Pesti Srácok

Ferenc pápa az európai gyökerekhez való visszatérésnek nevezte budapesti és szlovákiai látogatását

Ferenc pápa az európai gyökerekhez való visszatérésnek nevezte budapesti és szlovákiai látogatását

A remény útjának, valamint Európa gyökereihez való visszatérésnek nevezte budapesti és szlovákiai látogatását Ferenc pápa, aki az útja utáni első általános audiencián beszélt a szeptember 12. és 15. között szerzett benyomásairól szerdán.

A hívőkkel teli vatikáni audiencia-teremben mondott beszédében Ferenc pápa kijelentette, hogy az Evangélium képviselte reményt látta viszont Budapesten, ahol az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét mutatta be, majd Szlovákiában tett látogatást. Megjegyezte, hogy a katolikus, továbbá más keresztény egyházak és a zsidó közösség képviselőivel tartott közös találkozók a remény erejét bizonyították. Ferenc pápa kijelentette: útjával Európa szívében tett imazarándoklatot, amely számára az európai gyökerekhez való visszatérést jelentette. Kifejtette, hogy látogatása helyszínein élettel teli gyökerekre talált, miközben máshol az európai gyökereket muzeális leletként őrzik, ideologizálva és eszközként használva, tekintély vagy hatalom vezérelte érdekből.

Az egyházfő kifejtette: látogatása során gyakran gondolt arra, miként álmodták meg az alapító atyák az Európai Uniót, amelyet – tette hozzá – biztosan nem „az ideológiai gyarmatosítás divatos ügynökségeként” képzeltek el. Hangsúlyozta, hogy az európai kontinensen Isten jelenlétét a mindennapokban a fogyasztás „hígítja fel”, és a régi és új ideológiákból álló egyforma gondolkodás köde fedi be. Emlékeztetett azokra, akik a legnehezebb időkben a hit és a keresztény élet gyökereit képviselték, közöttük Mindszenty József bíboros és az eperjesi görögkatolikus püspök Gojdics Péter Pál nevét említve.

Ferenc pápa kiemelte a pozsonyi roma közösséggel tartott találkozót, hangoztatva, hogy a roma testvéreket be kell fogadni. Hozzátette, hogy miközben Nyugat-Európát a demográfiai tél uralja, a látogatása során érintett országokban virágzást látott, fiatal párokkal és gyerekekkel.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.