Pesti Srácok

Lecsaptak a Mátrixban: 241 millió forint értékű valutát foglaltak le egyetlen nap alatt az ukrán érdekeltségű kibermaffiától (videó)

Kétségtelen tény, hogy a rendőrség kiberbűnözés elleni fellépése, a Mátrix projekt rendkívül sikeres. Nincs olyan hét, hogy ne kapnánk hírt többszázmilliós károkat okozó online csalómaffia felszámolásáról. Ma éppen a Budapesti Rendőr-főkapitányság számolt be sikerről. A felszámolt bandától a rajtaütés napján 241 millió forintnyi valutát foglaltak le a nyomozók. Csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és pénzmosás miatt folytat nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.

Ukrán-magyar állampolgár, kárpátaljai magyar, ukrán állampolgár mellett budapesti magyar férfi is tagja annak a 10 tagú csalóbandának, akiket a Mátrix-projekt keretében takarítottak el a nyomozók. A felderítésben már a kezdeti szakasztól, mintegy egy éven át a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai is aktívan részt vettek speciális tudásukkal, eszközeikkel támogatva a BRFK nyomozóit.

Az online bűncselekmények elkövetésére szerveződő csoport tagjai magukat banki ügyintézőnek kiadva hívtak fel embereket, akiknek azt a hamis történetet adták elő, hogy bankszámlájukhoz idegenek próbáltak meg hozzáférni.

PestiSracok facebook image
A Mátrix-projekt a kiberbűnözés, így az adathalászattal elkövetett banki csalások ellen is fellép (Fotó: rendőrségi illusztráció)

A BRFK kibernyomozói által vizsgált nyolc összefüggő ügyben a csalók összesen 82,5 millió forinttal károsították meg így áldozataikat.

A beszerzett adatok elemzését követően a budapesti nyomozók november 19-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Tolna és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság együttműködésével csaptak le a bűnbandára. A rendőri szervek munkáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az érintett pénzintézetek segítették.

Az országos akciót a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, az ORFK Kiberstratégiai Osztály és Felderítő Osztálya, valamint az NVSZ Kiberfelderítési Főosztály koordinálta.

A hatóságok egyszerre huszonöt helyszínen tartottak kutatást, ahol az NVSZ is biztosított forenzikusokat (értsd: tudományos szintű bűnügyi szakértők - a szerző). A rendőrök rengeteg informatikai eszközt és iratot foglaltak le, majd tíz gyanúsítottat hallgattak ki.

A BRFK kibernyomozói pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt vettek őrizetbe egy 30 éves, Budapesten élő ukrán-magyar állampolgárságú férfit, egy 33 éves budapesti férfit, és egy 22 éves ukrán állampolgárságú, kárpátaljai férfit. Tőlük további tízmillió forintot foglaltak le, illetve zároltak számláikról. A KR Nemzeti Nyomozó Iroda is őrizetbe vett egy 45 éves ukrán állampolgárságú férfit – a bíróság azóta mind a négy gyanúsított letartóztatását elrendelte.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)