Zsarolással, hivatali visszaéléssel, befolyással üzérkedéssel vádolják Labanc Ferencet és társait
Vádat emelt a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt nyomozója, Labanc Ferenc és társai ügyében a Budapesti Nyomozó Ügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A Tasnádi-per egykori érintettjét és négy társát többek között befolyással üzérkedéssel, bűnszövetségben elkövetett zsarolás kísérletével és hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség. A vádirat szerint Labancék azzal is fenyegették a sértetteket, hogy amennyiben nem fizetnek, rendőri kapcsolataik segítségével büntetőeljárásokat indítanak velük szemben.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, bűnszövetségben elkövetett zsarolás kísérlete, hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények emelt vádat a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori nyomozója, Labanc Ferenc és négy társával szemben a Budapesti Nyomozó Ügyészség – derült ki Ibolya Tibor fővárosi főügyész által írt, a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményéből. Ismert, az exrendőrt és társait még 2014 augusztus 7-én az ügyészek a Terrorelhárítási Központ közreműködésével vették őrizetbe. Az akkori gyanúsítás szerint 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot vettek át egy brit vállalkozótól, akinek azt ígérték, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szereznek meg hatósági nyilvántartásokból.
Lejáratással és a hatóságokkal fenyegetőztek
A főügyész közleményében kitért rá,a korábban a Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt, aki a kecskeméti maffiaperben is bíróság előtt állt, a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt – írta Ibolya Tibor. A vádirat szerint a két vádlott 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében - zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy a vádlottak arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban - bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében - a megbízó tudta nélkül - megfenyegették jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül - lejáratják őket.
Annak dolgoztak, akitől több pénzt reméltek
Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz a vád szerint mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. A kecskeméti maffiaper volt vádlottja a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel - áll az ügyészségi közleményben.
Alvilági kapcsolataikkal is fenyegették megbízójukat?
A Privát Kopó bűnügyi magazin még Labanc Ferencék letartóztatása után írta meg, hogy egy pécsi híradástechnikai termékeket gyártó vállalat, az Elcoteq Kft. felszámolása apropóján került kapcsolatba a BRFK két volt rendőrtisztje feljelentőjükkel és az ügy egyik sértettjével, egy angliai székhelyű, elektronikai berendezéseket forgalmazó vállalat magyar származású társtulajdonosával, Susan Cassidyvel, akitől –„mediátori” tevékenység címén 50 ezer eurót, és 220 ezer angol fontot, azaz több mint 100 millió forintot kértek és kaptak. A portál információi szerint Labanc és az elsőrendű vádlott felajánlották a nőnek, hogy rendőrségi kapcsolataik révén információkat szereznek az árverésen induló másik cégről, és az adatokat átadják angol megbízójuknak. A két volt rendőrtiszt közös cégük, a Nyomolvasó Kft. nevében írásban szerződött a brit féllel: 50 ezer euró munkadíjat és 440 ezer angol font sikerdíjat kötöttek ki a megállapodásban. A nőtől azonban további összegeket kértek, de az angol üzletasszony nem volt hajlandó tovább fizetni a két egykori rendőrtisztnek, mivel a szerződéses kötelezettségüknek nem tettek eleget. Kiderült ugyanis, hogy Labancék semmilyen információval nem szolgáltak megbízójuknak az ellenlábas társaságról – írta a cikk szerzője. A nyomozás adatai szerint a jogászként tevékenykedő P. Zsolt sms-ekben és e-mailekben fenyegette az angol cég társtulajdonosát, kilátásba helyezve, amennyiben nem fizeti meg részükre a szerződésben szereplő további 220 ezer angol fontot, úgy Magyarországon élő török alvilági személyeket küldenek az asszony családjára, valamint rendőrségi kapcsolataikat latba vetve fogják ellehetetleníteni őt, és vállalkozását – írta korábban a bűnügyi portál.
Nem emeltek vádat a sértett ellen
Az ügy kapcsán korábban megkerestük Labanc Ferencet is, aki tagadta, hogy elkövette volna a gyanúsításban szereplő cselekményeket. Beszélt arról is, hogy az ellenük folyó eljáráshoz képest A Tanú című film „kutyafüle”. Szerinte a nyomozás egyértelműen irányított, és ha a hatóság komolyan venné a munkáját, akkor Papp Károly országos rendőrfőkapitányt, és a NAV bűnügyi főigazgatóját is meg kellene gyanúsítaniuk – állította a volt rendőr, aki szerint a büntetőeljárás egyik érdekessége az, hogy az ügyben magát a feljelentőt, az angol üzletasszonyt is eljárás alá vonták az ügyészek. Portálunk úgy értesült, hogy a nőt korábban vesztegetéssel gyanúsították, azonban bizonyítottság hiányában végül nem emeltek ellene vádat.
Nem először került összetűzésbe a törvénnyel
Labanc 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbírságra ítélte.Labanc később Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a jelenleg jogerős börtönbüntetését töltő Tasnádi vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül a volt rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották.
Címlapfotó: tv2.hu
