Pesti Srácok

Átlagosan minden második nap van egy robbantás Svédországban

Átlagosan minden második nap van egy robbantás Svédországban

Megjelent a svéd rendőrség legfrissebb statisztikája: az év elejétől május 15-ig bezárólag az idén 64 robbantás volt országszerte, vagyis nagyjából minden második napra jutott egy – erről írt Facebook-bejegyzésében Demkó Attila. A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak adott interjújában tért ki a konkrét számokra. Demkó úgy fogalmazott, hogy "2005 óta erősen rá vagyok fókuszálva a migrációra – akkor írtam az első elemzésemet a témáról, azt előrevetítve, hogy nagy baj lesz Európában ebből. Tehát messze nem volt ez magyar belpolitikai téma, amikor elkezdtem foglalkozni a dologgal – szakmai szempontból."

– írja a szakértő.

PestiSracok facebook image

Egy éve nagyjából ilyenkor jártam Uppsalában, láttam erőszakos cselekményeket is, bár nem a belvárosban – teljesen kizárt az integráció egy olyan helyzetben, amikor a külváros 90+ %-a bevándorló hátterű

– tette még hozzá Demkó Attila.

Azt meg mi tesszük hozzá, hogy az adatok a kilencvenes évek elejének, közepének vadkeletjét idézik, amikor Magyarországon is napi szinten voltak robbantások és sok esetben külföldi bűnözői csoportok is érintettek voltak. Erre mondta Horn Gyula – tulajdonképpen a belügyminiszterének, Kuncze Gábornak –, hogy "ez nem közbiztonság". Lövöldözés persze egyáltalán nem volt ennyi, a kormány meg részben ebbe is bukott bele a választáson.

Forrás: Facebook

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.