Pesti Srácok

Az olajozás maga volt a Kánaán

Az olajozás maga volt a Kánaán

A hírhedt olajos cég, az Energol Rt. egykori vezetőit, Drobilich Gábort, Dékány Istvánt és a korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós Józsefet hallgatták meg csütörtökön a Cinóber-gyilkosság tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A tanúk mindegyike cáfolta azokat a tanúvallomásokat, hogy Portik Tamás és Ferencsik Attila egy ötmilliós tartozás miatt lövette agyon az áldozatot. A perben meghallgatták azt a tanút is, aki több mint tíz évvel a gyilkosság után új információkkal szolgált a nyomozóknak, hiszen az emberölés napján látta Cinóber feltételezett gyilkosát.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Domák Ferenc Cinóber ellen elkövetett merénylet perekedden a Fővárosi Törvényszéken. Az egykori lányfuttatót 1996. december 18-án a kora esti órákban, Üllői úti lakása előtt lőtték agyon. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosságra egy elszámolási vita miatt az Energol Rt. két egykori igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila adott megbízást a több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott szlovák állampolgárságú Jozef Rohácnak. A hírhedt olajos cég, az Energol Rt. több vezetőjét, Drobilich Gábort, Dékány Istvánt és a korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós Józsefet, illetve a gyilkossági ügy szemtanúját hallgatta meg a mai tárgyaláson a bíróság.

PestiSracok facebook image
Drobilich Gabor portik rohacz targyalas 2015.12.01. foto:Horvath Peter Gyula

Drobilich nem tud konfliktusról

A cég volt belkereskedelmi igazgatóját, Drobilich Gábort korábban, más gyilkossági ügyek kapcsán már többször meghallgatta a bíróság. A tanú újra elmondta, nem tud arról, hogy egykori társai bármilyen bűncselekményt is elkövettek volna és szerinte Portikék nem is ismerték az áldozatot, így vitájukról sincs tudomása. Szerinte az is „marhaság”, hogy a vádlottak valakit egy ötmillió forintos tartozás miatt végeztetnek ki, majd hozzátette, a vádbeli összegnél jóval több, százmillió forintot is meghaladó kintlévőségeik voltak, így sokan, sok pénzzel tartoztak nekik, amiket már nem tudtak visszaszerezni, mégsem esett soha emiatt senkinek bántódása – állította a tanú, aki elmondása szerint nem is ismeri az őt vallomásaiban többször is megemlítő védett tanút. Drobilich hangsúlyozta, az a bécsi találkozó is csak Portik titkárnője "fejében lehetett", amin állítólag valamikor a gyilkosság után vett részt a nőn és a tanún kívül még Portik és Ferencsik. Az ügy elsőrendű vádlottját, Jozef Rohácot is jól ismerő férfi még azt is kijelentette, hogy Portik nem olajozott, ő ebbe az egészbe csak úgy „belecsúszott”.

A tanú szerint az olajozás maga volt a Kánaán

Ugyancsak nem ismerte a Portik-ügyek legfontosabb koronatanúját az a Dékány István sem, aki a 90-es években az olajos cég kereskedelmi és gazdasági vezérigazgató-helyettese volt. A férfi az akkori időket felidézve, és a vádlottak vagyoni helyzetére utalva elmondta, hogy az olajozás maga volt a Kánaán, és az üzletág olyan magas hozamot hozott, amivel semmi nem vetekedett. A tanú rövid vallomásában elmondta még, hogy nem emlékszik rá, hogy a vádlottak ötmillió forintos kölcsönt adtak volna a későbbi sértettnek. A tanú ráadásul a ma szintén meghallgatott Szabó Józseffel együtt kifejezetten jó színben tüntette fel Portikot és Ferencsiket. Az Energol Rt. volt felügyelőbizottsági elnöke egyenesen „szeretetreméltó, tisztelettudó” emberekként jellemezte a Cinóber lelövetésével összefüggésbe hozott vádlottakat.

Drobilich Gabor portik rohac targyalas 2015.12.01. foto:Horvath Peter Gyula

Csikós nem foglalkozott a vádlottak magánéletével

Nem tudott kölcsönügyletről és állítása szerint nem ismerte Portik titkárnőjét a rendszerváltás előtt az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós József sem, aki Kerekes Istvántól 1996 márciusában vette át a vezérigazgatói feladatokat. A tanú elmondta, hogy a cégben jogi jellegű munkákat látott el, azzal pedig nem foglalkozott, hogy a tulajdonosok mivel foglalkoztak a szabadidejükben. Csikós Józsefnek sem volt fogalma arról, hogy az Energol a konfliktusait erőszakos úton oldotta meg, aminek némiképp ellentmond az a rendőri jelentés, amely szerint az energolosok a hozzájuk csatlakozó orosz és ukrán bűnözőkkel védelmi pénzeket szedtek több olajvállalkozótól, később pedig ezeket a vállalkozásokat erőszakosan megszerezték, majd „módszerekben és eszközökben nem válogatva folytatták az olajjal való törvénysértő kereskedést”.

Elszólta magát az agitpropos

A tanú beszélt arról is, hogy 1996. december 6-án adóvizsgálat indult a cég ellen, majd annak lezárulta után, december 22-én, szűk körben egy közös, karácsony előtti „pezsgőbontáson” – Ferencsik Attilával együtt – vettek részt – állított Csikós. Ez a kijelentés a negyedrendű vádlottat azért érintette kellemetlenül, mert védekezése szerint ő akkor már napok óta külföldön tartózkodott. Ferencsik a tárgyaláson ezt meg is jegyezte, majd a tanú úgy korrigálta kijelentését, hogy nem emlékszik pontosan, lehet, hogy az összejövetelen csupán a vádlott nevét emlegették, ő maga pedig nem is volt jelen.

rohac

Nem ismerték fel Rohácot

A perben meghallgatták azt a tanút is, aki több mint tíz évvel a gyilkosság után új információkkal szolgált a nyomozóknak. Csütörtökre idézte a bíróság ugyanis a vád tanúját, aki az emberölés előtt láthatta a feltételezett elkövetőt. A hölgyet 1996-ban még nem hallgatták ki tanúként, csupán a helyszínen kérdezték a történtekről. Akkor annyit árult el a rendőröknek, hogy Üllői úti lakása fele tartva látta az autója csomagtartójában pakoló Cinóbert, majd a következő pillanatban két nagy durranásra lett figyelmes, de hátra már nem nézett. A nő csak az újraindított nyomozásban, 2012 tavaszán tett vallomást. A bíróságon pedig kérdésre elmondta, hogy a gyilkosság napján, a kora esti órákban hazafele tartva szembejött vele egy 160-165 centiméter magasságú, negyven év körüli gyanús alak, akitől nagyon megijedt. Miután továbbhaladt, látta az éppen az autója csomagtartójában matató Cinóbert, akivel üdvözölték egymást. A nő nem sokkal később két tompa lövésre lett figyelmes, de nem mert hátrafordulni. A tanú előadta még, hogy mivel az emberölés előtt körülbelül másfél méterre állt a gyanús férfitől, az még eszébe jutott, hogy hosszabb, őszes, rendezetlen haja volt. A rendőrségen kérdezték is tőle, hogy nem lehetett-e paróka a férfin, de a hölgy erre már nem emlékezett, ahogy ennyi idő távlatából azt sem tudta megmondani, hogy Jozef Rohácot látta-e a gyilkosság napján a helyszínen. A per további tanúk meghallgatásával február 26-án folytatódik.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.