Viagrát az oroszoknak
„Erővel törjétek meg a germán nők faji gőgjét, tekintsétek őket jogos hadizsákmányaitoknak!”Ilja Ehrenburg
A háború viharaiban teljesen elsikkadt ezidáig az a tény, hogy a Viagra gyártója is kivonult az orosz piacról. Az impotencia nem vicces dolog, ahogy a háborúban szokásos potencia sem. Mikor Sztálin tudomására jutott, hogy a katonái sorozatban erőszakolják meg a nőket, azt mondta a népek bölcs atyja: „
az állandóan életveszélyben lévő katonáknak joguk van egy kis szórakozásra”
. (Egyébként magát Ehrenburg elvtársat is Sztálin állította le, mert megcsinálni egy dolog, a másik meg letagadni. Miképpen sikerült neki megírni a Julio Jurenitót, az számomra ma is rejtély.) Innen indult a dolog. Azután sokáig tiltólistán volt ez az ügy; egyszerűen nem beszéltek róla. Ez eltartott egészen a rendszerváltozásig, akkor azután felnyíltak a zsilipek és a nyakunkba ömlött az egész szennyes áradat.
Én őszinte leszek: nem is tudom megnézni ezeket a visszaemlékezéseket, elborzasztanak az elviselt fájdalmak, nekem bőven elég volt Skrabski Fruzsina filmje.
Pedig – valaha régen – nem voltak ennyire visszafogottak. Százezrével erőszakolták meg a nőket, teljesen mindegy volt, milyen nemzetiségűek voltak, és tették mindezt héttől hetven évesig. Mint tudjuk, alkoholban nem szenvedtek hiányt, és onnan már ment minden a maga útján.
Zárójel. Báró Apor Vilmos több száz nőt gyűjtött össze a győri Püspökvárba és gondoskodott az élelmezésükről is, sőt, még egy dízelgenerátort is begyűjtött, hogy villanyvilágítást is biztosítson. A szovjet katonák estefelé jelentek meg. A követeléseik változatosak voltak. Egyikük megcsókolta a püspök gyűrűjét, a másik meg el akarta lopni. Így következett el a másnap délután, amikor a szovjetek azzal álltak elő, hogy szükségük van kilencven fiatal nőre, akiknek el kell menniük „krumplit hámozni”, ami tudjuk, mit jelentett. A püspök a szovjet mellett termett és ki akarta lökni a pincéből; ekkor dördültek el a lövések. A szovjetek eltűntek – megrémülve, hogy mit tettek –, ám a főpap életét már nem lehetett megmenteni. Zárójel bezárva.
Híre ment, hogy az amerikai Viatris felfüggesztette a Viagra tabletta szállítását az oroszoknak. E súlyos csapást enyhítette, hogy a Viagra hatóanyagát már nem kell védeni, így bármilyen másik is megteszi, csak nem Viagra néven. Ez aztán a szigorú szankció! Bizony, az oroszok most nagyon ráfaragtak. Keresik a kis kék tablettákat, de nem találják, ettől aztán idegesek lesznek és még a munkájukat sem lesznek képesek elvégezni, és még számtalan kellemetlenséget kell elszenvedniük. Belegondolok, mi jöhet még. Nem támogatják tovább a Pussycat Dollst, vagy megtagadják a buziolimpián való indulást az oroszoktól (maga az orosz kormány az orosz buziktól, vagy a nem orosz buzik az orosz buziktól?). Az már úgyis volt egyszer Demszky idejében Budapesten.
Az oroszoknak végük van, na, és ez – akárhogy is nézzük – hatalmas csapás az imperializmusra.
Mi történhet még? Nem marad már más nekünk, mint abban reménykedni, hogy az oroszok nem jönnek el ide Viagráért és nem itt akarják majd kipróbálni, hogy nem valami ócska hamisítványt sóztak rájuk, hanem az eredeti minőséget. Azt sem teljesen értem, hogy miért jó az ellenséget még rosszabb kedvűvé tenni – vagy talán azt remélik, hogy beígérnek a wagnereseknek egy marék kék bogyót és azok legott átállnak ukránnak?
Vagy az is lehet – ez is aggasztó –, hogy eddig sem sok Viagrát adtak el az oroszoknál, és a cég csak morálra cserélte gyorsan az üzleti sikertelenséget?
Attól tartok, ha még egyszer sor kerül erre, hogy az oroszok erre járnak nagyobb kötelékben, akkor csak ital kell és más semmi, a többiről a derék hadfiak gondoskodnak. Nem kell Viagra, csak szesz, a többi felől ők gondoskodnak.
