Zene az ukránok füleinek
„A mi korunkban a zene mindinkább arra törekszik, hogy szentimentális, vagy tragikus történeteknek kísérőjelensége legyen, s ilyenformán hovatovább egy vásári bódé kikiáltójának gyanús szerepét tölti be, aki a bódéban tulajdonképpen megbúvó sötét Semminek igyekszik hangos reklámot csinálni.”Claude Achille Debussy
Vészjósló jelek gyülekeznek! Háromezer ukrán végveszélyben! Még a föld is rengett Angliában!
Kétségbeesve értesültünk, a szerencsétlen britanniai ukránok végveszélyben vannak, ugyanis az Eurovízió koncertet kíván nekik adni. Ez mindenképpen veszélyt jelent rájuk nézve, hiszen bármi is megtörténhet a „koncert” során. A szerencsétlen ukránok egészen Britanniáig futottak, hogy mindezt elkerüljék, ám a sors kegyetlen és ott is rájuk találtak. Pedig oly szépnek tűnt minden. Azt gondolták, kiszaladtak az EU-ból és minden rendben lesz; nem így történt, elvétették, és az Eurovízió rájuk talált. Voltak vészjósló jelek, mint például a 2–3 évesek nemátalakító – ami tulajdonképpen a buzivá alakítást jelentik – műtétje. (Ami az angol populáció női tagjait illeti, nem is kár, bár a helyzet, az utóbbi időben sokat javult a bevándorlás hatására.) „Az Eurovíziós Dalfesztiválra szóló 3000 jegyet osztanak ki az Egyesült Királyságban élő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok között.” Más sem hiányzik nekik. „A versenyre májusban, Liverpoolban kerül sor, miután a 2022-es győztes Ukrajna nevében a várost választották a verseny helyszínéül.” A cél az, hogy „az esemény valóban bemutassa az ukrán kultúrát”. Hát – ami azt illeti – ukrán kultúra nem igazán létezik. Tán az egyetlen kulturális figura Tarasz Sevcsenko mint költő. Na meg például a banderisták, akik főleg a zsidók és a lengyelek kiirtásában jeleskedtek, de abban aztán kiemelkedően.
Zárójel. A „filmművészetben” is történnek mindenféle bravúrok. Már megint egy (angol nyelv)tanárral van baj. Mint kiderült, a Nagypeterdi Általános Iskola angoltanárnője feltett egy igazán „pornográf” képet, amely őt magát ábrázolja, félreérthetetlen pózban. Azt, hogy mit gondolt, amikor kitette e képet, azt nem tudjuk, de a kép önmagáért beszél. Ítéljék meg önmaguk. Zárójel bezárva.
Mi következhet még? Bárki lehet a saját maga művészeti alkotása és ebben a formájában maga a kétségbevonhatatlan (akár zenei) tökély.
- Lehetséges, hogy akár Bite Zsolt is felléphet az „efebofília” nevében.
- Az is lehetséges, hogy a 2–3 évesek LMBTQ-érzékenyítése is sorra kerül.
- Akár az is lehetséges, hogy a Nagypeterdi Általános Iskola angoltanárnőjének pornóvideója is zeneszámnak minősül? Teljes szépségében és ékes angolsággal természetesen.
- Mind a hatszázezer LMBTQ-magyar is megjelenik. (Már amennyire magyarok ezek.)
- Hadházy is kiáll K. Gábor mellett – mint egykoron.
- Vagy az hogy egy transznemű „nő” lehet egy németországi „szépségverseny” győztese, Saskia, aki már ötéves korában kijelentette, hogy ő „nő”. Kapott is hormoninjekciókat, biztosan jól esett neki, és most még szépségkirálynőként is tündökölhet.
De az tény, hogy az egész buli „a zenét ünnepli, és egyesíti az embereket a világ minden tájáról”. Bizonyára. A „zene” – ha ez az – egyébként tulajdonképpen ipari zaj, és nem értem, miként értelmezhetem ezt zeneként, de én egy reakciós vagyok. A menekülő ukránok mindenesetre ráfaragtak. Most aztán gondolkodhatnak, hogy hová mehetnének még és ott mit csinálhatnak. Nem lenék a helyükben.
