Pesti Srácok

Az utolsó szó jogán, de vélhetőleg nem utoljára szólalt fel a tescós rabló

Az utolsó szó jogán, de vélhetőleg nem utoljára szólalt fel a tescós rabló

Két tárgyalási napon, száz pontban sorolta fel az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában a hatóságok – szerinte elkövetett – törvényszegéseit a tescós rablók büntetőperének elsőrendű vádlottja. Süveges Péter korábban harminc évet kapott a Fővárosi Törvényszéken, amely a megismételt elsőfokú eljárásban várhatóan épp a budaörsi áruháznál elkövetett fegyveres támadás évfordulóján hirdet újabb ítéletet az ügyben. Az unikális büntetőeljárás tizennégy éve tart, de az abban tárgyalt bűncselekmények hátterének többsége azóta sem lett tisztább; objektív bizonyíték a hét terheltből egyetlen ellen sincs egyik ügyükben sem.

Száz pontban részletezte az utolsó szó jogán tett felszólalásában azokat a bűncselekményeket szerdán a Fővárosi Törvényszéken a tescós rablók néven ismert társaság elsőrendű vádlottja, amelyeket szerinte a nyomozóhatóságok, illetve a csoport ügyeiben eddig eljáró bíróságok követtek el. Süveges Péter már a második tárgyalási napon sorolta azokat a sérelmeket, amelyekről társaival együtt úgy gondolja, hogy jelentősen leszűkítették védekezési lehetőségeiket. A tizennégy éve tartó büntetőeljárás pere immár másodszor van a Fővárosi Törvényszéken, miután a testület első határozatát a Fővárosi Ítélőtábla 2015 júliusában új eljárást előírva hatályon kívül helyezte a megalapozatlanságokra és az ügyben tapasztalható súlyos, a hatóságok dolgozói által elkövetett törvénysértésekre hivatkozva. Bár korábban a PestiSrácok.hu is többször írt arról, hogy a hazai igazságszolgáltatás történetében egyedülálló per hetedszer van első fokon, ez a Fővárosi Törvényszék értelmezésében kevesebb, mivel az ügyben korábban a bizonyítást megkezdő egykor Pest Megyei Bíróság kollektív, elfogultság miatt bejelentett lemondását egynek kell számolni. Süveges – ahogy már évek óta – szerdán is azt a több ezer oldalnyi iratot, bizonyítékot igyekezett számon kérni az ügyészségen, illetve a bíróságon, amelyek szerinte alapjaiban rengetik meg a vádirat állításait, bizonyítékait. A szerdai nap érdekessége, hogy az elsőrendű vádlott épp azt is kifogásolta, hogy az egyik tárgyaló ügyész szerinte érintett a mentő bizonyítékok eltüntetésében, mire a vádhatóság képviselője azt indítványozta, hogy a törvényszék vonja meg Süvegestől az utolsó szó jogát, amit azonban Metzing Márton bíró nem vett figyelembe.

A sok vádalku miatt szinte lehetetlen lett a bizonyítás

A tescós rablók büntetőügyének egyik jellegzetessége a rendkívüli hosszán kívül az is, hogy a szinte az összes érintettel vádalkut kötött az ügyészség, így még szabályos ügymenet mellett sem lenne könnyű tisztázni a vádlottak szerepeit, azok ugyanis egymásra kölcsönösen terhelő vallomásokat tettek. A másik egyedi vonás a felderítés szempontjából releváns iratok folyamatos eltűnése, időnkénti előkerülése; Süveges Péter szerdán meg is jegyezte a bírónak, hogy neki fogvatartottként még jelenleg is tizenhat teljes aktával több van a birtokában, mint Metzing Mártonnak, aki csaknem három éve tárgyalja az ügyet. Az említett iratok sorsa miatt lett bizonyíthatatlan, és valószínűleg így elbírálhatatlan a társaság számlájára írt legsúlyosabb bűncselekmény, egy kalocsai, valutázással foglalkozó házaspár kifosztása, meggyilkolása és eltüntetése. Utóbbi ügyben a vádalku szabálytalansága, a hosszú évek után előkerült iratok tartalma miatt a kettős emberölés vizsgálatában már bizonyítást sem folytattak az ősz óta, így kérdés, hogy a hamarosan kihirdetendő ítélet miképp rendelkezik arról. Érdekesség, hogy a kalocsai történetben olyan vádlott kötött alkut az ügyészséggel, akinek számos objektív bizonyíték alapján köze lehetett a történtekhez, míg a bűncselekménnyel összefüggésbe hozottak ellen szinte semmilyen bizonyíték nincs. A Fővárosi Törvényszék a korábbi elsőfokú eljárás tanulsága miatt rendkívül részletes bizonyítást folytatott az ügyben, de a fenti körülmények miatt az ügyek döntő része ma sem tisztább, mint tizennégy évvel ezelőtt. Metzing Márton eredetileg októberben akart ítéletet hirdetni a tescós rablók ügyében, de az új büntetőeljárási törvény alapján ki kellett zárni az ügyből az egyik védőt, utódja pedig fél év felkészülési időt kért. Ugyancsak nem gyorsította az eljárást, hogy távozott a vádat hosszú időn át képviselő ügyész, egyik utódjával kapcsolatban pedig felvetődött az említett összeférhetetlenségi kérdés.

PestiSracok facebook image

A tescós rablás évfordulóján hirdethet újabb ítéletet a Fővárosi Törvényszék

A tescós rablók a 2005 májusában a budaörsi Tesco áruháznál elkövetett támadás miatt kapták a nevüket; a támadás célpontja az üzlet bevételét szállító pénzszállító kocsi volt, amelynek egyik kísérőjét a tettesek meglőtték. Az álcázott, nem azonosítható elkövetők szerepét azóta sem sikerült tisztázni, és a vádlottak mindegyike tagadja, hogy köze lenne a történtekhez. A korabeli történet szerint a rablók tűzharcba kerültek az őket üldöző rendőrökkel, amiről később kiderült, hogy alaptalan, bár a rendőrségen kitüntetéseket, jutalmakat, előléptetéseket osztottak az akció résztvevőinek. A Fővárosi Törvényszék korábbi eljárásában hárman kaptak életfogytiglant, közülük D. Lajos ténylegeset, mert őt már korábban is elmarasztalták már emberölésért. Süveges Péter harminc évet kapott, amelyben döntő szerepet játszott, hogy a bíróság akkori megállapítása szerint részt vett a kalocsai kettős gyilkosságban, amelynek bizonyítékait az említett szabálytalanságok miatt mára kizárták az eljárásból. Süveges, ahogy védője, Szikinger István is a felmentését kérte az újabb perben. A Fővárosi Törvényszék szinte pontosan a tescós rablás évfordulóján, május közepén hirdetheti ki újabb ítéletét Süveges Péterék ügyében.

Fotó: PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)