Méltatlanul volt visszafogott a Vatikán Orbán Viktor látogatása kapcsán
Fotó: Mario Tomassetti
Ferenc pápát is hosszú idő volt „megdolgozni”, mire szívébe zárta Magyarországot és a magyarokat. Időt kell tehát hagyni erre XIV. Leónak is, mégis szokatlanul távolságtartóra sikeredett a Vatikán Orbán Viktor látogatásáról szóló kommunikációja. Még akkor is, ha magánaudiencia volt. A Szentszék közleménye a béke kapcsán az eltérő álláspontokra utalt, miközben a magyar miniszterelnök a béke szakrális szívcsakrájaként méltatta a Vatikánt.
Ha volt állam, amelynek volt ideje tökélyre fejleszteni a diplomácia nyelvében való jártasságot, az vitathatatlanul a Vatikán. Ezt támasztja alá az a kissé sematikus közlemény, amelyet a Szentszék XIV. Leó és Orbán Viktor találkozója kapcsán kiadott.
a szívélyes találkozón hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok szilárdságát, valamint a katolikus egyház elkötelezettségét a magyar közösség társadalmi fejlődésének és jólétének előmozdítása iránt, különös tekintettel a család szerepére, a fiatalok oktatására és jövőjére, valamint a legkiszolgáltatottabb keresztény közösségek védelmének fontosságára. Bőséges teret kaptak az európai kérdések is, különös tekintettel az ukrajnai konfliktusra és a közel-keleti helyzetre.
A Vatikán a békeszándékok spirituális központja
Az audiencia kapcsán kitűnik, mennyire eltérő a két tárgyalófél kommunikációja a találkozóról. Orbán Viktor az M1-nek úgy összegzett, a világban van egy háborúellenes, rejtett kapcsolatrendszer, amelynek politikai gócpontját jelenleg Donald Trump képviseli, míg a spirituális vagy lelki központja a Vatikánban van. Hasonló méltató szavakra, egyáltalán, az utalásra a magyar miniszterelnök béketörekvésere a Vatikán már nem ragadtatta magát, ami akkori is szokatlan, ha magánaudienciáról volt szó.
Az természetesen vitathatatlan tény, hogy Orbán Viktor egyike azon elsőknek, akiket a frissen megválasztott XIV. Leó magánaudiencián fogadott. A magyar miniszterelnök ráadásul korábban XIV. Leó pápa megválasztását úgy értékelte, vélhetően Ferenc pápa munkáját folytatja majd, így nagy változásokra nem számít. Jelen állás szerint XIV. Leó hozzáállása ugyanakkor lényegesen visszafogottabb Magyarországhoz, különösen elődjéhez, Ferenc pápához képest. Ferenc pápa ugyanis volt olyan „önjáró”, határozott személyiség, hogy a rendszerint rossz színben feltüntetett magyar miniszterelnökkel szívélyesnek mondható kapcsolatot alakítson ki. Ehhez azonban idő kellett, hiszen a két személyiség igen távolról indult egymás megértése felé, a kapcsolatkeresést pedig kezdetben csak nehezítette a migráció kapcsán elfoglalt két markánsan ellentétes álláspont.
Előítélet helyett tapasztalat
Ferenc pápa, ahogyan most XIV. Leó pápa kapcsán is felsejlik, komoly percepciókkal rendelkezhetett, talán a Vatikán belső köreiből származó információk nyomán is, az előítéletektől eltérő tapasztalatai hatására ugyanakkor fokozatosan változtatott az álláspontján. Ez egy folyamat volt, kezdve a csíksomlyói látogatással, az budapesti eucharisztikus kongresszus ünneplő tömegével, a vallásközi párbeszédben tapasztalt pozitívumokkal, a magyar kormány családpolitikai hozzáállásával. Ezek persze vegyesen egyházi és világi szempontok, nem feltétlen ildomos összekeverni őket, lényegében azonban Ferenc pápában kialakulhatott egy egységes kép, hogy Magyarország nem egy barbár és elnyomó banánköztársaság, mint ahogy azt sugallták a számára.
Orbán megdolgozta Ferenc pápát
A magyar miniszterelnöknek ráadásul vitathatatlan kemény munkájába került, hogy Ferenc pápa álláspontját megváltoztassa és ebben a béke útjának keresése is fontos szerepet játszhatott. 2022-es megválasztása első, szimbolikus eseményeként Orbán Viktor Ferenc pápához látogatott, itt pedig már előkerültek az akkor frissen kirobbant orosz-ukrán háború lezárásának kérdése. Nem elhanyagolható körülmény, hogy Ferenc pápa 2023-as, háromnapos magyarországi látogatását követően, hazatérőben, a repülőn adott interjúban jelentette be az akkor még bizalmasan dédelgetett békemisszió tervét. Ezzel nem sokkal később Matteo Maria Zuppi bíborost bízta meg, aki az azóta is gyakorlott vatikáni logika mentén a világ nagyhatalmait látogatta sorba. Sorrendben tárgyalt az ukránokkal, majd az oroszokkal, az amerikaiakkal és a kínaiakkal is. Orbán Viktor egy évvel a vatikáni békemisszió elindulását követően hasonló logika mentén tárgyalt Zelenszkijjel Kijevben, majd Putyinnal Moszkvában, a kínai elnökkel Pekingben, Washingtonban pedig az aktuális NATO-csúcsot kihasználva az akkori elnök Joe Biden helyett Donald Trumppal. Az orbáni békemissziót nagy európai felháborodás övezte, hiszen a magyar miniszterelnök az Európai Unió soros, magyar elnökségének idején kereste fel a meghatározó nagyhatalmak vezetőit. A tiltakozók hangjába ugyanakkor némi irigység is vegyülhetett, hiszen egyetlen uniós vagy tagállami vezető hasonló találkozókat nem szervezhetett volna. Ferenc pápa halálával azonban nemcsak a pápa személye, de a hozzáállás is változott, ez pedig kiérződött különösen a vatikáni közlemény azon részén, amely bizony bizonyos ellentétet sugallhat, amikor a Szentszék úgy fogalmaz,
bőséges teret kaptak az európai kérdések is, különös tekintettel az ukrajnai konfliktusra és a közel-keleti helyzetre.
Egyetértésről szó sincs, pedig a diplomácia nyelvében hasonló esetekben ki szokták emelni, hogy a felek miben értettek egyet.
Elirigyelték a budapesti békecsúcsot?
Teljesen felesleges és kicsinyes volna azt feltételeznünk, hogy a Vatikán távolságtartásának oka, hogy elirigyelték volna a békecsúcs rendezésének helyszínét. Mint ismert, Giorgia Meloni nem sokkal Leó beiktatása után telefonon tett javaslatot egy békecsúcs megrendezésére a Vatikánban, amelyet XIV. Leó örömmel fogadott. Ami lényeges, hogy Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a felvetést úgy kommentálta, a vatikáni találkozónak az orosz és az ukrán fél között kell megvalósulnia.
Parolin személye meghatározó, hiszen szürke eminenciásként a háttérben többször tárgyalt különböző vatikáni minőségekben Orbán Viktorral, így neki lényegesen komolyabb tapasztalata van a magyar-vatikáni kapcsolatok terén. Ráadásul Parolinról az a benyomás alakulhat ki, hogy Ferenc pápa közeledésére továbbra is távolságtartó a magyarsággal szemben. Ennek egy lényegesen korábbi bizonyítéka disszonáns hozzáállása a csángó magyarok magyar nyelvű misehallgatásának kérdéséhez, amellyel egy időben ő foglalkozott.
Igazunk lett...
Mindenesetre, amit a vatikáni béketalálkozó tervéről biztosan tudhatunk, hogy az orosz és ukrán fél közötti tárgyalás formájában képzelik el. Itt pedig kirajzolódhat az álláspontok alapvető különbsége, hiszen Orbán Viktor Európában egyedüliként egyik tusnádürdői beszédében jelentette ki, hogy a háború lezárásához az amerikai és az orosz félnek kell valójában tárgyalnia. Donald Trump megválasztásával jelenleg ez a forgatókönyv igazolódott be, Orbán Viktornak ebben a kérdésben tehát „nem igaza volt, hanem igaza lett”. De míg ezen Ferenc pápa túl tudott lendülni, a mai Vatikán talán már nem.
Parolin is értékelte Orbán Viktor vatikáni látogatását
Erre utalhat a korábban említett Pietro Parolin bíborosnak a sajtónyilatkozata az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően. Itt bár szintén a diplomácia nyelvén fogalmazva, de több dologra is utalt. A Vatican News szentszéki portál szerint újságírói kérdésre Parolin arról beszélt
mindenki hozzájárulására szükség lesz, hogy lépéseket tehessünk a béke elérése felé Ukrajnában. Az Egyesült Államoktól kezdve Európán át – amelyet kiemelkedőbb részvételre buzdítunk – Kínáig és Keletig, ahol Donald Trump jelenleg tárgyalásokat folytat.
A háborúval kapcsolatban Parolin bíboros kitért arra, reményre van szükség, ugyanakkor nem könnyű választ adni arra, milyen lépések szükségesek a fegyverszünet eléréséhez.
Ha ismernénk ezeket, már cselekedtünk volna. Úgy vélem, hogy folyamatban vannak bizonyos, nem nyilvános tárgyalások
-jegyezte meg. A vatikáni államtitkár megerősítette, a tárgyalások sikeréhez a nemzetközi közösség széles körű elkötelezettsége szükséges.
Az Egyesült Államok bevonására mindenképpen szükség van, és reméljük, hogy Európa hangsúlyosabb szerepet vállal majd. De Kínának is van szava…
–fogalmazott.
Jó találkozó
Az Orbán Viktorral történő megbeszélésre térve kiemelte, maga a pápai audiencia „jó találkozásnak” tekinthető. Ahol „mindkét fél kifejezhette a saját álláspontját”. Arra a kérdésre, hogy ezek az álláspontok mennyire távoliak, úgy reagált,
megpróbáljuk egyre közelebb hozni őket egymáshoz.
Parolin Európát kritizálta?
Mit lehet ezekből az utalásokból kiolvasni? Elsőként is azt, hogy a Vatikán a háború valódi rendeződését egy széles körű nemzetközi megállapodásban látja. A tartós béke eléréséhez láthatóan olyan szereplők bevonását is hasznosnak tartja a Szentszék, amelyek – például Kína – nem kapcsolódnak közvetlenül a konfliktushoz. Ne merészkedjünk az új világrend új feltételeihez való igazodás kérdéséig, amelyet esetleg a vatikáni diplomácia is felismert. Sokkal inkább lássuk, hogy a Vatikán pusztán egy Trump-Putyin kettős megállapodásban nem látja a béke garanciáját. Hogy Parolin Ukrajna szerepvállalását külön nem említi, azt tulajdoníthatjuk annak, a Vatikán magától értetődőnek tartja Ukrajna békefolyamatokban való részvételét. Ugyanakkor a bíboros többször hangsúlyozta, sőt egyenesen sürgette Európa tevékenyebb részvételét. Kérdés természetesen, hogy mire gondolt? Megfogalmazhatott ezzel kritikát is, hogy az uniós vezetők a fegyverkezési verseny helyett egy átfogóbb, konstruktívabb, világpolitikai rendszerbe illeszthető hozzáállásra álljanak át. Az talán kevésbé elképzelhető, hogy az utolsó ukrán életig a harcot fenntartani akaró, lényegében magába zárkózó európai álláspontot képviseljék erőteljesebb hangon a világpolitika porondján. Mindenesetre Parolin fogalmazhatott volna itt egyértelműbben.
Valójában nemcsak Kínát és az oroszokat utasítja el az EU vezetése...
Ami tehát ugyanakkor látszik: a Vatikán olyan békecsúcsot tartana eredményesnek és indokoltnak, ahol a nagyhatalmak (köztük Európa) közvetítésével, de a két harcoló fél, az ukránok és az oroszok ülnek le tárgyalni. Azaz Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij. A Szentszék számára elismerendőek Orbán Viktor békeerőfeszítései – bár erről a vatikáni közlemény ugye nem tesz említést – a magyar miniszterelnök egy személyben ugyanakkor láthatóan kevés abban az értelemben, hogy nem képviseli, a belső ellentétek miatt nem is képviselheti egész Európát. Azt persze nem szorgalmazzák vatikáni részről, hogy Orbán Viktor húzódjon hátra, és adja át a terepet Európának, bárki testesítse azt meg. Ugyanakkor az európai szerepvállalás erősítésének sürgetésében felmerül az igény egy ilyen, Európát megtestesítő személy felmutatásában. Ilyen azonban nincs, ezért a Vatikán sem tud személyében megszólítani és bíztatni egyetlen vezetőt sem az aktívabb cselekvésre.
A vatikáni békeelképzelésekhez ráadásul az európai vezetőknek olyan partnerekkel kellene tárgyalnia, kapcsolatot keresnie – értsd Oroszország és Kína -, akiktől jelenleg mereven elzárkóznak. És elzárkóznak egy harmadik féltől is. Hiszen Orbán Viktoron kívül egyetlen olyan állam és államfő van, amely hiteles diplomáciai kapcsolatokat ápol az EU-ban elutasított nagyhatalmakkal és az éppen Vatikán állam, és annak feje, a pápa. De nem olyan Európában és nem olyan Európai Unióban élünk, ahol elképzelhető volna, hogy XIV. Leó legyen egész Európa képviselője.
