Pesti Srácok

Vízibuzik

Vízibuzik

Mi magyarok vízi nagyhatalom vagyunk. Ezt bizonyítja elsőségünk a kajak-kenu sportágban, továbbá az is, hogy a két háború között egy tengernagy volt a Kormányzónk. Ám most a galád Orbánbasi és rendszere sárba tiporta ezt a tradíciót. Mindjárt mondom is hogyan.

Jávor Benedek, akinél keresve sem találhattunk volna alkalmasabb személyt, hogy hazánkat képviselje az EU-ban mint országfeljelentő,

interjút adott a Klubrádió számára
PestiSracok facebook image

. A megfelelő ember a megfelelő helyen. A téma az éppen aktuális EU-csúcs utáni divatos kérdés volt: „

Megvétózta-e Orbán a határozatot, és ha igen akkor miért nem

.” Ennek eldöntésére nem vállalkozom,

mert olyan metafizikai kérdések eldöntését igényli, mint az, ha nem egyedül vétózott, akkor vétózott-e egyáltalán

. Ehhez nekem nincs kompetenciám, nem úgy Jávor Benedeknek, akinek ehhez is van. Továbbá maga a szóban forgó határozat, mely szerint

nagyon sok pénzért egy használt migránst elcserélünk egy alig használtra a törökökkel

, akkora marhaság, hogy nem is kell analizálni. Konstantinápoly utcáin a janicsárok dőlnek a röhögéstől és Erdogan szultánt – Allah növessze nagyra a szakállát – éltetik.

Mi pedig lassan elkezdhetünk gyülekezni Mohácsnál.

Zárójel. Az, hogy mi a sok pénz persze relatív. Talán tudják, hogy

az EU-parlament vándorcirkuszként működik és havonta Strasbourgba költözik

, titkárnőstül, irattárostul, büféstül, mindenestül. Csak úgy. Ennek az eszetlenkedésnek a költségei – az EU-számvevőszék szerint – több száz millió eurót tesznek ki évente. Egyedül a Vaclav Havel épület – ilyen is van – felújítása 13,6 milliárd euróba kerül. Az EU adminisztrációs költsége – tehát a sok hülye léhűtő eltartása – önmagában 8,4 milliárd euróba fájt nekünk 2011-ben. Ha ezt nézzük,

3 vagy 6 milliárd aprópénz azért, hogy legyen pár millió csillogó, vadonatúj migránsunk

. Zárójel bezárva. Nos, ezen interjú közepette Benedek képviselő azt találta mondani, hogy

valami EU-s határozatot viszont valóban megvétóztunk

, mi szittyák, mégpedig olyat, amelyik a nők és a buzik jogait forszírozta a „munkaerőpiacon”. (Nem tehetek róla, nekem erről az oly gyakran hallott szóról mindig a rabszolgavásár jut eszembe.) Súlyos dolog ez, hiszen nyilván az EU legfeszítőbb problémájáról van szó.

Így együtt tárgyalták, tehát vagy mindkettőt meg kellett volna szavazni vagy egyiket sem.

Benedek feljelentő fenekestül fel volt forgatva és felháborodásában azt sem tudta, hogy hirtelen mihez kapjon, mint migráns az intim shopban. E felháborító ciszheteró, homofób lépés kapcsán azután napvilágot látott egy, még ennél sokkal rosszabb hír. Csak erős idegzetűek olvassák tovább! Kiderült, az esős Amszterdamban

az Európai Bizottság az EU 27 tagállamának támogatásával először kíván részt venni egy hajóval a nyári amszterdami meleg vízi-büszkeség napján

. Utána olvasva kiderült, hogy e jeles flotta-demonstrációt évente megtartják a vízibuzik. Ez úgy történik, hogy hajókon, sajkákon, csónakokon felvonulnak és a várost behálózó csatornák megtelnek integető buzikkal. Anális kanális. (Bocs) Alul, a kristálytiszta vízben pedig bizonyára búvárbuzik úsznak versenyt a halakkal. (Ismét bocs) 2009-ben például Manhattan felfedezésére emlékeztek ily módon. Mondjuk ez a megemlékezés érthető is, New Yorkban tényleg temérdek buzi van és nem ott találták őket. Elképzelem amint a nagyszerű esemény végén, háttérben a szivárványszínű vitorlákkal felszerelt Mayflowerrel élőképbe tömörülnek „

A buzik meghódítják az újvilágot

” címmel. Csak az nem tudom, hogy mit szólnak ehhez a ciszheteró indiánok? Nehogy skalpolás legyen a vége.

Az idei terv az volt, hogy egy EU-hajó is felvonult volna csillagos lobogóval, az Örömódát énekelve. Ha már az Égei-tengeren nem vonulnak fel.

E csodálatos tervet fúrta meg meg a ciszheteró magyar Búvár Kund. Pedig részvételünk nagyszerű alkalom lett volna, hogy bizonyítsuk: mi is osztozunk a legdicsőbb európai értékekben, mintegy magunkhoz ölelve azokat. Szorosan. De nem. A hírekből megtudtuk azt is hogy olyan országokkal is közösséget vállalhattunk volna, mint Marokkó, vagy Ukrajna, melyek nem EU-tagok ugyan, de mégis felvonulnak.

Gondolom a nagy ukrán hajó egy kisebb ladikot húz majd maga után és abban ülnek a szakadár buzik

. A Krím-félszigetre talán egy matrózlázadással utalnak, a személyzet fele átszerződik egy másik hajóra. Pedig micsoda lehetőségeink nyíltak volna. A magyar hajóban például teljesen autentikus helyen és időben előadhattuk volna az „

Ember tragédiáját

”, mert ez az. Alföldi rendezésében természetesen, aki az orrban állva, rózsaszín tengernagyi egyenruhában vezényelhette volna a dereglyét. Óriási sikere lett volna. Uniós hajó, ahogy magyar sem, hát nem lesz, de

remélem honi buzijaink azért megtalálják a szolidaritás módjait

. Például úszhatnának a hajók mellett, vagy balatoni stílusban, gumimatraccal lapátolhatnak. Esetleg néha megállnak hekkért, vagy lángosért, hogy igazán otthon érezzék magukat. Egyben megmérhetnénk Paprika Kinga vízkiszorítását is ami fontos adat a flotta-egyezmény betartásának ellenőrzéséhez. Én bízom bennük. Van azonban itt némi kétely. Nem akarok ünneprontó lenni, de olyan hírek is szállingóznak, hogy már

a messzi Amszterdamban sem minden fenékig tejföl

. Egyre többször hallani, hogy buzikat vernek meg a nyílt utcán migránsnak tűnő egyének, pedig csak csókolózni akartak önfeledten.

Kövezés, vagy emeletről ledobás még nem volt, de majd lesz.

Amint az is lehet, hogy a vízibuzik színpompás felvonulását is megzavarják. Tehetik ezt, annál is inkább, mert

mire Hollandiába érnek, minden migráns hajózási kompetenciákra tesz szert, amelyik felborult, az meg a vízalatti háborúhoz is ért

. Szörnyű lenne, ha az ünnepi menet mögött felemelkedne a víz alól egy, a próféta zöld zászlajával díszíttet MUB (Migrant Underwater Boat) és hátulról jól megtorpedózná őket. Bár, ez esetben remélem Benedek ott lesz.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.