Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, az X közösségi platformon több videó is megjelent, amiben az Action for Democracyhez (A4D) közel álló emberek, például Marton Kati arról beszél, hogy juthatott a magyar ellenzék választási kampányára a Soros-pénzből, hiszen az szervezet fő támogatója a tőzsdespekuláns. Most pedig arról ír a Tűzfalcsoport, hogy egy bizonyos 501(c)(4) besorolásnak köszönhetően az Action for Demoracy titokban tarthatja, hogy kitől kapják a pénzeket.
Az X-en megjelent felvételen Kati Marton nyíltan kijelenti, hogy az NGO fő támogatója Soros György amerikai tőzsdespekuláns, majd jelzi, hogy e tény nem minősül nyilvános információnak.
Ennek kapcsán Korányi Dávid, a szervezet igazgatója, Bajnai Gordon miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tanácsadója is megszólal, aki kifejti, hogy az 501(c)(4) besorolás lehetővé teszi számukra, hogy titokban tartsák szervezetük támogatóinak körét.
Az 501(c)(4) besorolású szervezetekről (Section 501(c)(4) organization) az Egyesült Államok Törvénykönyve (US Code) 26. cím 501. § (Adómentesség a társaságokra, bizonyos trösztökre stb.) c) pont (4) bekezdése rendelkezik (innen ered a sajátos megnevezés is).
Az NGO-k e kategóriájába a törvény értelmében – a munkavállalók helyi egyesületei mellett – azon, nem haszonszerzési céllal szerveződő, kizárólag a szociális jólét elősegítése érdekében működő polgári szövetségek vagy szervezetek (pl. helyi önkéntes tűzoltóság) tartoznak, amelyek nettó bevétele kizárólag jótékonysági, oktatási vagy rekreációs célokra szolgál.
Tehát olyan nonprofit szervezetekről van szó, amelyek rendeltetése alapvetően szociális jóléti érdekérvényesítés, köznyelvi megnevezésük is e célhoz igazodik („szociális jóléti szervezetek”). Ahhoz, hogy egy szervezet a szociális jólét előmozdítása érdekében működjön, elsősorban a közösség lakosságának közjóját és általános jólétét kell előmozdítania (például polgári jobbítás és szociális fejlesztések megvalósítása révén). A társadalmi jólét előmozdítása azonban nem foglalja magában a politikai kampányokban való közvetlen vagy közvetett részvételt, továbbá a beavatkozást bármely közhivatalra pályázó jelölt nevében vagy ellenében.
Kihasználták a Super PAC-ot?
A szuper PAC, a „szuper politikai akcióbizottság” rövidítése, a politikai akcióbizottságok (PAC) egy típusa az Egyesült Államokban, amely a Legfelsőbb Bíróság Citizens United kontra Szövetségi Választási Bizottság ügyben 2010-ben hozott döntését követően alakult ki. A szuper PAC-ok az amerikai politika jelentős és ellentmondásos tényezőivé váltak, mivel korlátlan mennyiségű pénzt tudnak gyűjteni és költeni a választások befolyásolására.
A kifejezetten a politikai jelöltek mellett vagy ellen történő kampányolás céljára az úgynevezett Super PAC-ek szolgálnak, amelyek korlátlanul gyűjthetnek (és költhetnek) forrásokat vállalatoktól, szakszervezetektől, egyesületektől és magánszemélyektől.
S bár az 501(c)(4) besorolású szervezetek is részt vehetnek a politikában, az – ellentétben a Super PAC-ekkel – semmi esetre sem válhat az elsődleges céljukká, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy pénzük kevesebb, mint 50 százalékát fordíthatják politikai tevékenységekre.
Az esetleges ok, amiért Korányi Dávid és az Action for Democracy megalkotói mégis az 501(c)(4) besorolású szervezeti típust választották politikai céljaik megvalósításához, az a Super PAC-ekre vonatkozó – rendeltetésükhöz igazodó – szigorú elszámolási szabályokra vezethető vissza.
Kultúra vagy kormányváltás?
Érdekes adalék, hogy Márki-Zay Péter visszatérően arra hivatkozik, hogy az AD-től származó pénzek nem kormányváltásra, hanem „kultúraváltásra” érkeztek.
Azonban mind a „Csak felfelé” nevet viselő választási programból – amelyen a finanszírozott Mindenki Magyarországa Mozgalom a hat baloldali párt, mint jelölőszervezet mellett jelenik meg -, mind a mozgalom vezetőjének, mint egy közhatalmi tisztségre törő miniszterelnök-jelöltnek valamennyi korábbi megnyilvánulásából alappal lehet arra következtetni, hogy az MMM viszonylatában inkább közvetlen politikai tevékenységről volt szó.
Mindezek ismeretében alappal feltételezhető, hogy az Action for Democracy az 501(c)(4) besorolású szervezetekre vonatkozó cél szerinti, továbbá az anyagi erőforrások felhasználására vonatkozó korlátokat is figyelmen kívül hagyhatta, így pedig a szervezet nem csupán a magyar, hanem az Egyesült Államok vonatkozó jogszabályait is megsértette, amennyiben erre az illetékes hatóságok megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak.
Forrás: Tűzfalcsoport, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS