Bevándorlók már Európában született gyermekeinek, és a most érkezőknek automatikusan meg kell kapniuk az európai állampolgárságot, és mindent, ami azzal együtt jár, mert ez jelenti az integráció valódi lehetőségét – mondta Cécile Kyenge olasz baloldali európai parlamenti képviselő az M1-nek adott exkluzív interjúban.
Az Európai Parlament 2016-ban szavazott arról a jelentésről, amely a migrációs válság, a menekültügyi helyzet átfogó megközelítését sürgette. Az olasz képviselő szerint a jelentés megállapításai fontos hozzájárulást jelentenek az ENSZ globális egyezménytervezetéhez is. A korábban megszavazott dokumentumban szerepelt tíz olyan pont, amit az ENSZ is átvett. Az első az élet védelme, a második pedig az embercsempészek elleni harc, míg a harmadik a bevándorlók számára a legális lehetőségek megteremtése volt. Cécile Kyenge hozzátette, hogy emellett azon is dolgozni kell, hogy a kiváltó okok megszűnjenek. Valamint felvetette, hogy partneri kapcsolatot kell teremteni a migrációt kibocsátó országokkal is. Az olasz képviselő az ENSZ egyezménytervezetét az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatához hasonlította: az is egy olyan dokumentum, amelynek nem kötelező az elfogadása az államok számára, de iránymutatást jelent. Hozzátette, a migrációról is ilyen globális párbeszéd kezdődött, az ENSZ részvételével, az EU tagállamainak és a többi kontinens országainak részvételével. Elmondta, hogy
egy olyan globális problémával állunk szemben, amit nem lehet a határok lezárásával kezelni.
Cécile Kyenge szerint a helyzet feltárásával az első lépéseket tették meg.
Migrants who worked as teachers in their home countries takes part in a programme to educate them for German schools at the University in Potsdam, Germany, April 14, 2016. REUTERS/Hannibal Hanschke
De dolgozni kell az integráción, kezelni kell az éppen úton lévő emberek gondjait, és megoldást kell találni a kiváltó okokra is.
Az ENSZ globális egyezménytervezete főleg az emberek jogairól szól, ezért eltűnik a megkülönböztetés a gazdasági migránsok és a menedékkérők között, hiszen azt az embert kell megvédeni, akinek nincs hová mennie.
Kijelentette, hogy annak,
aki nyomorúságos helyzetből, a szegénység miatt menekül nincs kevesebb joga, mint annak, aki háború elől menekülve keres menedéket. Mindegyikük számára védelmet kell nyújtani, de más módon
– szögezte le.
A húsz vagy tíz éve született irányelvek a megváltozott helyzetben nem alkalmazhatók
A szolidaritás ma válságjegyeket mutat az Európai Unión belül. Holott a képviselő szerint vissza kellene térni ahhoz a közösséghez, ami kezdetekben volt, hogy olyan közösség legyen, amely általános érvényűnek tekinti Európa értékeit. Az unió működéséről szóló szerződés 80. paragrafusa elég egyértelműen fogalmaz: amikor a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvéről – idézte. Hozzátette, azért van szükség a szabályrendszer átalakítására, mert a húsz vagy tíz éve született irányelvek a megváltozott helyzetben nem alkalmazhatók. Át kell alakítani a menedékügyi szabályokat, a dublini rendeletet.
Az unión belüli szolidaritási válság azt jelzi, hogy a tanácsban a tagállamok nem értik meg, hogy kompromisszumot kell találniuk”
– hangsúlyozta az interjúban Cécile Kyenge.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly szeptemberben közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU belássa, az illegális bevándorlás veszélyes, a kötelező betelepítési kvóták veszélyesek és ellentétesek Európa érdekeivel. A V4 ebben egységes, tagjai egységesen utasítják el az illegális bevándorlást – jelentette ki. (A V4-es országok miniszterelnökei tanácskoznak az EU-csúcs előtt Brüsszelben. Fotó: MS / Szecsõdi Balázs)
Megjegyezte, hogy a parlament által elfogadott kompromisszumos javaslat azonban egyes kelet-európai tagállam számára jelent gondot és a tanácsban blokkolják a folyamatot. Úgy véli, a bolgár elnökség segítségével májusra kompromisszum születhet. Ha mégsem így történne, szavazni kell a kérdésről.
El fog jönni a pillanat, amikor meg kell követelni minden tagállamtól, hogy vállalják a felelősséget és felelős döntést hozzanak.”
Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a kimaradó tagállamok ellen, a visegrádi országok tekintetében el is indult a folyamat. Tehát lassan a tagállamok rákényszerülnek a felelősség vállalására – fűzte hozzá. A kötelezettségszegési eljárás mellett Cécile Kyenge szerint azok az országok, amelyek nem fogadnak be migránsokat, ne férhessenek hozzá olyan forrásokhoz, amelyek a migránsok integrációját segítenék elő. Hiszen egy ország, ahová nem érkeznek migránsok, a forrásokat másik fejezetbe átcsoportosítva ne használhassa fel, hanem fizesse vissza az uniós kasszába – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a migrációval kapcsolatos terhek mintegy nyolcvan százalékát azok az országok viselik, amelyek befogadják az érkezőket.
Forrás: hirado.hu, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS