Szürreális oknyomozásba fogott az Átlátszó.hu a 168 Óra és a Klubrádió új tulajdonosainak bedőlését kutatva. A lapalapító Mester Ákosék ugyanis a Brit Média Kft.-nek adták el idén a lapot, amely a cikk szerint három hónapja nem fizet az újságíróknak. Az Átlászó felfedte a cég mögött álló, haszid zsidók irányította amerikai ingatlanbefektetői kört. A 444.hu pedig levonta a következtetést: Fidesz-kapcsolat lehet a háttérben, mert a kormány gyanús módon nem folytat hadjáratot a cég ellen, holott a “New York-i zsidó tulajdonosi körnél jobb hívószót kitalálni se lehetne a fideszes tanácsadóknak”.
Egyszóval az a gyanús a 444.hu-s szerzőnek, hogy a nyilvánvalóan javíthatatlanul antiszemita fideszesek nem támadják a rendszerváltás Pravdájaként tisztelhető 168 Óra új tulajdonosait. Következésképp azok csakis a kormány haszid zsidói lehetnek. Eredetileg az Átlátszó.hu írt oknyomozónak beállított cikket a 168 Óra gondjairól, egy szerkesztőségi megbeszélés pikáns hangfelvételét is kiszivárogtatva. Aztán Soros György hazai médiaportfóliójának másik ékköve, a 444.hu trashblog fordította le az “oknyomozók” utalgatásait az egyszerűbb lelkületű olvasóknak. De ne szaladjunk ennyire előre, mielőtt beidéznénk a briliáns okfejtést, érdemes minden kedves PestiSrácok.hu olvasónak egy jó kávét rendelnie!
Szóval: A cikk szerint feszült hangulatú értekezletet tartottak a 168 óra szerkesztőségében. Az újságírók, szerkesztők a pénzüket követelik a tulajdonostól, aki állítólag több hónapos csúszásban van a bérekkel. A kiadó Telegráf Kft.-t egy éve adta el az akkori tulajdonos a Brit Média Kft.-nek, amit Udvardi Gábor cégvezető vezet, de csak papíron; a valódi főnök Megyeri András egy cégbírósági végzés miatt el van tiltva a cégvezetéstől. Az Átlátszónak birtokába került egy hangfelvétel, amin Megyeri hosszasan beszél arról a kollégáknak, miért nem fizetnek. Ideiglenesen a lap online-szolgáltatását is felfüggesztették, az archívum most sem elérhető, Megyeri emiatt harciasnak is mutatkozik a szolgáltatóval szemben, de számlafizetésről nem esik szó. Az Átlátszó szerint eközben a 168 Óra jó pénzért csábít magához újabb és újabb újságírókat. Egyébként a Népszabadság is pont ezt tette, mielőtt bezárták – írja a 444.hu.
Ne tűnjön mosott pénznek, se drogpénznek!
Úgy folytatják: A Brit Media Kft. képbe kerülése után Mester Ákost Tóth Ákos váltotta a lap élén. A cég közben tulajdonrészt szerzett a Klubrádiót működtető cégben is, és a két vállalat integrációját vetítették előre. A rádió vezetése ezt nem pártolta, Megyeri mégis a rádió bevonásával magyarázta a likviditási gondokat, pedig ez a cikk szerint nem lehet ok, mivel a Brit Media nem vesz részt a Klubrádió közvetlen pénzelésében. Hogy ki a Brit Média valódi tulaja, pontosan honnan (nem) jön a pénz, és miért tart eddig, arról Megyeri csak terel. A felvétel szerint Megyeri a következőkkel magyarázza a pénz késését, és hogy miért New York – Belgium – Budapest útvonalon történik az utalás:
„(…) azért, hogy ne kerüljünk adózási, meg pénzmosási gyanúba, előtte még át kell futtatni ki tudja hány mindenen még ezt a dolgot. Ha már a pénz a rendszerben van, akkor nincs probléma. Ha már egyszer a pénz nem mosott pénz, nem drogpénz, akkor ne is tűnjön annak. Ez úgy megy, hogy New Yorkból magánszemélyek pénze bekerül az alapítványba, az hogy magányszemélyek számlájáról, vagy céges számláról, arról gőzöm sincsen. Na azt el kell kerülni, hogy átkerüljön Amerikából úgy Európába, tekintve, hogy ezek ingatlantulajdonos emberek, akik ezt a pénzt küldik (…) ezért a gyanú se szabad, hogy felmerüljön, hogy ezek a pénzek úgy kerülnek át, hogy. Támogatási izé van, akkor mit tudom én, adózási dolgok vannak, hogy kerüljön egy nonprofit alapítványba, ilyenek.”
Az nem világos, miért van szükség trükközésre a pénz utalásánál, és az Átlátszó szerint sem derül ki pontosan, kik állnak az egyébként Köves Slomóval és az EMIH-hel összefüggésbe hozott Brit Media Kft. mögött. A felvételen hallott elszólások alapján a portál azt valószínűsíti, Alexander Rovt lehet a befektető a “New York-i zsidók” fedősztori mögött. A Magyarországon született Rovt Izraelbe, majd Amerikába emigrált, ott állítólag 1 milliárd dollárnál is nagyobb vagyonnal bírt, míg 2007-ben eladta műtrágyaipari üzletét az ukrán oligarchának, Dimitrij Firtasnak. Rovt ma is a New York-i haszid közösség tagja, aki elsősorban ingatlanban tartja vagyonát – idézi az Átlátszót a 444.hu.
“Az a gyanús, ami nem gyanús”
A 444.hu szerint az Átlátszó.hu cikke
“azt is sejteti, hogy Fidesz-kapcsolat lehet a háttérben, amit mutat, hogy miközben Soros és a hozzá kapcsolat média ellen valóságos hadjáratot folytat a kormányzati kommunikáció, a Brit Media érdekeltségei kimaradnak ebből a körből, pedig a “New York-i zsidó tulajdonosi körnél” jobb hívószót kitalálni se lehetne a fideszes tanácsadóknak.”
És egy kis vörös farok a PS-től
Az persze fel sem merül a Soros György alapítványa által évente több százmillió forinttal támogatott Átlátszó.hu és 444.hu újságíróiban, hogy esetleg azért nem támadják a Brit médiás haszid zsidókat, mert a kutyát nem érdekli a mikroszkopikus olvasóközönségű, durván elfogult 168 Óra sorsa. A 168 Óra története egyébként maga a magyar rendszerváltás. A lap eleve úgy alakult, hogy Mester Ákos és a néhai Bölcs István kiszervezte magának a Magyar Rádióban ugyanilyen néven futó népszerű műsoruk szerkesztőségét. Ma már fellelt állambiztonsági és pártbizottsági iratok egész sora utal rá, hogy a rádió többi műsorához képest a nyolcvanas években meglepően szabad szájú, a besúgó Forró Tamásnak, Friderikusz Sándornak és Havas Henriknek is otthont adó 168 Órát a késő Kádár-rezsim vezetői valójában politikai eszközként használták, az indulatok levezetésére és az útban álló kiérdemesült elvtársak lejáratására.
Mester Ákos meleg szívű ajánlás kíséretében adja át a lapot márciusban Tóth Ákosnak, aki a 444.hu-s narratíva szerint a Fidesz által felbérelt amerikai haszid zsidók strómanja…. Fotó: Médiapiac
Immár közismertté vált, hogy a rendszerváltás legendás orgánumait, köztük a Reformot, behálózta az állambiztonsági szolgálat. Igaz, a rendszerváltás éveiben már nem annyira a feltörekvő reformkommunista ifjak útjában álló régi vágású káderek voltak e műsorok, lapok célkeresztjében, hanem az elhajló, nem a felsőbb elvárás szerint cselekvő rendszerváltó ellenzékiek. Mindez ma már nem egyszerű elmélet, hanem – amint A Hálózat című rovatunkban bemutatott kutatásokból is kitűnik – a bizonyítékokkal vastagon alátámasztott rögvalóság. (Persze külön vita tárgya, hogy a szerkesztőségen belül ki volt beütött és ki volt, aki csak jól akart pedálozni a vezetőknél.) A 168 Órát kiadó Telegráf Kft.-ben 1990 után a rendszerváltást követő nagy szoclib lenyúlások számos szereplője megfordult, a Princz Gábor vezette Postabanktól a Fotexen át a privatizációs szerzeményekből felhízó Dunaholdingig. Ez a múlt persze a legkevésbé sem gátolja meg a lap alapító szerkesztőit és újságíróit, hogy ma különféle egyetemek katedráin ne ők legyenek a mértékadó és objektív újságírás apostolai.
A vezető képet Megyeri Andrásról a 24.hu készítette.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS