Pesti Srácok

Átlagosan nyolcvanöt rendőrellenes támadás történik naponta Franciaországban (Videó)

Átlagosan nyolcvanöt rendőrellenes támadás történik naponta Franciaországban (Videó)

Lesújtó adatokat közölt a nemzetközi sajtó a franciaországi rendőrellenes támadások kapcsán, amelyek arról számoltak be, hogy naponta nyolcvanöt ilyen esetre kerül sor. A statisztikák alapján a legtöbb támadás a fővárosban történik, az összes eset több mint tíz százaléka. A fővárost a legtöbb muszlim lakossal rendelkező Seine-Saint-Denis megye követi.

Franciaországban nem szűnnek a rendőrellenes támadások; nem telik el nap anélkül, hogy ne érné valamiféle verbális vagy fizikai atrocitás a hatóság embereit. A legutóbbi ilyen eset az ország északnyugati részén lévő Rouen városában történt. Az Actu.fr információi alapján egy közúti vita tettlegességig fajult, egy autó utasai baseballütőkkel estek neki egy másik autósnak. A rendőrök épp az egyik elkövetőt próbálták letartóztatni, amikor egy banda körülvette az autójukat, és ütni-rúgni kezdték a járművet. Sajtóértesülések szerint egy rendőr fejsérülést szenvedett az összecsapásban. A felvételen látszik, hogy egy másik rendőr előrántja a szolgálati fegyverét, és a levegőbe lő, hogy elriassza a támadóit. A letartóztatás alatt lévő személy mindeközben kereket oldott, a rendőrség azóta is keresi – írja a Magyar Nemzet.

https://twitter.com/MikeDelta120/status/1511653507195146240?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1511653507195146240%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fmagyarnemzet.hu%2F

Az utóbbi időben több brutális támadás is történt Franciaországban a rendőrök ellen. Januárban Brest városában napokig tartó zavargásba torkollt egy rendőrségi akció, amit a város érzékeny kerületében, a Pontanézen elnevezésű városrészben hajtottak végre a rendőrök az ügyészség kezdeményezésére. A rendőrök igazoltatni akartak több gyanús alakot, ám a dílerekből álló csoport elmenekült. Ezt követően napokig tartó erőszakhullám vette kezdetét, tűzijátékkal lőtték a rendőröket a nyílt utcán, fényes nappal.

Március végén a Párizzsal szomszédos Seine-Saint-Denis megye Sevran nevű településén alakult ki többnapos zavargás, amely során a rendőrök voltak az erőszakos bandák célpontjai. Az váltotta ki az erőszakhullámot, hogy egy rendőr a szolgálati fegyverével rálőtt egy lopott autó sofőrjére, aki nem volt hajlandó megállni, és olyan szerencsétlenül találta el a lövedék, hogy a férfi belehalt sérülésébe. Bár a település polgármestere mindenkit nyugalomra intett, egy csapat csapdába csalta a rendőröket, és rájuk támadtak, amikor igazoltatni akarták őket. Kövekkel dobálták meg őket, jelentős anyagi kárt okozva a rendőrautóban. A rohamosztag könnygázzal visszavonulásra késztette a támadókat, ám azok visszavágtak, és pirotechnikai eszközökkel lőttek a rendőrökre.

PestiSracok facebook image

Korzika szigetén is rendszeresek a francia állam és a rendőrség elleni zavargások, miután elhunyt a szakadár függetlenségi aktivista, Yvan Colonna, aki 1998-ban részt vett a rendőrfőnök meggyilkolásában. Colonnát egy dzsihádista rabtársa támadta meg a börtönben; a férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kómába került, majd három héttel a támadást követően meghalt. A korzikaiak ezt követően a francia államot okolták a történtekért és több támadást is elkövettek a rendőrök ellen, Colonna temetése napján például Molotov-koktéllal és kövekkel dobálták a bastiai laktanyát.

A rendőrellenes támadások ugrásszerűen megnőttek Franciaországban az elmúlt húsz évben. A Le Monde 2021 februárjában megjelent cikkében a belügyminisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy az utóbbi két évtizedben több mint a kétszeresére nőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma: naponta átlagosan 85 rendőrellenes támadás történik országszerte. A statisztikák alapján a legtöbb rendőrellenes támadás a fővárosban történik. 2020-ban Párizsban csaknem háromezer ilyen jellegű támadást követtek el, ami az országos adatoknak több mint tíz százalékát teszi ki. Nem sokkal lemaradva következik a legtöbb muszlim lakossal rendelkező, Párizzsal szomszédos Seine-Saint-Denis megye, ahol 2292 rendőrellenes támadás volt 2020-ban, majd az ország északi részén lévő Nord megye, 1298 esettel.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.