Kabaré a bíróságon: négy év után sem tart még sehol Vizoviczkiék vesztegetési pere

Már négy éve tart, de a PestiSrácok.hu információi szerint még jövőre sem várható elsőfokú ítélet Vizoviczki László és társai vesztegetési ügyében. Az éjszaka egykori urának tartott, néhány hete bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt jogerősen hét évre ítéltvállalkozóés több magas beosztású főrendőrellen 2014 augusztusában emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A nyomozás még a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.

Maximum másfél óra tárgyalás

Noha a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsán zárt ajtók mögött zajló eljárás már négy éve tart, csigalassúsággal halad: a Fővárosi Törvényszék a PestiSrácok.hu-nak megküldött tájékoztatása szerint 2015 januárja óta csupán negyven tanút hallgattak ki, pedig az ügyészség összesen 120 érintett személyes meghallgatását, valamint 90 tanúvallomás felolvasását indítványozta. A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. Emellett úgy értesültünk, Vizoviczki László is túl van több nagyobb lélegzetű, hosszú órákig tartó vallomáson, de az üzletember az elhangzott tanúvallomásokra is hosszan reflektált. Az éjszaka császára felszólalásaiban tagadta a terhére rótt vádakat. A bíróság azt is közölte portálunkkal: a perben idén még négy tárgyalás lesz, majd februárban folytatódik a büntetőeljárás, de az ügy nagy terjedelme és a széleskörű bizonyítás miatt az ítélet várható időpontjáról nem tudtak felvilágosítást adni. Így, négy év elteltével sem. Forrásaink szerint ugyanakkor jó eséllyel jövőre sem várható elsőfokú döntés, hiszen még mindig csak az első vádpontnál tart a bíróság, ami nem meglepő, hiszen az ügyet tárgyaló hadbíró két-három havonta tűz ki kettő, jobb esetben négy napra tárgyalási határnapokat, amelyeken délelőtt, csupán egy-másfél órán keresztül (!) tárgyalnak. Úgy tudjuk, vannak olyan vádlottak, akik már egy éve nem jártak Debrecenben, mivel a rájuk vonatkozó vádpontokba még bele sem kezdett a törvényszék.

Portik meghallgatása is hátravan

Értesüléseink szerint emiatt késik a több leszámolásos gyilkosság miatt jogerős fegyházbüntetését töltő Portik Tamás meghallgatása is. Értesüléseink szerint az Energol-vezér tanúmeghallgatása elengedhetetlen, mivel az egyik vádpont arról is szól, hogy a vesztegetési apanázs egy része Portik pénze volt. Portik a vád megértése szempontjából fontos tanúvallomást tehet majd, mivel információink szerint a vesztegetési ügy szálai egészen az Aranykéz utcai robbantásig nyúlnak vissza. Ezt az értesülésünket erősíti a Portik-ügyek egyik koronatanújának vallomása is, akit már meg is hallgatott a Debreceni Törvényszék. A volt bizalmas állította, hogy az olajszőkítésből mesés vagyonra szert tett energolos pénzelte pályafutása kezdetén Vizoviczkit, aki a tanú szerint a rendőri kapcsolatait is Portiknak köszönhette, hiszen azokat a hatósági embereket, akiket az éjszaka császárával együtt letartóztattak, majd eljárás alá vontak, az Energol-vezér mutatta be a diszkópápának. Vizoviczki azonban a mai napig tagadja, hogy köze lenne Portik Tamáshoz, és állítja, nem az olajos pénzekből építette ki birodalmát.

Terhelő vallomás az olajmaffia vezérére

Vizoviczki és Portik nem először fog találkozni a tárgyalóteremben, hiszen a diszkócsászár 2016 márciusában terhelő vallomást tett az Energol-vezérre az Aranykéz utcai robbantás ügyében. A milliárdos vállalkozó a bíróság előtt tett vallomásában elmondta, neki Portik már 1997 végén egy találkozón elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást, az olajügyek koronatanúját. Vizoviczki szerint az olajmilliárdos közös megbeszélésükön arra is kitért, a végéhez közeledik, hogy az általa irányított, körülbelül 20 milliárdos vagyon felett rendelkező alvilági csoport átvegye a teljes irányítást. Portik azt is közölte vele, hogy ennek a körnek nagyon magas szintű politikai és rendőri kapcsolatai vannak. Vizoviczki hozzáfűzte, Portik azt is hangsúlyozta, tudja, Boros szembe mer vele szállni, de “hatásosan és látványosan meg fogja oldani ezt a helyzetet”, majd hozzátette: “ha felrobbantja ezt a köcsögöt, az összes embere szét fog széledni”. Állítólag az energolos kérkedett azzal is, hogy nem fog lebukni, mivel “többszintű védelem alatt áll”.

Mindent titkosítottak

Visszatérve a per elhúzódásához, a vádlottak és védőik, valamint az ügyészség dolgát nemcsak az nehezíti meg, hogy tulajdonképpen mind a huszonkét vádlott a fővárosból jár Debrecenbe tárgyalni, hanem a titkosítás miatti ügykezelés is. A bíróság mindent titkosított, egyik fél sem viheti magával jegyzeteit, anyagokhoz nem jutnak hozzá, csak szigorúan a bírói tanács vezetőjének szobájában van lehetőség iratbetekintésre. Az érintettek saját jegyzeteit, vagy a tárgyalási jegyzőkönyveket is a bíró szobájában tudják csak megnézni, feltéve, ha bent találják a bírót a törvényszék épületében. Korábban úgy értesültünk, a tárgyalás kezdő szakaszában felvetődött, hogy a bíróságnak kéne feljárnia Budapestre, amire egyébként volna is lehetősége, és van is erre vonatkozó bírósági gyakorlat. A tárgyaló bíró azonban arra hivatkozva utasította el az erre irányuló kérelmeket, hogy rengeteg az iratanyag az ügyben, amit nem tud állandóan Budapestre szállítani. Pedig bizonyos, hogy olcsóbb lenne az államnak is, ha nem az ügy összes szereplője vándorolna Debrecenbe tárgyalni.

Nem ez a bevett gyakorlat

Ifjabb Balsai István ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak az üggyel kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy az ügyek észszerű időn belül való befejezése nem csupán alkotmányos alapjog, hanem követelmény is az igazságszolgáltatás részére. Az ügyvéd szerint ez a tempó ugyan eleget tesz a büntetőeljárási törvény kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok betűinek, azonban azok valódi céljával mégis ellentétes. Hasonló fajsúlyú ügyekben a bevett gyakorlat az, hogy a bíróság havonta 4-5, egész napos, reggeltől késő délutánig tartó tárgyalást tart. Balsai István még azt is hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy ebben az ügyben a közvélemény naprakész módon legyen informálva a büntetőeljárás menetéről. Az ügyvéd szerint kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása, annál is inkább, mert ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy nem járt az igazságszolgáltatás előtt még a rendszerváltoztatás óta. Szerinte, ha kiderül, hogy a nyilvánosság kizárásának és a zárt tárgyalás elrendelésének nem volt megfelelő indoka, akkor az abszolút hatályon kívül helyezési ok lesz a másodfokú eljárásban.