Pesti Srácok

Újabb hét év fegyházat kapott Vizoviczki László

Újabb hét év fegyházat kapott Vizoviczki László

Ismét hét év fegyházbüntetést szabott ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki Lászlóra. A bíróság megállapítása szerint az egykori vendéglátós nagyvállalkozó bűnszervezetet hozott létre, amellyel a különféle hatóságok illetékeseit is behálózta annak érdekében, hogy üzletei zavartalanul működhessenek, üzleti vetélytársai pedig ellehetetlenüljenek. A részben zárt tárgyaláson kihirdetett verdikt nyolc vádlottat érintett: ők korábban beismerték bűnösségüket, ezért komoly kedvezményekben részesültek. Vizoviczki is közöttük volt, az ő esetében a bűnszervezet létrehozása miatt ezeket nem lehetett alkalmazni, sőt, a büntetése időtartamára sem kaphat semmilyen kedvezményt; védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Ugyancsak csütörtöki hír, hogy a rendőrségi korrupciós botrány egyik kulcsfigurája, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály volt vezetője, Gulyás Imre letartóztatását meghosszabbította a bíróság a szökés-elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A nyomozati adatok alapján a korábban szabadlábon védekező Gulyást azért vették őrizetbe júniusban, mert a gyanú szerint családjával együtt külföldre akart szökni.

Hét éves fegyházbüntetéssel sújtotta csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki Lászlót a 2012-ben kirobbant, rendőrségi korrupciós botrány ügyeként emlegetett eljárásban. Az éjszakai élet egykori urát egyebek mellett többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt marasztalta el a bíróság, amely a büntetésével megegyező időre a közügyektől is eltiltotta a vádlottat, emellett száznyolcmillió forint pénzbírság megfizetésére is kötelezte az egykori nagyvállalkozót. A Fővárosi Törvényszék úgynevezett részítéletet hozott a büntetőeljárásban: ez azt jelenti, hogy a huszonkét vádlottból nyolcan vállalkoztak a bűnösségük beismerésére és részletes vallomást tettek. Erre az új büntetőeljárási törvény ad lehetőséget, az ügyészség pedig ezért cserébe rövidebb idejű, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Ezzel a bíróság is egyetértett, és öt terhelt esetében felfüggesztett börtönbüntetést alkalmazott, ketten pedig pénzbüntetést kaptak, többekkel szemben vagyonelkobzást is alkalmaztak. A megállapodásban maga Vizoviczki László is részt vett, esetében azonban nem alkalmazhatták a kedvezményeket, mert a bíróság megállapítása szerint bűnszervezetet hozott létre, ami azt is jelenti, hogy a hét éves büntetését teljes egészében ki kell töltenie. A többi tizennégy vádlott esetében a büntetőper a bizonyítási eljárással folytatódik, ők azonban már öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak később.

Vizoviczki bűnszervezete behálózta a hatóságokat is

A vád szerint Vizoviczki László a kilencvenes évek végétől olyan bűnszervezetet hozott létre, amelyben magas beosztású rendőröket, tűzoltókat és más hatósági dolgozókat vesztegetett meg annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett vendéglők személyzete előre értesüljön a különféle hatósági ellenőrzésekről, így előre fel tudjanak készülni a razziákra. A több, mint egy évtizedig olajozottan működő szervezet tevékenysége arra is kiterjedt, hogy Vizoviczki üzleti vetélytársait rendszeresen vegzálják a korrupcióban érdekelt illetékesek. Közöttük van a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két egykori, magas beosztású rendőrtisztje is, akiknek épp az lett volna a feladatuk, hogy a szervezett bűnözés hasonló megnyilvánulásai ellen lépjenek fel; a vádlottak az ügyészség tájékoztatása szerint havonta több millió forintos apanázst kaptak Vizoviczkitől. A csütörtökön elítélt terheltek között van egy volt tűzoltótiszt, illetve a debreceni önkormányzat egykori köztisztviselője is; a többiek általában közvetítői szerepet töltöttek be a vesztegetési pénzek elosztásakor.

PestiSracok facebook image

Zárt tárgyaláson indokolta meg döntését a bíróság

A nyolc éve kirobbant botrány ügyében hat esztendeje emeltek vádat, a büntetőper Debrecenbe került, az eljárást a számos minősített adat miatt zártan tárgyalták, így hivatalosan sokáig semmit nem lehetett tudni az elhangzottakról. Az ügyet tárgyaló bíró időközben tartósan megbetegedett, az akták így kerültek át a Fővárosi Törvényszékre, a büntetőeljárási törvény említett módosítása pedig lehetővé tette az eljárás meggyorsítását. A csütörtöki ítélethirdetés a nyilvánosság szempontjából mérföldkőnek tekinthető, mivel a verdikt után a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség főügyészségi katonai ügyésze foglalta össze a történteket a sajtó képviselői számára. Fejes Erik elmondta, hogy 1999 novembere és 2012 májusa között követték el a vádlottak a bűncselekményeket; közöttük szerepel hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő. A csütörtöki részítélet mások mellett a volt tűzoltót és a volt debreceni önkormányzati köztisztviselőt érinti. A minősített adatokról a százados elmondta: olyan eljárásokról van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése még mindig veszélyt jelenthet. Hozzátette: a vádemelés előtt megkeresték az ügyben a titokgazda szervezeteket, amelyek felülvizsgálták az adatok titkosságát és továbbra is fenntartották azt. A Fővárosi Törvényszék csütörtöki határozatának csak a rendelkező része volt nyilvános, az indokolást már zárt tárgyaláson ismertette a bíróság.

Börtönben marad a szökni próbáló egykori főrendőr

Mint arról korábban beszámoltunk, az illetékesek korábban két részre bontották a büntetőügyet a vizsgálat megkönnyítése érdekében; a másik, a költségvetési csalás miatt indított büntetőperben Vizoviczki Lászlót a csütörtöki verdikthez hasonlóan ugyancsak hét éves szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék, amelyet később a fellebbezések után a Kúria is helybenhagyott. Vizoviczki jelenleg ebben a korábbi ügyben kiszabott büntetését tölti, és nem jelent meg a csütörtöki ítélethirdetésen, amelyen védője enyhítésért nyújtott be fellebbezést. Ugyancsak csütörtöki hír, hogy a rendőrségi korrupciós botrány egyik kulcsfigurája, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály volt vezetője, Gulyás Imre letartóztatását meghosszabbította a bíróság a szökés-elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A nyomozati adatok alapján a korábban szabadlábon védekező Gulyást azért vették őrizetbe júniusban, mert a gyanú szerint családjával együtt külföldre akart szökni.

Forrás: PS/MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)