Átadták a Kaposvár Arénát

Átadták a Kaposvár Arénát szombaton. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára a hatmilliárd forintból épült, akár négyezer ember befogadására is alkalmas létesítmény avatásakor hangsúlyozta: a vidéket sorvadni hagyó korábbi szocialista-liberális kormányokkal szemben a mai magyar kormány a vidékben látja Magyarország erejét; ezt 2015-től a Modern városok program, 2019-től a Magyar falu program is bizonyítja.

Az államtitkár az eseményen elmondta, hogy a Modern városok program háromezernyolcszázmilliárd forint fejlesztési forrást jelent több, mint kétszázhatvan, közöttük tizenegy, a kaposváriak javát szolgáló projekt megvalósítására. Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere arról szólt, hogy Kaposvár évekkel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy európai mércével mérve is még élhetőbb településsé válik, de voltak, akik csak legyintettek, hogy a tervek az asztalfiókban maradnak, az álmok álmok maradnak. Ezzel szemben a város néhai polgármesteréről elnevezett és a Modern városok program helyi forrásait is magába foglaló Németh István-programmal az évszázad beruházásegyüttese kezdődött meg a városban, ennek első állomása a Kaposvár Aréna átadása – emelte ki a polgármester. Szita Károly történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, amit azzal indokolt, hogy Magyarország átfogó megújításának éppen az aréna az egyik szimbóluma, amely a közösségnek, a sportnak, a kultúrának, a jövőnek, gyermekeinknek, unokáinknak épült. Szita Károly az átadás előtt álló versenyuszodára, busztelephelyre, közlekedési központra és a Csiky Gergely Színház felújítására utalva megjegyezte: a következő hónapokban csodáknak lehetünk tanúi Kaposváron.

A Kaposvár Aréna két év alatt készült el az Arany János utcai régi sportcsarnok melletti egykori téglagyári területen, modern körülményeket biztosítva a kosár- és a röplabdázók edzéseihez, mérkőzéseihez, valamint kulturális rendezvényekhez. A kavics alakú, kívülről a rongálások ellen karcolásmentes lemezzel borított épület legnagyobb újdonsága a multifunkcionális kialakítás: a motorosan mozgatható mobillelátóknak köszönhetően akár a teljes, kétezer négyzetméteres küzdőtér is használható, amelyen így egyszerre több csapat edzhet. Az új sportcsarnok építésére azért volt szükség, mert az 1983-ban emelt régi létesítmény elavult, egyre szűkösebbnek bizonyult sport- és kulturális rendezvények megtartásához. Az aréna építésével párhuzamosan megújult a régi sportcsarnok, a város a rekonstrukcióra mintegy egymilliárd forintot költött. Az épület új homlokzati szigetelést kapott, kicserélték a nyílászáróit, az aulája igazi közösségi térré alakult, az ingatlan körüli közlekedést járdák teszik biztonságosabbá. A fejlesztésnek köszönhetően a körcsarnoknak is nevezett épületben ezer helyett akár ezerötszáz ember is tartózkodhat.

Forrás: MTI; Fotó: M Mérnöki Iroda