Aki biztonságos országban él, elképzelni sem tudja, mit él át az, akinek idegen hordák tarolják le a kertjét, a földjeit, rontanak be az udvarára, házába gyakorlatilag bármikor. Az nem tudja elképzelni, milyen, amikor tíz–húsz méterre a házától gépfegyverek szólnak, ha a házára kézigránátot dobnak és hiába hívja a rendőrséget, senki sem védi meg. Ha egyszerűen nincs megoldás… Itt, Magyarországon zs-kategóriás akciófilm jelenetének tűnik mindaz, ami a déli határkerítéstől egy kilométerre a rögvalóság. Rettegés, kilátástalanság, teljes kiszolgáltatottság a kisebbségi lét elnyomásának súlya alatt. A Horgoson, Palicson, Hajdújáráson vagy a Makkhetesen élő maroknyi magyarság soha nem volt még olyan egyedül, mint most, amikor már nem pusztán illegális migránsok, hanem afgán és észak-afrikai terrorista, embercsempész bandák háborúznak közvetlenül mellettük, lőnek, robbantanak, szórják a gránátokat ott, ahol napokon belül gyermeket kellene iskolába vinni.
Hiába tartjuk a kapcsolatot hetek óta a déli határ mentén élő magyarokkal és írják le, panaszolják el nap mint nap, “ma újra lőttek”, vagy “a házam előtt robbantak a gránátok”, a valóság messze felülírta a képzeletet, amilyennek eddig lefestettük: mit élnek át a migrációs útvonalon az erdőkben bujkáló embercsempész bandák kereszttüzében élők. És szó szerint kereszttüzében…
Az, hogy naponta 500–600 illegális migránst szállítanak ide taxikkal, majd visznek tovább a magyar határig, azaz határkerítésig, nem újdonság. A szétvágott drótkerítést, rajta az öklömnyi köveket látva is azért döbbenünk le, mert a látvány sokkolóbb, mint a híre. Nemcsak megrongálták, kivágták a kerítést és másznak át azon az embercsempész bandák kifejezetten erre a feladatra tartott embereivel ide szállított létrákkal, hanem kövekkel dobálják a határt védő magyar rendőröket, határvadászokat, sőt, az utóbbi időben már ez sem elég.
Amikor a kerítés kivágott szeleténél állunk szörnyülködve, perceken belül érkezik egy sötétzöld furgon a magyar oldalon. Egy fiatal rendőr és egy határvadász szállnak ki. Az autó csupa horpadás. Jó néhányszor megdobálták a napokban, hetekben öklömnyi kövekkel.
– Maguk mit csinálnak itt? – kérdi az egyik.
– A PestiSrácoktól vagyunk – feleljük, mire rávágja, azt tudja, mert követ bennünket. Gyorsan megnyugtatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, szerbiai magyar rendőrségi kísérőnk vigyáz ránk. Ennek ellenére odaveti:
– Azért bátrak maguk, hallja. Nem tudják, hogy itt lőnek?
Hogy valóban merészség kell a határ túloldalán egy kis erdei túrához, azt mi is csak akkor értjük meg, amikor kísérőnk egy videót mutat: ott, ahol most fegyvertelenül, egy kamerával és drónnal felszerelkezve próbáljuk felderíteni az afgán – mint itt mondják, terrorista – csoport táborát, alig huszonnégy órával ezelőtt fél órán át lőttek. Később, amikor az erdőből három gépkocsi hajt ki – egy furgon és két taxi –, s mi egyre gyorsítva követni kezdjük, még az adrenalin fűt. Majd amikor a kocsik előttünk befékeznek, s farkasszemet nézünk, csak akkor kérdezzük egymást, mi lesz, ha most ránk lőnek?
A már kiürített táboruk utólagos felfedezése sem sokkal nyugalmasabb feladat. Miközben pisszennünk is alig szabad, mert fülelni kell, s csak egymás kézjelzéseire reagálunk, minden lépést figyelünk, kitapogatunk előre, mert hol egy mély verem, hol megnyúzott birkák rothadó bőre kerül az utunkba, és ez még szerencsés helyzet így.
Nemcsak árkokat ásnak, hogy védjék a táboraikat. Taposóaknák is lehetnek bárhol
– mondja kísérőnk.
Talán csak azért nem félelem, amit érzünk, mert mi még csak a helyiek által telefonokkal felvett, vagy biztonsági kamerák által rögzített videókon hallottuk, milyen, amikor tüzet nyitnak, amikor ropog a páncéltörő, vagy amikor valami tőled néhány méterre robban. Akik itt élnek ezekben a falvakban, magyar, családos emberek, meg kellett, hogy tanuljanak együtt élni ezzel a félelemmel. Azzal a tudattal, hogy még ha egyelőre nem is ők a cél, elég egy kapu előtt eldobott tojásgránátból szétszóródó repesz, ami rossz helyen csapódik be… Az egyik fiatal palicsi férfi házánál éppen a kisgyermekének udvari játszótere mellett. Kész szerencse, hogy akkor este nem voltak otthon.
És a legborzasztóbb az, amikor nem látszik a megoldás, vagy ha valamilyen megoldás látszana is, nincs mellette valódi politikai akarat, és úgy ismétlődik napról napra a fegyverropogás, a robbantások, az egyre gyakrabban a helyiek megfélemlítését célzó gránátvetés, hogy a hatóságok és a politikai vezetés részéről csak az ígéretek sorjáznak.
Elmenekülni, vagy felvenni a kesztyűt és harcolni, s ha az utóbbi, hogyan?
Ez a kérdés mozgat most minden magyart a déli határ mentén a szerb oldalon. Ahogy a riportunkban Almási Szilárd mondja, ő már elhagyta volna a Délvidéket, az otthont, hogy menekítse a családját, de akkor a kamasz fia azt mondta:
Apa, nem adunk fel állásokat.
Ezért most önvédelmet szerveznek, jobb híján saját maguknak: van, hogy botokkal zavargatják a migránsokat az erdőkből, és imádkoznak, hogy az embercsempészek ne vegyenek revansot, amiért rontják az üzletet és a levesükbe köpnek. Segítséget kérnek, torkuk szakadtából segítségért ordítanak és nincs, aki meghallja…
Lukács
2023-09-06 at 23:29
Valami nem stimmel a déli határunkon!
Ugyanis, ha olyan szigorú lenne az őrzés, hogy alig-alig jutna át néhány migráns, akkor egyre kevesebben próbálkoznának. Mivel egyre többen próbálkoznak, azt jelenti, hogy át lehet jutni így vagy úgy, csak ki kell várni az időt, lehetőséget. Pl. ha a személyzet is benne van akkor érthető, hogy nem mindig, csak amikor az van szolgálatban akihez eljut a lóvé, akkor lehet átjutni.
Jó lenne rendet rakni!
Hadnagy Árpi
2023-08-30 at 16:00
Hát ahogy más is leírta lőni kellett volna, nem most már 2015-Ben.
egyvolthatárőr
2023-08-30 at 13:10
Vagyis:”a határrend azoknak a jogoknak,kötelezett-ségeknek az összessége,mely a szomszédos országokat a normális határviszonyok fenntartásaérdekében egy-mássalszemben terhelik,ill.megilletik”miért emlék-
szem erre így az 1970-es-vagyis 53évveli leszere-lésem után is?-előttem is érthetetlen.(higgye el,így fejből,betéve tudom,talán mert jól belénk-súlykolták…pedig ideje lenne elfelejtenem,mert
minek is maradtmeg ennyire a fejemben.
egyvolthatárőr
2023-08-30 at 13:00
huda-nak:nem tehetik,mert a határ túloldalára át-fénképezni,átkiabálni,átbeszélni,átdobni,átlőni
határrend megsértése,jogi kifejezéssel így van
leírva!vagyis ők nemtehetik meg!Az máskérdés,hogy
odaátról a migrik ezt megteszik,mert!megtehetik….
Vajda Miklós
2023-08-30 at 12:37
Már 2015-ben a Lánchíd rádió Lecsó című műsorában elmondtam, hogy a megoldás a déli határra az aknamező és a tűzparancs. Akkor voltam rasszista, fajgyűlölő, náci, stb. Aztán ugyanezt többször elmondtam a Paláverben is. A reakció ugyanaz volt. Ma már mindez megvalósult, csak az másik oldalon. Ott van már aknamező is, meg tűzparancs is – az embercsempészek akaratából. Most megtoldom a javaslatomat azzal, hogy a kerítésbe áramot kell vezetni.
Anno Hunyadi János nem kísérgette a hazára törő ellenséget, hanem fölvette a harcot azzal szemben. Ennek hiányában ma már nem lenne Magyarország. Az pedig a napnál világosabb, hogy a szerb hatóságok – ha vannak ilyenek nem akarják megoldani a problémát – nincs rá kormánmyzati szándék. Ráengedik a kannibálokat a magyar falvakra – mert ott nem a szerbek pusztulnak.
Ennyit a soha korábban ilyen jó nem volt magyar -szerb barátságról. Ebben az ügyben a magyar diplomácia teljesen impotens.
huda
2023-08-29 at 04:30
Most ott tartunk ,ha a határ védőket megdobálják kövel,vasdarabbal stb..probálnak kitérni elölle , és max átszólnak a határ másik felére ,légyszi ne dobálj már minket ,ez a mi európai uniónk.
egyvolthatárőr
2023-08-28 at 20:58
Ésmégannyit:a lőparancs csak katonai egységre vonat
-kozik.Ők csapaterőben valóban csak lőparancsra lőhetnek,de egy rendőr,egy határőrzésétellátó 2
fős járőr esetén számára a szolgálati szabályzat fegyverhasználati előírása a mérvadóak,vagyis neki/nekik ott,abban a helyzetben kell eldönte-nie/eldönteniük,hogy jogosan használhatja e a fegyverét.mert: “a jogtalan fegyverhasználat alkalmazása ill.a kötelező fegyverhasználat elmu-lasztása büntetőjogi ill.fegyelmifelelősségrevonást von magaután”ígyszól a fegyverhasználati utasítás.
egyvolthatárőr
2023-08-28 at 20:48
Győző2018-nak:azért legyünktisztában a fogalmakkal,jelenleg a határt őrizzük(lsd.anno a Határőrség!)ez rendészeti fogalom,a határvédelme az katonaság,haderődolga(lsd.pl.a titó-láncoskutya i-dejében,amikoris a határtőrző az ÁVH(zöldávó)mögött ottállt ugrásrakészen a MagyarNéphadsereg,amelynek tényleg a határ védelme volt a feladata.
Amikor 2015-után egy rövidideig a katonák is jelen-voltak a délihatáron azt nem védték,hanem a rendő-
rökkelközösen őrizték. Higgye el,ez egyáltalán nem kekeckedés,nem a szavakkali játszadozás,hanem a helyzet jogi meghatározása,ami szerint kell eljár-nunk.Higgye el,mint 1967-70 között azonarészenszol-
gáló sorkatonaként ezt én jobbantudom.
proton
2023-08-28 at 20:24
Páter! Ügyes!
Schenkhyalfonz
2023-08-28 at 20:08
8-as irányzékkal lábra lőni és a dobálódzó faxkalap már nem is dobál tovább.
gyozo2018
2023-08-28 at 19:59
“kövekkel dobálják a határt védő magyar rendőröket, határvadászokat, sőt, az utóbbi időben már ez sem elég.”
Lőparancs?
Orientál
2023-08-28 at 17:50
PS oldalaira írogató balliberálisokat zöldeket kellene átzavarni.
Dr. Süghér Páter
2023-08-28 at 17:08
Tudományos libsizmus
2023-08-28 at 15:57
Szerb népi rigmusok:
Plovi patka preko Drine,
Srbija je sve do Kine!
Srbija do Tokija!
Saját kútfőből:
A Drinában sok a sügér,
Nagy-Szerbia Kínáig ér.
– Nem Kínáig, Japánig:
el ne fogjon a pánik.
Hidd el nekem, doki, jó így,
határunk ér Tokióig.
Tudományos libsizmus
2023-08-28 at 15:57
Szerbia nem állam. Szerbia egy saját nagyhatalmi ábrándjaiba belefulladt balkáni kupleráj. Megkapták 1918-ban a lottó ötöst az antanttól, aztán az antant szépen el is vette tőlük 1998-ban.
Ma ott tartanak, hogy a miközben a szerb állameszme szerint ott van Szerbia, ahol egy darab szerb él, most a saját lopott határaikat se tudják megvédeni.
Sas
2023-08-28 at 15:01
A nyugat degenerált-még véletlenűl sem viszi ezeket nyugatra-kivárja, hogy odamenjenek-miközben idejöhetne, és elvihetné a nyomorultakat-de anno még a gyerekeket sem vitte-gyalogoltatta.
Haccy Endre
2023-08-28 at 14:06
Ironikus, hogy a délvidéki magyarság kis-Titója, a “vajdasági” tartományi parlamentnek és az egyeduralkodó délvidéki magyar pártnak az egyszemélyi elnöke, a sziruposan csöpögő szerb–magyar kebelbarátság spiritus rectora (Aleksandar Vučić és OV egyeduralkodók pertu-haverja) egy noszai haciendán lakik. Nosza egy Hajdújárás és Királyhalom tőszonszédságában fekvő település.
Orientál
2023-08-28 at 12:38
Mint az olaszoknál úgy hazánk déli is keleti határszakaszainál is rekordokat döntögetnek az EU-ba beszökni akaró gazdasági migránsok létszámukkal.
matrix
2023-08-28 at 11:57
Gyurcsány és Marki
az illegális szociálsegély parazita illegalis kriminális invázorok nem bántanak senkit !