Ki ölette meg Fenyő Jánost 1998. február 11-én? Még ma sem tudjuk igazából? (videó)
Ki ölette meg Fenyő Jánost 1998. február 11-én? Tudjuk vajon 100 százalékos bizonyossággal? Kötve hihetjük. Van egy nem jogerős ítéltünk arról, hogy Portik Tamás ölette meg, mint ahogy arról is, hogy Gyárfás Tamás ebbe belenyugodott. A táblabíróság előtt azonban másról is szó lesz a hírek szerint. Állítólag tanúk beszélnek majd arról, hogy néhai Princz Gábornak, a Postabank egykori vezetőjének milyen kapcsolata volt Portikkal. Vajon Princznek is érdekében állt Fenyő halála? Nagyon is. Erről tanú is beszélt Gyárfásék perében a Fővárosi Törvényszéken.
Portik Tamás sokadjára is elmarta maga mellől aktuális védőjét, így november 19-én nem kezdődhetett meg a négy napra kitűzött másodfokú tárgyalás a Fővárosi Ítélőtáblán Fenyő János meggyilkoltatása miatt. Annyira nincs ügyvéd, aki vállalná Portik Tamás védelmét, vagy kirendeltként egy-két napnál tovább kibírná a nem kívánt kapcsolatot vele, hogy a táblabíróság 2025. április 1-re tűzte ki a szintén négy napra tervezett másodfokú eljárást. Addigra egy kirendelt védő is fel tud készülni Portikból, az ügyből.
MTI Fotó: Kovács Attila
A kérdés továbbra is az, ki ölette (kik ölették) meg 1998. február 11-én a médiát leuraló Fenyő Jánost? Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint Portik Tamás adta ki az ukázt a szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak, aki szitává lőtte az adott napon a VICO nagy hatalmú urát a Mercedesében a Margit körút - Margit utca sarkán. Rohác korábban jogerősen életfogytiglani fegyházat kapott Fenyő megöléséért és a négy ember halálát okozó Aranykéz utcai robbantásért.
Portik felbújtóként életfogytiglani fegyházat kapott azzal, hogy legkorábban 20 év letöltése után szabadulhat feltételesen.
A Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter Gyárfást Tamást is elmarasztalta, de nem a vád szerinti felbújtásért, hanem bűnpártolásért.
A nem jogerős ítélet szerint Gyárfás tudott arról, hogy Portik mire készül és belenyugodott abba, hogy megöleti Fenyő Jánost. Gyárfás 7 év fegyházat kapott ezért.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett mindkét ítélet ellen. Portik esetében a feltételes szabadlábra helyezés időpontját tolná ki hosszabb időre a főügyészségi ügyész. Gyárfás esetében a minősítés megváltoztatásáért felebbeztek, azért hogy felbújtóként ítéljék el, ne bűnsegédként. A felbújtásért 10 - 20 év fegyház szabható ki, a főügyészségi fellebbezés szerint a büntetést is ehhez kell mérni. Azaz legalább 10 év fegyház kiszabását tartanak reálisnak.
Azt nem tudjuk, mit tervez Portik védője, hiszen jelenleg nincs is védője. Azt sem tudjuk, hogy Portiknak a sorozatos védőváltással "elkövetett" időhúzáson kívül van-e a tarsolyában komoly bizonyíték. A jelek szerint nincs.
Nem így van azonban ez Gyárfás Tamás esetében. A kiszivárgott hírek szerint Gyárfás és védője, Zamecsnik Péter fellebbezésükben azzal álltak elő, hogy egy sor új tanú beidézését indítványozták. A hírek szerint valamennyien arról beszélhetnek majd, hogy néhai Princz Gábornak, a Postabank egykori vezetőjének milyen kapcsolatai voltak/lehettek Portik Tamással. Arról is várhatóan szót ejtenek majd, hogy milyen ellenséges viszonyban voltak néhai Fenyő Jánossal.
Az elsőfokú eljárásban Zamecsnik Péter és Gyárfás Tamás többször is be akarták emelni a bizonyítási eljárásba Princz Gábor szerepét, ám Póta Péter mindig elutasította azt mondván: Princz Gábor nem szerepel a vádiratban, mint ahogy a bizonyítási eljárásban sem, a törvényszéknek nem Princz Gáborról kell döntenie, hanem Gyárfás Tamásról és perújításban Portik Tamásról.
Princz Gábor és Fenyő János miért feszültek egymásnak?
A Fővárosi Törvényszéken azonban egy tanú mégis beszélt Princz Gáborról.
A nyomozati iratok eleinte Princz Gábort tartották Fenyő legfőbb riválisának, és nem a médiaproducer-sportvezetőt.
Bár az elsőfokú tárgyalás tárgya Gyárfás és Portik bűnössége volt, és a vádon nem terjeszkedhetett túl a bíróság, szóba került, hogy milyen okból lett Gyárfás az első számú gyanúsítottjelölt. A korabeli iratok szerint amikor feltérképezték Fenyő János ellenfeleit, üzleti ellenségeit, az első számú ellenfél Princz Gábor, a Postabank vezetője volt.
Horn Gyula miniszterelnök (j2) kezet fog Princz Gáborral, a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatójával (b2) a pénzintézet budapesti központjában, miután köszönetet mondott neki az elmúlt napokban tanúsított helytállásáért. Középen Medgyessy Péter pénzügyminiszter.
MTI Fotó: Soós Lajos
Csak a másodikként tartották számon a nyomozók Gyárfás Tamást, a harmadik Fenyő egyik üzlettársa volt, aki tanúként szerepel a perben, a negyedik pedig egy német nyomdagép-kereskedő, akit nem fizetett ki Fenyő.
Visszatérve Princzre, a nyomozati iratok is kitérnek rá, hogy óriási rivalizálás folyt Fenyő és közte.
Egyes hírek szerint gyakran előszobáztak Horn Gyula miniszterelnöknél, az ellenségeskedés ellenére időnként együtt várakozva.
Fenyő mindenáron bővíteni akarta a médiaportfólióját egy televízióval, amihez Princz Gábortól, illetve a Postabanktól remélt anyagi támogatást, ám vallomások szerint Princz elutasította a hiteligényt. Fenyő válaszul a Népszava néhány újságíróját, úgymond, ráállította Princzre, és sorra jelentek meg a bankárt befeketítő cikkek.
Az egyik ilyen volt a Postabank egymillió forintos értékpapír-hamisítási ügye.
Egy neves zenész testvérének csepeli nyomdájában készült hamisítványok közül majd egytucatnyi került elő, és a Népszava gyakorlatilag minden egyes új hamisítványnak külön vezető vagy éppen oldalas cikket szentelt. Ezekkel a cikkekkel próbálta Fenyő megingatni a bizalmat Princzben és a Postabankban.
Az a mai napig nem tisztázódott teljes egészében, hogy végül miért is vették le Princz Gábort a lehetséges megbízók listájának első helyéről, aminek következtében Gyárfás került a nyomozók látóterébe.
Fenyő pszichológusa, bizalmasa megnevezte Princzet is
Budapest, 2006. február 27.Gulyás István, az Echo TV vezérigazgatója néz egy filmrészletet a csatorna által szervezett tájékoztatón, amelyen bejelentették: a televízió teljes terjedelmében levetíti a Számvetés - Perczel Tamás élete és halála címû, Brády Zoltán és Tóth Péter Pál által készített dokumentumfilmet.
MTI Fotó: Földi Imre
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg részleteket a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint volt munkatársát, Sz. H.-t. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban.
