Pesti Srácok

Elrendelték a perújítást a Fenyő-ügyben

Elrendelték a perújítást a Fenyő-ügyben

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyetértve - Portik Tamás felbujtói szerepét illetően - elrendelte a Fenyő-ügyben a perújítást a Fővárosi Ítélőtábla – tájékoztatta portálunkat Csiha Gábor, a fellebbviteli főügyészség szóvivője.

A Fenyő-gyilkosság néhány évvel ezelőtt - az Aranykéz utca robbantással és a Cinóber-merénylettel együtt - tárgyalt perében pusztán a tettest, Jozef Rohácot ítélte el jogerősen a bíróság, az azonban még a vádiratban sem szerepelt, hogy a szlovák kivégzőember kiknek a megbízásából követte el a bűncselekményt.

Az azóta beszerzett bizonyítékok alapján ugyanakkor a Fővárosi Főügyészség és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség is arra az álláspontra jutott, hogy Gyárfás Tamás megbízásából Portik Tamás adott utasítást a szlovák bűnözőnek Fenyő János médiacézár 1998-as megölésére is. Gyárfás ellen július végén emeltek vádatfelbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A fellebbviteli főügyészség szerint Portik esetében azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás, így ügyét a Fővárosi Törvényszék külön tárgyalja, amivel a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett. Portik Tamás és védője, Szikinger István azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel a perújítási eljárást egészen addig, amíg a Gyárfás-ügyben be nem fejeződik a per, ám ezt az indítványt az ítélőtábla elutasította.

Az ügyészség indítványa szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki, ami odáig fajult, hogy Gyárfás Tamás elhatározta: megöleti Fenyő Jánost. Ezért Gyárfás 1997 őszén Tasnádi Pétert bízta meg az emberölés megszervezésével, majd miután ő végül nem teljesítette a megbízást, Portik Tamáshoz fordult, aki Roháčot rávette a gyilkosság elkövetésére. A Gyárfás elleni vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-es években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült.

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.