Így válik semmissé az ukránok által szorgalmazott kollektív bűnösség elve

A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború óta a nemzetközi sportszervezetek – Zelenszkijék nagy megelégedésére – egymásután tiltották meg a világ sporteseményein történő részvételt az orosz sportolóknak. Noha az oroszoknak a háború kirobbanását megelőzően is adódtak csörtéi az nemzetközi sportszervezetekkel, például a dopping-ügyek kapcsán, a háború és annak következménye újabb csapást mért Oroszország versenyzőire.

Hiába mondta azt az eltiltások kapcsán még 2022-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach, hogy „ezek nem szankciók”, hanem inkább védelmi intézkedések, mivel „az orosz és fehérorosz sportolók és tisztviselők biztonságát nem lehetett garantálni” a versenyeken, a valóságban ez mégis szankció volt az oroszokra nézve, és egyértelmű szolidaritás az ukránok mellett. Ezzel Zelenszkijék fel is sóhajtottak, hiszen ekkor elérték amit akartak: azt, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazva minden orosz viselje a háború terhét.

Ennek ellenére a NOB a következő évben 2023-ban már nekifogott a korábbi döntésének felülvizsgálásához, mindezt természetesen az ukránok és egyéb államok legnagyobb ellenkezése közepette. Zelenszkijék legnagyobb támogatója a témában többek között Lengyelország volt, amely közölte, hogy bizony akár 40 ország is bojkottálni fogja az 2024-es párizsi olimpiát, ha az oroszok bármilyen formában részt vehetnek rajta.

Nos, a fenyegetés nem jött be, ugyanis a NOB végül 2023 végén úgy döntött, hogy bár semleges színekben, de indulhatnak az orosz és belorusz sportolók a párizsi ötkarikás játékokon. Nagy pofon volt ez Zelenszkijéknek, és azoknak az államoknak, akik arra akarták kényszeríteni a NOB-ot, hogy elálljon az oroszok visszatérésének ötletétől. Zelenszkijék őrjöngtek, mivel tudták, hogy hiába a „semleges szín”, az oroszok szívek továbbra is a fehér-kék-piros trikolórért fognak dobogni, és Oroszország és a többi nemzet is tudta, hogy az esetleges győzelem az orosz zászló nélkül is az oroszoké lenne.

Az ukránoknak 2025 sem szolgált túl jó hírekkel

Majd elérkezett 2025 szeptembere, amikor is Oroszország és Fehéroroszország ismét teljes jogú tagja lett a téli paralimpiára készülő Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak. Több se kellett az ukránoknak, és a szervezet elnökét rögtön korrupcióval vádolták, aki csak a rubelek hívószavára engedett az oroszok és a fehéroroszok visszatérésének. Természetesen a dolog pikantériája itt mégiscsak az, hogy pont egy olyan, Zelenszkij körül tevékenykedő politikus vádol vesztegetéssel egy tisztségviselőt, aki feltehetőleg – a temérdek uniós pénzeknek hála – maga is elsikkasztja a maga részét, csupán „érdemi” alapon.

De olybá tűnik, hogy egyelőre hiába minden ukrán erőfeszítés, mert a vizes sportokat tömörítő World Aquatics (WA)  és a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) is kedvező döntést hozott a orosz versenyzők számára. A FEI esetében ez azt jelenti, hogy az orosz és fehérorosz lovasok 2026 január elsejétől semleges színekben ugyan, de egyénileg és csapatszinten is versenyezhetnek, míg a WA ugyancsak lehetővé teszi az oroszok és a fehéroroszok visszatérését a sportágba. Ezzel Zelenszkijék arcán egy újabb pofon csattant: a sportdiplomáciában újra kudarcot vallottak, és ami még rosszabb, hogy az ő szemszögükből ezzel az oroszok győztek, és valljuk be, valóban így is történt.

Bár az ukránok a norvégokon keresztül sikeresen megtorpedózták az oroszok és a fehéroroszok részvételét a téli világkupán, meggátolva, hogy ezen nemzetek képviselői részt vegyenek a versenyeken, ugyanakkor egy valami biztosnak látszik: az, hogy az orosz sportolók visszatérése önmagában a háború menetén nem változtatott és nem is fog változtatni. Azonban tény, hogy az oroszok ezt a visszatérést sikerként könyvelik el, ugyanakkor ők is tudják, hogy a harctéri helyzeten ez önmagában nem fog egyik félnek sem győzelmet hozni.

Az oroszok visszatérése elkezdődött. A kérdés, hogy mennyi időnek kell még eltelnie és mi kell ahhoz, hogy az oroszok és a fehéroroszok újra saját zászlajuk alatt versenyezhessenek és dobogó esetén hallhassák és énekelhessék a nemzeti himnuszukat? A válasz egy egyszerű szóban kifejezhető: béke. Egy olyan béke, amely valóban kompromisszumokon alapszik, és nem egyoldalú feltételeken,és amely így mindegyik félnek hosszútávon elfogadható és teljesíthető,mert abban a nemzeti érdekek érvényesülését is látják.