Portik: Semmi közöm a Gyüre-gyilkossághoz, az egész ügy egy koholmány!
A felbujtással vádolt Portik Tamás és a kivégzés miatt bíróság előtt álló K. Gábor is tagadta bűnösségét a Gyüre József ellen elkövetett emberölés előkészítő ülésén szerdán, a Fővárosi Törvényszéken. Portik szerint be fogja bizonyítani az ártatlanságát, mert az egész ügy szerinte egy – hamis tanúk segítségével összehozott – koholmány.
Ahogy arról korábban beszámolunk: az áldozat az Energol-vezér régi bűntársa volt, akit több mint húsz éve gyilkoltak meg.Gyüre és Portik több fiatalkorú társukkal együtt a ’80-as években közösen fosztogatták a telefonfülkéket. Gyüre később „katonaként” részt vett az olajozásban is, majd a nagy budapesti robbantások lecsengése után, 1999 áprilisában, a XI. kerületi Karinthy Frigyes úton bérelt lakásán fejbe lőtték. Emlékezetes: portálunk elsőként számolt be róla februárban, hogy elfogták Portik Tamás egyik ismerősét, K. Gábort, akit a Gyüre József ellen elkövetett gyilkossággal gyanúsított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A férfiról azt feltételezik, hogy a több alvilági merénylet felbujtójaként elítélt Portik parancsára húzhatta meg a ravaszt. Az ügyészség végül júliusban emelt vádat Portik és K. Gábor ellen. Az alvilági pletykák szerint egyébként Gyürének egy kétszázezer forintos tartozás miatt kellett meghalnia. A rejtélyes Gyüre-gyilkosságról bővebben itt és itt olvashatnak.
A vádirat szerint Portik Tamás már fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.
Az emberöléssel megbízott két férfi (K. Gábor és Sz. József – a szerk.) 1999. április 25. napja körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, leparkoltak, majd felcsöngettek a sértetthez. A sértett beengedte őket a lakásba. A vád szerint a lakásban az emberölés tettese a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt. A sértett a helyszínen életét veszítette. A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy életét az azonnal érkező szakszerű orvosi segítség sem menthette volna meg. A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később, hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 06. napján fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban. A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját (K. Gábort – a szerk.) pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. Az ügyészség Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban.
Az előkészítő ülésen Portik és K. Gábor is tagadta a bűncselekmény elkövetését, mindketten ártatlannak vallották magukat. Portik észrevételében kifejtette: semmi köze Gyüre meggyilkolásához, és be fogja bizonyítani, hogy ez az ügy is egy koholmány, amit hamis tanúk vallomásával igyekszik alátámasztani a hatóság.
Novák Péter, K. Gábor ügyvédje az előkészítő ülésen indítványozta több tanú meghallgatását, többek között Sz. Józsefét és R. Lászlóét. Az ügyvéd kérte azt is, hogy a két tanút szembesítsék is ügyfelével, emellett R. vonatkozásában megjegyezte, hogy R. már 2011-től tesz különböző vallomásokat a leszámolásos ügyekben, így szerinte azoknak a rendőröknek a meghallgatása is szükséges, akik R.-t kihallgatták, abban a tekintetben, hogy a Gyüre-ügyben annak idején milyen intézkedések történtek, milyen adatgyűjtés folyt. Novák Péter emellett igazságügyi orvosszakértők és igazságügyi fegyverszakértő meghallgatását is kérte, a szakértői vélemények ugyanis nem támasztják alá Sz. József elmondásait a gyilkosság végrehajtásával összefüggésben. A védő ugyancsak indítványozta igazságügyi vízügyi mérnök szakértő kirendelését is. Sz. ugyanis arról beszélt a vallomásában, hogy a kivégzés után az Erzsébet híd budai hídfőjéhez mentek, majd a szatyorban lévő fegyvert a parttól 20–30 méterre a Dunába dobta. A fegyvert két hajléktalan találta meg hónapokkal később, 1999. augusztus 6-án a Döbrentei tér magasságában, a Duna partján, a kövek között. Az ügyvéd azt szeretné megkérdezni a szakértőtől, hogy a fegyver Dunába dobása és megtalálása közti időben hogyan változott a Duna vízszintje az Erzsébet híd budai hídfőjénél, illetve a meghatározott vízszint, valamint a Dunára azon időszakban jellemző vízhozam, sodrás figyelembe vételével lehetséges-e, hogy a fegyver, a tár és a lőszerek az Sz. József által előadott módon történt Dunába dobása esetén kerülhettek-e a Duna-part köves részére gyakorlatilag a bedobással megegyező helyen.
K. Gábor az előkészítő ülés után megkezdett tárgyaláson vallomásában (Portik nem tett vallomást) elmondta: ártatlan az ügyben és soha semmilyen megbízást nem kapott Portik Tamástól azzal kapcsolatban, hogy ölje meg Gyüre Józsefet. K. azt is hangsúlyozta, hogy soha nem járt Gyüre lakásának még a közelében sem, és ezt a cellainformációk is igazolják, ráadásul a DNS-ét sem találták meg a helyszínen. Hozzátette: Sz. József szerinte valamilyen alku miatt tett rá hamis vallomást, míg R. László bosszúból (mivel gyűlöli Portikot) minden olyan személyt alaptalanul beterhelt, aki Portik ismertségi körébe tartozott. Elmondta azt is: a gyilkosságról csak hallomásból értesült, viszonylag gyorsan, hiszen akkoriban szinte minden információ azonnal kijött a rendőrségről.
Az eljárást a bíróság egyesítette a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlettel, amiben Portikot szintén felbujtással vádolják. A per december 3-án tanúk meghallgatásával folytatódik.
