Pesti Srácok

Oroszok a spájzban

Oroszok a spájzban

Kegyes hozzám a Teremtő. Sokszor érzem így, mikor látom, hogy kizárólag az én szórakoztatásomra alkotott mindenféle kreatúrákat, akik ebben az őszi, depressziós időben is vidámságra sarkallnak. Ezek közül is kiemelkedik Kardos Gábor borozófus, akinek időről időre kisül az agysejtje, és valami akkora hülyeség jön ki belőle, aminek tulajdonképpen párja nincs.

Legutóbb az „Azonnali” nevezetű kiadványban alakított nagyot a „

PestiSracok facebook image
Ki mire tudja használni egy francia tanár levágott fejét?

” című irományával. Ebben egy olyan nagyívű összeesküvés-elméletet vázol fel, hogy bármelyik chemtrail-hívő, csipbeültetéses agyalágyult megnyalná utána a facebookját, és mely mögött – ki más – maga Putyin áll. Ennek megcáfolhatatlan bizonyítéka, hogy a vidám, mohamedán lefejező Moszkva városában született és beszél oroszul.

Ennek mintájára nyilván Hitler is Ferenc József mesterkedése, hiszen Ausztriában született és beszélt németül.

Az agymenés apropója közismert, a távoli, csodálatos Franciaországban, a republikanizmus, a világiasság és mindenekelőtt pedig a racionalitás hazájában, egy ifjú és ennek megfelelően heves természetű csecsen megkéselt egy történelemtanárt, majd – megfelelve a mohamedán folklór hagyományinak – levágta fejét is, bizonyítva, hogy még nem tette maradéktalanul magáévá Diderot, Voltaire és a többi nagy gall nemes eszméit. Ennek kapcsán a rendőrök később, annak rendje-módja szerint, lelőtték. Nyilván sokkal jobb lett volna, ha előtte teszik, de ez most így sikerült.

A performance kiváltó oka az volt, hogy az áldozat egy tanórán bemutatott néhány Mohamed-karikatúrát. Állítólag előtte szólt, hogy akit zavar a dolog, az ne nézze, mert ugye, amit nem látunk, az nincs. Ez arra utal, hogy az áldozatnak is jócskán voltak valóságértelmezési problémái. Erről a blaszfémiáról értesült az elkövető, aki felkereste az iskola diákjait, akik pár száz euróért, üzleti alapon megmutatták neki a szentségtörőt. Ő pedig statáriális intézkedéseket foganatosított, hogy ez többé ne forduljon elő. A nevezetes karikatúrák a Charlie Hebdo nevezetű szennylaptól származtak, melynek teljes szerkesztőségét más, hasonlóan indignálódott mohamedánok lelőtték, mintegy a jelen ügy előjátékaként.

Eddig a nem túl emelkedett történet, most pedig nézzük meg, hogy mire jut ezzel kapcsolatban a tág képzeletű borozófus, mikor éppen nem lőrét árul.

Bemelegítésként a csecsenek huligán természetéről elmélkedik, felidézve például azt az eseményt, mikor Gregory G Ras (magyar hangja Komáromy Gergő), a Liget-védelem és a kéménymászás szabadfogású bajnoka festékkel dobálta meg a szovjet emlékművet, majd egy magát Magomed Daszajevnek nevező húsos csecsen társaságában beszart és bocsánatot kért. Szerinte ez fenyegető dolog volt, szerintem viszont röhejes az, hogy valaki valóságos oroszlán, ha tudja, hogy nem fenyegeti semmi, ám ha jön egy ilyen Magomed, akkor pedig gyáva nyúllá válik.

Azt sejteti a szerző, hogy az iszlám állam terroristái az ex-szovjet területeken lelnek menedéket, és mindez Putyin cár támogatásával történik, továbbá ő biztatja a helyi terroristákat is. Ez olyan lenne, mintha Putyin megpróbálna tigrisen lovagolni, holott rá ez nem jellemző, ő le szokta lőni a tigrist. Mindezt pedig a Foreign Policy, az amerikai külügy félhivatalos lapja információira próbálja alapítani. Mármost a jeles sajtótermék amúgy nem arról híres, hogy nagyon kedveli Oroszországot és azon belül is Putyint. Magyarán – hasonlóan bármely nagyhatalom külügyminisztériumához – szemrebbenés hazudozik mindenkiről mindent, ha érdeke úgy kívánja. Márpedig szinte mindig úgy kívánja.

Zárójel. Annak, hogy a mohamedán terroristák számára valóságos azilum a Kaukázus, sokkal prózaibb okai vannak. Egyrészt az erdős, hegyes-völgyes terület sokkal jobb búvóhely, mint egy sivatag, másrészt arrafelé az iszlamisták által magas szinten űzött rablógyilkosság száz évek óta, a mai napig köztiszteletnek örvendő, megbecsült elfoglaltság. Tevék ugyan nincsenek, de kecske legalább van. Mi kellene még? Zárójel bezárva.

Mesél nekünk arról is, hogy vajon miféle érdeke fűződhet a cárnak egy franciaországi lefejezéshez. Elsősorban persze azért csinálja, mert Putyin nagyon gonosz. Ez, egyébként, a klasszikus, tudományos libsizmus bevett eljárása. Az ellenfél – esetünkben Putyin – magától, mondhatni toto genere, öncélúan gonosz. Bizonyára már gyermekkorában is legyek lábának kitépésével szórakozott és verte a kisebbeket. Mivel pedig gonosz, így korrupt is, továbbá ellenségeit novicsokkal eteti – igaz, sikertelenül – és mindenkinek rosszat akar. Hogy ez miért van így? Azért, mert a fent említett dialektikus és történelmi libsizmus ezt állítja róla, és ilyenkor további bizonyítékokra nincs szükség.

Másodsorban:

Ez a fajta megfélemlítés, a migránspánik és a vallásháborús hiszterizálás a nyugati demokráciák destabilizálásának fő eszközévé vált, amivel a putyini kommunikációt és a különféle országokban általa szponzorált szélsőjobboldali politikát lehetett erősíteni, bőséges ideológiai muníciót biztosítva számára.

Vajon miféle érdeke fűződhet a cárnak a „destabilizációhoz”? Az orosz–francia kereskedelmi kapcsolatok évente 10% körül növekednek, az üzlet fejlődik, minek destabilizálni? Az okoknál, itt is automatikusan az első szempont lép életbe: mert gonosz.

És – világos, mint a nap – aki gonosz, az definíciószerűen szélsőjobboldali is egyúttal.

Végezetül a tanulságok levonása következik.

Nem a médiában és a közbeszédben ilyenkor mindenhol fő áldozatként, illetve az iszlám ellenségeként megjelenő keresztényeknek vagy fehér európaiaknak, hanem az Európában élő normális muszlimoknak árt a leginkább minden ilyen merénylet.

Tehát, hogy jól értsük: nem annak árt, akinek levágják a fejét, és nem is azoknak, akiknek az üzenetet a derék gyilkos szánta, a fehér keresztényeknek, hanem

az Európában élő normális muszlimoknak.

A többiek nem érdekesek.

Putyin tehát destabilizál és fejeket vágat le Franciaországban, hogy hatalomra segítse a szélsőjobbot. Eddig értem. Azt nem értem csak, hogy vajon miképpen kapott menedékjogot a tettes. Milyen üldöztetésben szenvedett Oroszországban, hogy „menekült” lett? Egyáltalán, hogyan került a kies Galliába? Egyetlen magyarázat létezik: csupa Kardos Gábor ül a bevándorlási hatóságnál. Szegény franciák.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.