg olyan gyenge, ahogy egyesek megpróbálják beállítani?" - válaszolta Fazekas az Illés Zoltán durva vádjairól feltett kérdésünkre, miközben megjegyezte: Illésék csupán egy óriási vízfejet hiányolnak, aminek persze ők szeretnének az élére ülni. A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt négy évben történelmi léptékben is nagyot fejlődött a mezőgazdaság, amely forintban számítva 43 százalékkal növelte a kibocsátását. Szerinte ez a fő oka a hivatalba lépése óta tartó agrárbékének.
STEFKA ISTVÁN - HUTH GERGELY - PestiSrácok.hu
Kiss Szilárd, a volt moszkvai mezőgazdasági attasé az Indexen - finoman fogalmazva - nem klasszikus újságírói módszerekkel feltárt bűnügyét többen úgy értelmezik, hogy az egy üzenet, első sorban önnek, és olyan emberek inspirálták, akik önt akarják elmozdítani.
Nem érdekelnek az ilyen nagyon áttételes üzenetek, ha valakinek gondja van, mondja meg érthetően, egyenesen. Egyébként tényleg elgondolkodtató, hogy zárt, titkos nyomozati anyagok miként kerülnek ki nyilvánosság elé? Mi itt a minisztériumban nem szoktunk ilyesmit kézhez kapni. Szeretném kiugrasztani a nyulat a bokorból: vajon honnan tudja a cikk szerzője, hogy mi volt Kiss C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításának anyagában? Ez a kérdés már messzebb vezet, mint egy büntetőeljárás részleteinek a kiszivárogtatása. Ám a lényeg az, hogy Kiss Szilárdról egy orgoványi takarékszövetkezet okán írnak, ami semmiféle összefüggésben nincs az ő valóban eredményes agrárdiplomatai pályafutásával. Ténykérdés, hogy volt év, amikor 25 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdasági kivitel Oroszországba, jelentős részben az ő szervezőmunkájának köszönhetően. Ügyében a bíróság fogja kimondani a végső szót.
Az LMP a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága elé citálná önt, felszólítva, hogy tisztázza magát Kiss Szilárd ügyében és vállalja a politikai felelősséget. Vállalja?
Egy takarékszövetkezet körüli valószínű bűnügy vajon hogyan lett nemzetbiztonsági ügy? Előbb erre kéne válaszolni. Ugyanakkor itt a minisztériumban és szerveinél összesen 18 ezren dolgoznak, és persze sajnálatos, ha bárki gyanúba keveredik, de mégiscsak nehéz lenne mindenkiért egyedül nekem felelősséget vállalnom.
Amikor két éve miniszteri oklevéllel tüntette ki Kiss Szilárdot, mivel indokolta az elismerés átadását?
Mint mondtam, az ő teljesítménye igenis mérhető, korábban a külügy, az utóbbi időben pedig a mi munkatársunkként dolgozott, miközben az export folyamatosan növekedett és mind a két tárcánál meg voltak elégedve a teljesítményével.
A kormány holdudvarában jelentős átrendeződés történt, elemezők szerint a Simicska Lajos körüli tragikomédia önt is gyengíti, hiszen a vállalkozó cégei állandó partnerei voltak az földművelésügyi tárcának is.
Azt gondolom, hogy egyedül a miniszterelnök a megmondhatója: kiben mekkora a bizalma. Beszédes, hogy a földművelésügyi tárca nem gyengült, hanem erősödött az utóbbi időben, hiszen sok új feladatot kaptunk, miközben egyes területeket valóban átadtunk. Az új kormányzati struktúrában megkaptuk például az erdőgazdaságokat, egymillió hektár erdővel és vadhúsfeldolgozókat, ménesbirtokot, iskolákat. Nehéz azt állítani, hogy ez gyengülést jelent. Persze megértem, hogy az elemzőknek is kell valami téma.
Bírálatokból azért bőven kap mostanában. Volt környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán például - az ellenzék új sztárjaként - azt állítja, hogy a szakmaiság és az értékelvűség már nem érvényesül. Csak a pénz számít és az egyes egyének hatalmi túlélése.
Illés nagyon sokat köszönhet a Fidesznek és Orbán Viktornak, ezért meglehetősen méltánytalan, ahogyan távozása óta nyilatkozik. Szerintem a környezetvédelem és természetvédelem ma még fontosabb a kormányon belül, mint az előző időszakokban. Egészen más kérdés, hogy egyesek, köztük Illés Zoltán,hiányolnak egy óriási államigazgatási vízfejet, aminek persze ők szeretnének az élére kerülni. Az új Alaptörvényben lefektettük az ország génmanipulált terményektől való mentességét, és ennek fenntartásáért napról-napra megküzdünk. A természetvédelem is erősödött, a nemzeti parkok szilárd anyagi háttérrel működnek, függetlenül attól, hogy a földjeik nyilvántartása a Nemzeti Földalaphoz került. Több mint 250 ökoturisztikai beruházást adtunk át az elmúlt időben, másfél millió látogatót fogadunk évente és újabb ötven milliárd forint jut a terület fejlesztéseire.
Az igazi konfliktusok nem is a nemzeti parkoknál, hanem például a környezetvédelmi érdekek és előírások kontra ipari fejlesztések relációjában szoktak keletkezni. Nem gondolja, hogy ezekből az akár kormányon belüli csatákból csak egy erős környezetvédelmi államigazgatás tudna jól kijönni?
Mondjon kérem olyan védendő természeti értéket, ami az elmúlt négy évben megsemmisült! Vajon miért nincsenek botrányok, ha a környezetvédelem tényleg olyan gyenge, ahogy egyesek megpróbálják beállítani?
Viszont ha létezik az a mohóság, szakmaiatlanság és síbolás a kormányban, amiről Illés beszél, a mai hibák és engedékenységek csak évek múltán bosszulják meg magukat, ipari-környezeti katasztrófák formájában.
A kellő szakmai háttér minden területen megvan a minisztériumban. V. Németh Zsolt államtitkárnak több évtizedes a környezetvédelemben eltöltött gyakorlati tapasztalata, a csatorna-beruházásoknál, vízműveknél például.
Ön nem szavazta meg a Paks II. atomerőmű fejlesztésének dokumentumait harminc évre titkosító parlamenti határozatot. Talán a zöld énje kerekedett felül?
Be kell vallani, technikai hibát vétettem a szavazáskor, nem kell ebből messzebb menő következtetést levonni.
A gazdákat korábban leginkább a zöldbárók határtalan terjeszkedése és az agrárpiaci visszaéléseik bosszantották. Megnyugvást hozott, hogy nemrég 1200 hektárban maximálták a támogatható birtokméretet?
A kormány elkötelezte magát, hogy a nagybirtokok arányát 50 százalékról 20 százalékra csökkentse, a kisbirtokokat pedig 80 százalékra növeljük. Persze mindig vannak vészmadarak, akik szerint az intézkedéseinket trükkösen úgyis kijátsszák, csak azt nem értem, miért kell ennyire lenézni a gazdatársadalmat, a kamarai földbizottságokat és a minisztérium szakembereit? A földtörvényen sem találtak kiskapukat, az agrártámogatást sem könnyű kijátszani, pláne a gazdák rovására, hiszen nyomon követhető, ha a cégek tiltott módon osztódással szaporodnak. Csendben jegyzem meg, hogy azért nem is egy életbiztosítás strómanok nevére íratni a földet.
Akik több tízezer hektárt szedtek össze, ön szerint valóban fejet hajtanak a kormány akarata előtt és eladják, visszaadják a birtokuk egy részét?
Pontosan látható, hogy mennyi nagybérlő haszonbérleti szerződését nem újítjuk meg, hanem kisebb darabokban kínáljuk a gazdáknak. Ugyanígy látható, hogy a nagyok a törvénynek engedve sorra engedik át a méreten felüli magán-haszonbérleteiket a kisebb gazdálkodóknak. Ez egy hosszú folyamat, de jó úton járunk.
Amikor legutóbb találkoztunk egy túrkevei választási fórumon, ön azonnal megtalálta a közös hangot a gazdákkal. A szemünk láttára szerzett vevőt húsz hízóra. Pedig a vidéki ember hamar asztalt borít, ha nem tetszik valami. Mi a titka az évek óta tartó agrárbékének?
Talán nem hivalkodás azt mondani, hogy egy platformon vagyunk a gazdákkal. A tárcánál részt veszünk a gazdatársadalom érdekérvényesítő munkájában. A gondok folyamatosan jönnek, a természet csapásaitól kezdve az orosz embargón át az import bordömpingig. Folyamatosan kapjuk a leckéket, de igyekszünk velük és a stratégiai partnerszervezetekkel együtt megoldani azokat. Talán ez a gondolkodás is az oka, hogy a külső gondok ellenére történelmi léptékben is nagyot fejlődött négy év alatt a mezőgazdaság, amely forintban számítva 43 százalékkal növelte a kibocsátását, míg az állattenyésztés 39 százalékkal nőtt. Egyes terményekből, mint például kukoricából, napraforgóból és repcéből soha a múltban nem termeltek annyit, mint tavaly és szépen emelkedik a foglakoztatás is az ágazatban. Miközben Európában folyamatosan csökken a mezőgazdaság teljesítménye. Ilyen eredmények és együttműködés mellett szerintem érhető, hogy béke van az agráriumban.
Fotók: Szabó Fruzsina/PS
