Pesti Srácok

De mi az a széndioxid?

De mi az a széndioxid?

Visszavonult a magyar politikai élet bús képű lovagja, Don András de la Szakasits, és ebből az alkalomból tengernyi nekrológ hangzott már el – és még fog is – melyek írói mind kifejezték mélységes megrendülésüket ez alkalomból. Visszavonulása űrt hagy maga után, Széll Bernadett fejében például egészen nyilvánvalót. Itt az ideje, hogy magunk is véleményt nyilvánítsunk eme szomorú esemény kapcsán. Engedelmükkel nem magáról a volt elnökről beszélnénk – róla már épp elég dicshimnuszt zengtek széles e hazában –, hanem az zöld gondolat és a demokrácia viszonyát boncolgatnánk alább.

Hősünk azt mondta a visszavonulása alkalmából adott interjúban, hogy „

ha nincs meg a szellemi erőtér, ami stabilitást adna egy rendszerkritikus politikának, a párt nagyon nehezen tud áttörni

PestiSracok facebook image

”. Mély gondolat.

Ennek jegyébe otthagyott csapot-papot és el is indul megkeresni a „szellemi erőteret”, hogy elnyerje azt, mint a legkisebb királyfi a királylány kezét.

Nem tudom tisztába van-e vele, de a mesehősök útján még ott leselkedik majd az a rohadt sárkány is, de hát mi egy sárkány a szellemi erőtérnek? Lemondásának oka – amennyire ez kiderül – kettős,

részben nem tudta meghonosítani az öko-gondolkodást,

minek eredményeképpen nem sikerül két fok alatt tartania a globális felmelegedést,

részben pedig nem tudta áttörni pártjával a 5% körüli „üvegplafont”.

Ami a globális felmelegedést illeti,

arról már kifejtettük a véleményünket

– mérsékelt népszerűséget szerezve magunknak általa –, ezért nem is tudunk tanácsot adni. Szerintünk ugyanis a felmelegedés ciklikus folyamat, amely már sokszor előfordult, nem sok köze van az emberi tevékenységhez és se pro, se kontra nem nagyon tudunk beleavatkozni. Ettől függetlenül a környezet védelmére természetesen szükség van, hiszen

bár a Földet felmelegíteni még nem tudjuk, összeszemetelni, megmérgezni, túlnépesedni annál inkább.

Bár, hogy ez utóbbi mennyiben „környezetvédelmi” probléma, az vitatható.

A lemondás másik okával kapcsolatban annál inkább felkészültek vagyunk, és mert nem tartozunk a „

szellemi erőtérhez”,

így ingyen is hajlandóak vagyunk tanácsot adni. Még csak meg sem kell erőltetnünk magunkat, elég ha – Szókratész módjára, a gondolatok bábájaként – egy egyszerű tanulmányi kirándulásra teszünk javaslatot. El kell utazni valami faluba, mondjuk a vadregényes Felsőbüdösbürgözdre, ahol az átlagválasztók élnek

és a szembejövőknek fel kell tenni a címben szereplő kérdést: „De mi az a széndioxid?”.

Fontos! Mindezt csináljuk óvatosan, mert lesznek – nem kevesen – akik az anyjukra vonatkozó dehonesztáló kijelentésnek fogják tekinteni és agresszíven reagálnak. Fogadni merek – bár úriember nem fogad biztosra –

100 szembejövőből körülbelül 5 fogja a kérdést értékelhető módon megválaszolni.

Az átlagválasztónak ugyanis kegyelemkettese volt kémiából, fizikaórán pedig szénszünete.

Már megvan az 5% és vele az üvegplafon is egy öko-párt számára.

Az emberek nagy többsége ugyanis roppant ambivalensen viszonyul a környezet óvásának gyakorlatához (is). Mélyen elítélik például azt,

ha valaki más szemetel.

Nem szeretik az autókat sem,

ha azok mások tulajdonában vannak.

Megvetik a környezetszennyező vállalkozásokat,

ha azok nem a sajátjaik, vagy nem egy ilyennél dolgoznak.

Egyetértenek a szigorú környezetvédelmi szabályokkal,

amennyiben azok rájuk nem vonatkoznak.

Márpedig – a tömegdemokrácia már csak ilyen – az ő szavazataikkal kell hatalomba jutni, hogy azután nyomorgatni lehessen őket a bioszotyolára vonatkozó előírásokkal.

Ez azután minden zöld mozgalom, párt, akármi számára komoly nehézséget okoz.

A modern ember kényelmes.

Nem szövi maga a ruháját, nem gyalogol, ha autóval is mehet és inkább megveszi készen az élelmét, minthogy vesződjön az elkészítésével. Mariska nem áll neki pogácsát sütni este, hanem megveszi készen, mert az is finom. Ami nem is csoda, hiszen guárgumiból, polisztirolból, ízfokozóból és a kőbányai Kátránygyár mellékterméküzemében készül aromából áll. Naná hogy finom. Fogyasztása közben pedig lehet nézni a TV-t, ami tovább fokozza az élvezetet. Ha egyáltalán lehet. A modern ember hozzá van szokva az ígéretekhez, melyek arra vonatkoznak, hogy egyre „

jobb

” lesz az élete. Nagyobb lesz az autója, finomított guárgumit ehet és egyre kevésbé kell csinálnia bármit is. A demokrácia a korrupción alapul, mindig ígérni kell valamit, valami többet.

Ezzel szemben a „zöld” politika csupa tiltás.

Ne autózz! Ne szemetelj! Ne vegzáld a vörös vércsét mikor tojik! Ne lépj a kockás levelű kálmosra! És így tovább. Ezzel nagyon nehéz áttörni azt a bizonyos üvegplafont.

Még akár a „szellemi erőtér” segítségével is.

Bizonyára efféle felismerések vezették az LMP-t is,

mikor – népszerűségét növelendő – felült az ellenzéki „mutyi” vonatra

és külön mutyiszakértőnek alkalmazta azt a Hadházy Ákost, akit mostanában lehetséges utódnak is neveznek. Hadházy szellemi erőtere roppant változatos és váratlan fordulatokban gazdag. Ami biztosan megállapítható róla, hogy

unja a székrekedéses tacskók gyógyítását és mindenáron országos mutyi-babérokra tör.

Ő a szekszárdi Talleyrand, hiszen a híres köpönyegforgató sem országok, hanem trafikok sorsáról döntött volna, ha Szekszárdra veti a sorsa. Egyébként bárhogyan is nézzük,

furcsa szokás a velem egy politikai pártba tartozók beszélgetéséről titokban hangfelvételt készíteni, majd erre politikai karriert építeni.

Az LMP-nek, ha van esze, akkor megbeszélések előtt elveszik a diktafonját, mert aki megtette egyszer miért ne tenné meg másodszor is? A kitűnő Szanyi kapitány szerint:”

Az árulást sokfelé szeretik, de az árulót sehol!”

Kénytelenek vagyunk mélységesen egyetérteni.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)