Vége a Prisztás-ügynek: a bűnsegéd tíz éves ítélete is jogerős
Lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla Prisztás-gyilkosság ügyében hozott döntését a Kúria, így Fazekas Ferenc büntetése is jogerőre emelkedett. Az 1996-os leszámolás harmadrendű vádlottja azért fordulhatott a legfőbb bírói fórumhoz, mert vele kapcsolatban az első- és másodfokú bíróság ellentétes ítéletet hozott. Előbbi kétszer felmentette, utóbbi azonban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta.
Ismert, a budapesti éjszakai élet egyik ismert alakját, Prisztás József vállalkozót húsz éve gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. Prisztásnak azért kellett meghalnia, mert szembe került az Energol Rt.-vel és annak marketingigazgatójával, Portik Tamással. Az üzletembert az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Portik Tamás testőre, Hatvani István egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte, Prisztás a helyszínen életét vesztette. Portikot, Hatvanit és Prisztás barátját, a vád szerint bűnsegédként közreműködő Fazekas Ferencet 2012. július 14-én vették őrizetbe és gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A Fővárosi Törvényszék az ügyben 2014. február 10-én hozott elsőfokú ítéletet. Portik Tamás felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházzal büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen. Az ítéletet ugyan hatályon kívül helyezték, ám a megismételt eljárásban, másfél évvel később újra kimondták Portikék bűnösségét, Fazekast pedig ismét felmentették.
Másodfokon tíz évet kapott
A bűnsegédlettel vádolt férfit a Fővárosi Ítélőtábla azonban májusban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, Portik és testőre büntetését pedig 15 évre emelte. A harmadrendű vádlottal kapcsolatos döntését a tábla azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a terhelő bizonyítékokat. A tábla ugyanis, ellentétben a Fővárosi Törvényszékkel, Fazekas vonatkozásában is teljes mértékben hitelesnek fogadta el a 2-es számú, védett tanú vallomását. A koronatanú ugyanis azt állította, hogy a harmadrendű vádlott is ott volt azon a találkozón, ahol Prisztás József és az elsőrendű vádlott egy ingatlanvita miatt egymásnak esett. Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére. A bíróság szerint a harmadrendű vádlott “elárulta barátját” és kiszolgáltatta Prisztást az Energol-vezérnek, akivel végig konspiratív módon tartotta a kapcsolatot. A bűnsegédlettel vádolt férfinek anyagi haszna származott a gyilkosságból, mert téves személyleírást adott a rendőröknek az elkövetőről. Mindezekért évekig 500 ezer forint hallgatási pénzt kapott az elsőrendű vádlottól – mondta ki a másodfokú bíróság. A védelem ugyanakkor fellebbezett az ítélet ellen és mivel Fazekast első fokon felmentették, így a két ellentétes ítélet miatt megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra.
Fazekas Ferenc a vádlottak padján a Prisztás-ügy elsőfokú tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.huA védelem felmentést vagy hatályon kívül helyezést kért
Ifjabb Balsai István, Fazekas Ferenc kirendelt védője a Kúrián azzal érvelt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ügyfelére nézve marasztaló, a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletét megváltoztató döntése megalapozatlan, iratellenes, valamint a másodfokú bíróság az eljárási szabályokat megsértette. Hangsúlyozta, hogy Fazekas tekintetében kizárólag közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre és a táblabíróság döntésével ellentétben kétséget kizáróan az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy védence tudta, mire készülnek Prisztás József ellen. Ifjabb Balsai István nyomatékosította, még ha az Energol-vezér konspiratív módon be is vonta a harmadrendű vádlottat a gyilkosságba, azt az eljárás adatai nem támasztják alá, hogy Fazekasnak tudnia kellett, Prisztást meg fogják ölni. Elmondta, a vádlott utólag jött rá, hogy miben vett részt, majd utána okkal kellett tartania Portik Tamástól. Az ügyvéd mindezek miatt azt indítványozta, hogy Fazekas Ferencet a Kúria mentse fel a vádak alól, vagy pedig helyezze hatályon kívül a tábla ítéletét és utasítsa új eljárásra a bíróságot.
Jogerős Fazekas büntetése
Az ügyészség képviselője ugyanakkor azt kértea legfőbb bírói fórumtól, hogy utasítsa el a védelem fellebbezését és a harmadrendű vádlottat előre kitervelten, bűnsegédként elkövetett emberölés miatt marasztalja el. Az ügyész szerint ugyanis helyesen döntött a táblabíróság, amikor a Fazekas vonatkozásában a törvényszék felmentő ítéletét és tíz év fegyházzal sújtotta a harmadrendű vádlottat. Szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére. A Kúria egyetértett az ügyészség képviselőjével és lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, így Fazekas Ferenc büntetése jogerőre emelkedett. Annyiban változtattak csak a másodfokú döntésen, hogy az ügyészség indítványának helyt adva nem látta megalapozottnak Fazekassal összefüggésben az aljas indok minősítést, így a vádlott bűnsegédként elkövetett emberölés miatt kapott tíz év fegyházbüntetést.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
