Nem vonult be a börtönbe, elfogatóparancsot adtak ki a BRFK egykori "sztárzsaruja" ellen

P. Zsoltnak - aki a Radnai László fémjelezte kecskeméti maffiaperben is vádlott volt – és bűntársának, a BRFK akciócsoportjának volt vezetőjének, Labanc Ferencnek a vád és a jogerős ítélet szerint az elkövetés idején az érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. a bíróság kimondta, hogy a 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel a két "sztárzsaru". Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat, ám ennek során előfordult, hogy Labancék arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják.A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették, jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.

Annak az érdekében jártak el, aki többet fizetett

Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott a 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel.

Nincs kedve leülni a három év börtönt

Az elsőfokú bíróság jórészt a vádirattal egyezően tavaly nyáron többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte Labancékat. A volt egyenruhásokat emellett egymillió forintos pénzbüntetéssel is sújtották. A többi vádlott megúszta pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel, egy személyt pedig felmentett a bírói tanács. Az ex-rendőrök felmentésért, az ügyészség pedig esetükben súlyosbításért fellebbezett, emiatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely még január 21-én kisebb változtatásokkal ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.P. Zsoltnak nyár elején kellett volna bevonulnia, ám ezt mégsem tette meg, ezért július 16-án a Fővárosi Törvényszék bv. csoportja elfogatóparancsot adott ki ellene a police.hu-n található információk szerint, de egyelőre nem találják az ex-zsarut. A korábban Tasnádi Péternek dolgozó Labancnak információink szerint szintén be kellett volna vonulnia a börtönbe, de úgy tudjuk, ő nem szökött el, hanem orvosi papírokkal igazolta távolmaradását. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségévelszerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi, valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a tulajdonrészt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS