Pesti Srácok

Nyolcadszorra is a finisébe ért a tescós rablók büntetőpere

Nyolcadszorra is a finisébe ért a tescós rablók büntetőpere

Ismét a perbeszédekhez ért az a tizennégy éve tartó büntetőeljárás, amelyben a tescós rablók néven ismert társaság immár hetedszer áll első fokon a bíróság előtt. A legutolsó etapban számos, korábban eltűnt bizonyíték került elő, amelyek miatt a szabályok szerint valószínűleg nem is lehet ítélkezni a csoport ellen felhozott legsúlyosabb vádpont, egy házaspár meggyilkolása ügyében. A történetben újabb csavar, hogy a per finisében távozott a korábbi ügyész, akinek utódai a számos megváltozott körülmény ellenére a tizenhárom évvel ezelőtti első indítványnak megfelelően három terhelt esetében jelenleg is az életfogytiglanhoz ragaszkodnak. Hétfőn a tescós rablók vezetőjének tartott Süveges Péter védője, Szikinger István több, mint három órás védőbeszédében igyekezett összefoglalni azokat az anomáliákat, amelyek szerinte a kezdetektől fogva jellemzik az eljárást, amelyet egy megvadult állatorvosi lóhoz hasonlított.

A nyolcadik alkalommal elmondott védőbeszédekhez érkezett hétfőn a tescós rablók néven ismert társaság büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A hazai igazságszolgáltatás ügyében egyedülálló eljárásban számos vádpont megingott, illetve megsemmisült a legutóbbi, megismételt elsőfokú eljárásban, ennek ellenére az ügyészség lényegében a korábbi, tizenhárom évvel ezelőtti állapotnak megfelelően mindegyikben a vádlottak elmarasztalására tett indítványt a napokban. Az elsőrendű terhelt, Süveges Péter védője hétfőn több, mint három órás védőbeszédében igyekezett összefoglalni azokat az anomáliákat, amelyek az eljárást a kezdetektől fogva jellemzik. Szikinger István egy megvadult állatorvosi lóhoz hasonlította a vizsgálatot, és emlékeztetett, hogy amikor a Fővárosi Ítélőtábla 2015 júliusában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék korábbi határozatát, akkor azt épp a megalapozatlanságokra és az ügyben tapasztalható súlyos, a hatóságok dolgozói által elkövetett törvénysértésekre hivatkozva tette. Az ügyészség álláspontja szerint a társaság a felelős egy kalocsai házaspár megöléséért és kifosztásáért, emellett ők voltak azok, akik csaknem tizennégy éve kiraboltak egy pénzszállító páncélkocsit a budaörsi Tesco áruháznál. Nevüket utóbbi bűncselekmény miatt kapták: a korabeli hírek szerint a rabláskor meglőtték az egyik kocsikísérőt, majd tűzharcba keveredtek a kiérkező rendőrökkel, akikre kézigránátot is dobtak. Az ügyet a korábbi Pest Megyei Bíróság kezdte tárgyalni, majd a terheltek által beadott több elfogultsági észrevétel miatt a testület kollektív elfogultságot jelentett, így került át a vizsgálat a Fővárosi Törvényszékre. A társaság számlájára írt két legsúlyosabb bűncselekmény, a kalocsai kettős gyilkosság, illetve a tescós rablás ügyében tizenhárom esztendeje nem sikerült előrébb jutni; nem sikerült tisztázni, hogy a vádlottak közül kik vettek részt azokban, és mi volt a szerepük.

Befolyásolhatják az ítéletet a korábban eltüntetett, majd megkerült bizonyítékok

Az érintettek mindegyike tagadja, hogy közük lenne a történtekhez. Szikinger István szerint a megoldást ugyanakkor az sem hozta közelebb, hogy az ügyészség szinte mindegyik terhelttel vádalkut kötött, így az egymást terhelő vallomásokból sem lehetett kibogozni a szerepeket. A védelem szerint ugyancsak nem lendítette fel a bizonyítást, hogy több alkalommal kiderült: a nyomozóhatóságok számos alkalommal kivették az iratok közül, visszatartották a bíróság elől azokat a bizonyítékokat, amelyek a vádlottak elmondásait igazolták. Utóbbi jelenség nem új az ügyben, a Fővárosi Törvényszék pedig az utóbbi, megismételt ügyben már igyekezett presszionálni az ügyészséget arra, hogy az összes, az ügyben keletkezett iratot mutassák be, ne csak azokat, amelyek alátámasztják a vádpontokat. Ezek közül a kalocsai rablógyilkosság vádjának alapja annyira meggyengült, hogy a bíróság a törvénytelenségek miatt az ősszel kizárta az összes bizonyítékot az ügyben, így abban a szabályok szerint már ítélkezni sem lehet. A per másik pikantériája, hogy a hetedik elsőfokú eljárás finiséhez érve leváltották a vádat legtovább képviselő ügyészt, így a bizonyítást két olyan kollégája fejezte be, akik korábban nem jártak el az ügyekben, így vélhetőleg mélységében nem is ismerhetik azokat. A kalocsai kettős gyilkosság mellett a tescós rablás vizsgálatában is bebizonyosodott, hogy a rendőrök nem kerültek tűzharcba a támadókkal, sőt, egy, a vádlottak közül kettőt akkor már egy ideje megfigyelő fedett alakulat egy civil rendőrkocsival a rablók után eredt, de nem sikerült utolérnie. Utóbbi körülmény csak tavaly, tizenhárom évvel a történtek után lett nyilvános, amikor előkerültek az érintettek által már ismert, de hosszú időre eltűnt iratok.

PestiSracok facebook image

Süveges teljes felmentését kérte a védője a bíróságtól

A tescós rablók ügyében öt esztendeje sikerült először ítéletet hirdetni, miután az ügyészség akkor három vádlott esetében tett indítványt tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására. A bíróság ezt csak D. Lajossal szemben alkalmazta, mert a férfit korábban is elmarasztalták már emberölésért. A törvényszék akkor elfogadta a vádiratban foglaltakat, amelyek szerint a kalocsai kettős gyilkosságban D. Lajos mellett Süveges Péter és I. Tibor vettek részt; ők az akkori verdikt értelmében legkorábban harminc év letöltése után szabadulhatnak. A Fővárosi Törvényszék akkor figyelembe vette és enyhítő körülményként értékelte azoknak az alkuk révén született vallomásoknak egy részét, amelyek igazságtartalma a mostani megismételt eljárásban már döntően megkérdőjeleződött. A megismételt eljárás idején a büntetőeljárási törvény is változott, a Fővárosi Törvényszék pedig számos alkalommal nyomozati munkát folytatott a részletek tisztázása érdekében; a bíróság érezhetően el akarja kerülni, hogy az ügyben még egy fiaskó születhessen. Metzing Márton bíró eredetileg tavaly októberben akart ítéletet hirdetni az ügyben, de akkor a jogszabályok változása miatt ki kellett zárni az egyik védőt, majd a korábbi ügyész távozott. Szikinger István perbeszéde végén jelezte, hogy védence esetében nem tesz indítványt a korábbi büntetésének enyhítésére, mert Süveges Péterrel együtt csak a vádlott felmentését tartják igazságos döntésnek.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.