Pesti Srácok

A Pegasus-ügyirat

A Pegasus-ügyirat

Megpróbálom valahogyan másképpen felfogni a dolgot. Hátha.

Pegaszosznak már a születése is furcsa volt, hiszen mikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából, és már akkor is egy önálló élőlény volt; a másik, aki ekkor született, Khrüszaór volt, de ez most nem számít. Hogy miképpen tett szert Pegaszoszra Bellerophón, az egy másik mese – el kell olvasni a vonatkozó irodalmat. Mindenesetre később aztán Athéné egy arany kötőféket adott Bellerophónnak, hogy azzal fékezze meg a vad lovat, ez aztán olyan jól sikerült, hogy sikeresen elpusztította mind a Khimairát, mind pedig az amazonokat is. Bellerophón azonban elbízta magát és az Istenek birodalmába vágyott, ezért Zeusz megvadította a lovat, és szegény Bellerophón vakon és megtébolyodva el is bujdosott. Ezután a derék Pegazus az Istenek segítője lett, és jó dolga is volt, gondolom. Ugye hogy mennyivel ízesebb, szebb ez a mese?

PestiSracok facebook image

De nekünk nem ez jutott. Nekünk egy jóval átlátszóbb és aljasabb mese jutott.

Kezdődött egy Guardian cikkel, amelyet aztán – nyilván egyeztetett időpontban – lehozott több más orgánum is. Mondhatni, ez volt a jel. A dolog lényege az volt, hogy lehallgatási botrány tört ki egy Pegasus nevezetű software körül, mellyel sok embert lehallgattak, megsértve ezzel a magánélethez való jogikat. Felháborító. Az ügyet egy Forbidden Stories nevezetű szervezet hozta nyilvánosságra, amelyben olyan szervezetek is szerepelnek, mint a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde.

Zárójel. Ne is említsük meg most azt, hogy bármi, amit a virtuális térben csinálunk az nyomot is hagy, ezért aztán visszakövethető, és nem is kell kifinomult érzék hozzá. Elég hogy összeolvassuk az adatokat, és máris előttünk áll a illető teljes életpályája a születéstől a halálig, minden erről szól, és pontosan a titkosszolgálatok azok, akik ezt nem teszik meg, ha érdekükben áll. Erről régebben kellett volna döntenünk – már ha lehetett volna, vagy egyáltalán megkérdezik. Most már késő, és együtt kell élni vele. Zárójel bezárva.

Aztán az elsők között van Gémesi György és Panyi Szabolcs, akiken azért törni kell a fejét az embernek, hogy kik is és mik is. Úgy emlékezem, hogy Gémesi például egy Budapest közeli kisváros polgármestere, semmi érdekes, vagy különleges; ellenzéki természetesen. Volt valami ügye, amelyben nyilatkozott, de semmi különös. Vagy ott van Panyi, aki meg végképp jelentéktelen alak, azért jegyeztem meg a nevét, mert lelkes hírfogyasztó vagyok, és megragadnak a fejemben ezek a nevek, még ha teljesen érdektelenek is. Én azt reméltem, hogy valami izgalmasabb nevek merülnek fel, mint például Gyurcsány vagy KariGeri. Most mihez kezdjünk Panyi vagy Gémesi nevével? És a többiek is hasonló kispályások, akikről csak megerőltető agymunkával lehet kideríteni, hogy kik is. Valami nagyobbat vártunk az előadástól. Na Macron például már egy áldozat. Őt már lehet, sőt kell is vizsgálni, hogy miképpen került ilyen illusztris társaságba.

Ebből az egészből süt az Orbán-kormány utálata, és bár érzik, hogy az ő embereik kevesek; de szegény ember vízzel főz.

Ki tudja, honnan kerültek elő ezek a nevek és telefonszámok, és mi volt az eredeti cél velük. Azt állítják az NSO emberei, hogy tőlük bizony nem került ki semmiféle lista, sőt Cipruson nincsenek is szervereik, így aztán mondanivalójuk sincs. Természetesen az állításaikból sokat levon, hogy tagadják az ügyet, azok, akik hinni akarnak benne, azok hisznek is. Az egészet belengi valami sejtetés: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, és mindig a kormány a hunyó, mert ő van abban a helyzetben. Most majd lesz minden, csak le kell aratni a babérokat. Lesz nemzetbiztonsági ülés, és újabb és újabb emberek emlékeznek, hogy őket is lehallgatták.

Ez amúgy ez egy ilyen jó pont. Ha lehallgattak, akkor tényező vagyok, akkor nem éltem hiába és megőriz az emlékezet, hogy én voltam az, akit lehallgattak. Sikerem volt. Tulajdonképpen győztem, felettem nem lehet napirendre térni, kihagyhatatlan vagyok. Hát kívánom nekik, hogy egészségükre, ilyen kis sikert nem is illik irigyelni.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.