Váratlan, nehéz élethelyzetbe került emberek és családok egy részben hivatalos, törvényes eljárásban, közjegyzők közreműködésével veszíthetik el mindenüket és kerülhetnek utcára néhány év alatt, akár egyetlen családtag pár százezer forintos tartozása miatt. Fizetési meghagyás – ez a kulcsszó, ahogy a károsultak mondják, az ingatlanmaffia legújabb módszere. Tippadók, végrehajtók, közjegyzők és úgynevezett árverési vevők zsíros üzletéről rántjuk le a leplet, amit jószerével csak törvénymódosítás tudna megfékezni. Az Aktában három ember, három család drámáját meséljük el, akik közül ketten már elveszítették az ingatlanukat, és bemutatjuk a módszert, amivel minimális befektetéssel több tízmilliós ingatlanokat tudnak lehúzni a nem eléggé dörzsölt áldozatokról, gyakorlatilag büntetlenül.
Kerekes András újságíró, filmes kollégánk keresett meg bennünket nemrég azzal, hogy édesapja 74 négyzetméteres ingatlanára vetett szemet egy vélhetően árveréseken tulajdonrészt szerző és abból nyerészkedő banda. András idős, beteg édesapja egyedül él az újpesti panellakásban, ami felesége, a fiúk édesanyjának halála után az apára és három fiára szállt. Négyen lettek az ingatlan tulajdonosai, ténylegesen azonban ma már egyik gyerek sem lakik itt, ketten bejelentve sincsenek a lakásba. Az ingatlan egyhatoda ma egy idegen férfi tulajdona, aki azt egyébként teljesen jogszerűen szerezte meg. Az egyik fiú adósságai miatt az ő tulajdonrésze végrehajtás alá került, a többi tulajdonos pedig nem tudott élni az elővásárlási jogával, így az egyhatod hányad, ami arányaiban maximum egy gardrób méretének felel meg 1,5 millió forintért, árverésen kelt el.
Ezzel eddig nincs is semmi probléma, a tulajdonrészszerzés jogszerű. Amit azonban ez az illető annak érdekében tesz, hogy a többi tulajdonos részét egytelen forint befektetés nélkül megszerezze, az a jogszerűségnek minimum a határait súrolja
– mondta Kerekes András. A vevő, egy bizonyos Horváth nevű illető önkényesen és hasraütésszerűen fejenként havi 300 ezer forint többlethasználati díjat kezdett felszámolni a többi tulajdonosnak, akikkel soha nem találkozott és velük az ő tulajdonrészét illetően semmilyen megállapodás nem történt. Összesen háromszor háromszázezer forintot, amit négyhavonta, összevonva, fizetési meghagyás formájában, közjegyzővel küldet ki.
Egymás után kaptuk a fizetési meghagyásokat. Volt, hogy időben beadtuk az ellentmondást, volt, hogy ez nem sikerült. Ebben az esetben az a követelés már jogerőre is emelkedett. Ha ellentmondtunk, akkor Horváth az illetéket nem fizette be, így az eljárás nem tudott perré alakulni. Mi sem tudtuk kimondatni bírósággal, hogy nincs jogalapja a követelésnek, ő pedig egy idő után újra kiküldetheti azt közjegyzővel, fizetési meghagyásként
– mesélte András.
Újságíró kollégánk nyomozni kezdett. Megtudta, hogy történetükkel nincsenek egyedül. Tulajdonostársuk, sőt, annak több családtagja mások ingatlan-résztulajdonait is megszerezte és hozzájuk hasonlóan számolják fel a 300 ezer forintos lakáshasználati díjat – kapaszkodjanak meg: még termőföldre is, sőt, olyan lakásra is, amiből a másik tulajdonost ő zárta ki, tehát az nem is tudta volna használni a közös ingatlant.
Riportunk másik két szereplője, Zoltán és Judit nem voltak olyan szerencsések, mint Kerekesék. Az ő esetükben a banda vitte az ingatlanokat.
I. Zoltán történetét korábban a Privát Kopó bűnügyi portál is megírta. A férfi tíz éve harcol unokaöccse képviselőjeként, ahogy mondja, a lakásmaffiával. A fiú, akit ő nevelt fel, az ügy kezdetekkor fiatalkorú volt. Zoltán öccsét a kilencvenes években meggyilkolták. Az ügy nagy port kavart. A vállalkozót a saját felesége ölette meg, a nőt hosszú évekre lecsukták. A család otthonát, egy akkor 30 millió forintot érő fővárosi ingatlant az elhunyt egyetlen fia örökölte. Csakhogy a bérgyilkost fogadó anyának volt egy félmillió forintos tartozása, aminek fejében 1,7 millió forint értékű részt árvereztek el az ingatlanban, méghozzá kétszer is. Egészen abszurd a helyzet, ugyanis végül a lakásnak a fele az előző történetből már megismert Horváth feleségének a nevén volt. A lakásból a tizenéves fiatalt, egyszóval a másik tulajdonost kizárták, mégis Horváthék bocsáttatták ki a fizetési meghagyásokat a havi 300 ezer forintos többlethasználati díjakról.
Összesen 22 ilyen fizetési meghagyást kapott a gyerek. Volt, amit ki sem hoztak, nem is lehetett ellentmondási időn belül átvenni. Végül tíz év elég volt, hogy végrehajtóval az egész lakást kihúzzák a gyerek alól
– idézte fel Zoltán.
A férfi szerint az ügyletben többen közreműködnek. Vannak tippadók, ott, Csepelen például egy közös képviselő. Így tudják meg Horváthék, hol van fizetési nehézséggel küzdő család, adósság, amire végrehajtás fog indulni. A végrehajtók után jönnek a közjegyzők, akik egyébként a törvényben biztosított módon kibocsájtják a fizetési meghagyásokat úgy, hogy annak a jogalapját sem vizsgálják meg. Zoltán azt is elmondta, hogy Horváth, aki eddigi nyomozása szerint húsz éve él ebből az egész családjával, egy bírósági tárgyaláson arra a bírói kérdésre, hogy mi a foglalkozása, “árverési vevőnek” aposztrofálta magát.
Míg Zoltán unokaöccsének a harmincmilliós lakása 10 év alatt, Lányi Judit és gyermekei 70 milliós ingatlanvagyona 12 év alatt úszott el ugyanígy. A történet szereplői ugyanazok.
Judit néhány hete az országos médiában is szerepelt, amikor kerekesszékes lányával és fiaival kilakoltatták őket az otthonukból. A nő volt férje adóssága miatt jár kálváriát. Mint mondta, jóval a válásuk után derült ki, hogy a volt férjnek tetemes adósságai vannak, gyermektartást sem fizetett. Ügyvédhez fordult, hogy két közös ingatlanuk, egy 50 milliót érő családi ház és egy 20 milliót érő lakás egy részét a gyerekek nevére írják. Ekkor, kvázi véletlenül derült ki, hogy a lakás fele már akkor korábbi végrehajtásból eredően (amiről ő mint osztatlan közös ingatlan másik tulajdonosa, értesítést sem kapott) egy idegen ember tulajdonában van. Persze ez a vevő is Horváth egyik családtagja volt. Nem kellett sok idő, és ahogy Judit mondja, futószalagon kezdtek érkezni a fizetési meghagyások, eleinte havi 80, majd 160, végül 300 ezer forintról. Anya és gyermekei mindent elveszítettek. Most egy csepeli szükséglakásban laknak, amit az önkormányzat biztosított nekik, miután egy botrányos kilakoltatást követően augusztusban utcára kerültek.
Nemcsak az közös a három történetben, hogy az adósság miatt végrehajtás alá került ingatlanrészt ugyanaz az ember, illetve családtagjai vették meg, majd többlethasználat címén közjegyzőkkel kibocsáttatott fizetési meghagyás útján próbálják megszerezni a többi tulajdonos részét, hanem az is, hogy mindegyik károsult a rendőrséghez fordult, és mivel azt gondolta, csalás áldozata, büntetőfeljelentést tett. Az ügyek egyetlen budapesti kapitányságon sem álltak meg: mindegyik feljelentést elutasították, arra hivatkozva, hogy polgári peres úton kell rendezni a kérést. Illetve, ahol ügyészség utasította a rendőrséget a nyomozás lefolytatására, ott bűncselekmény hiányában szüntették meg végül. Egyetlen kivétel van, illetve egyről biztosan tudunk: Borsod vármegyében a Miskolci Járási Ügyészség pontosan ugyanilyen módszerekkel való vagyonszerzés miatt, ugyanaz ellen az ember ellen, vagyis Horváth ellen 2023 tavaszán “nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények” miatt vádat emelt.
Megkerestünk egy hasonló ügyekkel foglalkozó ügyvédet és kikértük álláspontját, mennyire jogszerű egy fizetési meghagyás, kell-e jogalapot igazolni egy közjegyző felé egy fizetési meghagyás kiállításához, és mit tehet az, aki ilyen dokumentumot kap. Dr. Jancsi Lilla azt mondta, a fizetési meghagyásos eljárások azért is hatékonyak, mert bizonyítási eljárás lefolytatásának és felfüggesztésnek sincs helye ilyen eljárásban.
- A közjegyző a követelés jogalapját nem vizsgálja, az azzal emelkedik jogerőre és válik behajthatóvá, ha a kötelezett nem mond ellent a fizetési meghagyásnak a jogszabályban előírt 15 napon belül.
- Ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át, kézbesítettnek minősítettként emelkedett jogerőre, úgy a jogerőre emelkedést követeően is lehetőség van 15 napon belül az ellentmondást benyújtani.
- Ha az ellentmondást követően a követelés polgári perré alakul, a perben a fizetési meghagyás jogalapját már bizonyítani kell.
- Végrehajtási eljárásban a kötelezettek lehetőségei már rendkívül korlátozottak, legfeljebb felfüggesztés vagy részletfizetés kérelmezésére van lehetőség. Megszüntetésre nagyon ritkán, rendkívül szűk körben van mód
– írta az ügyvéd. A megoldás tehát elsősorban egy olyan jogszabály-módosítás lehet, amely nemcsak lehetővé teszi, hanem kötelezi a közjegyzőket, hogy fizetési meghagyás kiállítása előtt vizsgálják meg annak jogalapját.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS