Az államnyelv csak egy közlésnyelv, de az anyanyelv az otthon melegét adja, amelyre nagy szüksége van a gyermekeknek – fogalmazott portálunknak Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, kiemelve hatéves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen. Fekete Irén az iskolaválasztással kapcsolatos problémákkal kapcsolatban többek között elmondta, bízik benne, hogy idén is eléri a beiratkozók száma a tavalyi fantasztikus eredményt, amikor 3.852 kisdiák ült be az első osztály padjaiba. Ugyanakkor hozzátette, mintegy száz kisiskola sorsa függ a széleskörű társadalmi, önkormányzati és szakmai összefogás sikerességétől.
A „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírásairól szóló sajtótájékoztatón hangzott el az az az egyszerre szomorú és örvendetes adat, hogy bár az egész Kárpát-medencei régióban általánosságban csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma (jelenleg nagyjából 220 ezer gyermek), ugyanakkor a magyar kormány nemzetpolitikai intézkedéseinek, támogatásainak köszönhetően az elmúlt időszakban a kevesebb gyermekből is nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát a szülők gyermekeik számára. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg a ’90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt.
A tavalyi kiugró eredményekben bízik a Pedagógusszövetség
Hogy ez az arány fennmaradjon vagy akár tovább is növekedjen a száz százalék irányába a különböző határmenti országokban élő kisebbségek más-más kihívásokkal kell szembenézzenek. Ez részben a többségi nemzet által biztosított jogoktól és azok betartatásától függ, részben pedig attól, jellemzően egy tömbben, vagy éppen szórványban élnek az adott területen határon túli nemzettársaink. Különösen színes képet nyújt e tekintetben a Felvidék, ahol hagyományosan évről-évre komoly csatákat vívnak a bölcsődék, óvodák és iskolák a gyermekszám fenntartásáért. E küzdelem aktuális helyzetéről kérdeztük Fekete Irént, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnökét, aki elöljáróban kiemelte, az SZMPSZ mindig nagy figyelemmel kíséri a beíratási időszakot, amely aktuálisan egész áprilisban zajlik. Mint hozzátette, évente két statisztika készül, az egyik a beíratást követően, a másig pedig szeptemberben, a két adat összehasonlítása pedig fontos adatokkal szolgál.
Ilyenkor mindig nagy izgalomban vagyunk, hogy előreláthatólag mennyi gyermekkel számolhatunk szeptemberben. Bízom benne, hogy idén is elérjük a tavalyi fantasztikus eredményt, amikor 3.852 kisdiák ült be az első osztály padjaiba. 2016-ban volt hasonló létszámunk, azóta ez a szám stagnált, de a tavalyi év kiugró év volt
-fogalmazott.
Mindenki összefog az intézmények érdekében
Fekete Irén kitért arra, a tavalyi kiugró eredmények annak is köszönhetőek, hogy az intézmények már decemberben megkezdik az aktív munkát, különféle tematikájú hétvégi iskolás napokat tartanak az óvodásoknak, az iskolából nem csak a beiratkozáshoz kapcsolódóan látogatnak az óvodákba, így már decembertől ismerkedhetnek az ovisok az iskolával, tanítónénikkel.
Ez egy széleskörű összefogás, amelyben mindenki, a társadalom, a civil szervezetek, az intézmények, az önkormányzatok is részt vesznek, hogy az eredmények jól alakulhassanak
-hangsúlyozta.
Száz kisiskola sorsa múlik az önkormányzatokon
Portálunk arról is érdeklődött, az alacsony gyermekszám miatt akár bezárással is fenyegetett intézmények megmentése érdekében hogyan tud lépéseket tenni a pedagógusszövetség. Mint Fekete Irén elmondta, jelenleg körülbelül száz olyan kisiskola van, amelynek sorsa azon múlik, hogy a helyi önkormányzat fenn tudja e tartani az intézményt. Mint kiemelte, a pedagógusszövetségnek is komoly szerepe van az iskolák megtartásában, folyamatos kapcsolatokat ápolva úgy az önkormányzatokkal mint az intézményvezetőkkel. Emellett regionális fórumokon, illetve az intézményvezetőknek szervezett konferenciákon olyan megoldási javaslatokat vázolnak fel, hogyan lehet például egy óvodát egy általános iskolával, egy alapiskolát egy középiskolával összekapcsolni, hogy az intézmények egymásra támaszkodva megmenekülhessenek a bezárásól. Kitért arra, az új szlovák közoktatási reform is segíthet ebben a kérdésben, mivel az alsó-, és felső tagozatra történő eddigi felosztást egy három ciklusos rendszer váltja fel, egy-három, négy-öt és a hat-kilenc évfolyamokra bontva az általános iskolai periódust.
Vannak olyan kisiskoláink, akik felvállalják az első és a második ciklus, ami egy-öt évfolyamot jelent, ahol a pedagógusok a megfelelő szakmai minőséget tudják biztosítani az oktatásban
-hangsúlyozta.
A magyar iskola választása csak előnyökkel jár
Az iskolaválasztást leginkább kihívások elé állító vegyes házasságokkal kapcsolatos tendenciákra térve Fekete Irén elmondta, személyes példájából tudja, hogy lehet hatni a szülőkre. Mint kifejtette, harmincéves pedagógusi pályafutása alatt sok szülőt sikerült személyesen is meggyőznie arról, hogy milyen előnyökkel is jár a magyar iskola választása.
Büszkeséggel tölt el, hogy mind a mai napig vannak olyan szülők, akik hálásak, amiért elmondtam, hogy mit nyújt a magyar iskola a gyermekeiknek
-idézte föl, megjegyezve, hat éves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen.
Az államnyelv csak egy közlésnyelv, de az anyanyelv az otthon melegét adja, amelyre nagy szüksége van a gyermekeknek
-hangsúlyozta. Fekete Irén hozzátette, pozitív tendencia, hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatása egyre magasabb színvonalú. Ebben komoly részt vállalt a Pedagógusszövetség is munkafüzetek, tankönyvek kiadása, konferenciák szervezése révén. Mint kiemelte,
pedagógusaink nagyon jó szívvel tanítják a szlovák nyelvet is.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS