Pesti Srácok

Az anyanyelv az otthon melegét adja - A tavalyi kiugró eredményekben bízik a felvidéki Pedagógusszövetség

Az anyanyelv az otthon melegét adja - A tavalyi kiugró eredményekben bízik a felvidéki Pedagógusszövetség

Az államnyelv csak egy közlésnyelv, de az anyanyelv az otthon melegét adja, amelyre nagy szüksége van a gyermekeknek - fogalmazott portálunknak Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, kiemelve hatéves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen. Fekete Irén az iskolaválasztással kapcsolatos problémákkal kapcsolatban többek között elmondta, bízik benne, hogy idén is eléri a beiratkozók száma a tavalyi fantasztikus eredményt, amikor 3.852 kisdiák ült be az első osztály padjaiba. Ugyanakkor hozzátette, mintegy száz kisiskola sorsa függ a széleskörű társadalmi, önkormányzati és szakmai összefogás sikerességétől.

A „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírásairól szóló sajtótájékoztatón hangzott el az az az egyszerre szomorú és örvendetes adat, hogy bár az egész Kárpát-medencei régióban általánosságban csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma (jelenleg nagyjából 220 ezer gyermek), ugyanakkor a magyar kormány nemzetpolitikai intézkedéseinek, támogatásainak köszönhetően az elmúlt időszakban a kevesebb gyermekből is nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát a szülők gyermekeik számára. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg a ’90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke; fotó: MTI

A tavalyi kiugró eredményekben bízik a Pedagógusszövetség

PestiSracok facebook image

Hogy ez az arány fennmaradjon vagy akár tovább is növekedjen a száz százalék irányába a különböző határmenti országokban élő kisebbségek más-más kihívásokkal kell szembenézzenek. Ez részben a többségi nemzet által biztosított jogoktól és azok betartatásától függ, részben pedig attól, jellemzően egy tömbben, vagy éppen szórványban élnek az adott területen határon túli nemzettársaink. Különösen színes képet nyújt e tekintetben a Felvidék, ahol hagyományosan évről-évre komoly csatákat vívnak a bölcsődék, óvodák és iskolák a gyermekszám fenntartásáért. E küzdelem aktuális helyzetéről kérdeztük Fekete Irént, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnökét, aki elöljáróban kiemelte, az SZMPSZ mindig nagy figyelemmel kíséri a beíratási időszakot, amely aktuálisan egész áprilisban zajlik. Mint hozzátette, évente két statisztika készül, az egyik a beíratást követően, a másig pedig szeptemberben, a két adat összehasonlítása pedig fontos adatokkal szolgál.

-fogalmazott.

Mindenki összefog az intézmények érdekében

Fekete Irén kitért arra, a tavalyi kiugró eredmények annak is köszönhetőek, hogy az intézmények már decemberben megkezdik az aktív munkát, különféle tematikájú hétvégi iskolás napokat tartanak az óvodásoknak, az iskolából nem csak a beiratkozáshoz kapcsolódóan látogatnak az óvodákba, így már decembertől ismerkedhetnek az ovisok az iskolával, tanítónénikkel.

-hangsúlyozta.

Száz kisiskola sorsa múlik az önkormányzatokon

Portálunk arról is érdeklődött, az alacsony gyermekszám miatt akár bezárással is fenyegetett intézmények megmentése érdekében hogyan tud lépéseket tenni a pedagógusszövetség. Mint Fekete Irén elmondta, jelenleg körülbelül száz olyan kisiskola van, amelynek sorsa azon múlik, hogy a helyi önkormányzat fenn tudja e tartani az intézményt. Mint kiemelte, a pedagógusszövetségnek is komoly szerepe van az iskolák megtartásában, folyamatos kapcsolatokat ápolva úgy az önkormányzatokkal mint az intézményvezetőkkel. Emellett regionális fórumokon, illetve az intézményvezetőknek szervezett konferenciákon olyan megoldási javaslatokat vázolnak fel, hogyan lehet például egy óvodát egy általános iskolával, egy alapiskolát egy középiskolával összekapcsolni, hogy az intézmények egymásra támaszkodva megmenekülhessenek a bezárásól. Kitért arra, az új szlovák közoktatási reform is segíthet ebben a kérdésben, mivel az alsó-, és felső tagozatra történő eddigi felosztást egy három ciklusos rendszer váltja fel, egy-három, négy-öt és a hat-kilenc évfolyamokra bontva az általános iskolai periódust.

-hangsúlyozta.

A magyar iskola választása csak előnyökkel jár

Az iskolaválasztást leginkább kihívások elé állító vegyes házasságokkal kapcsolatos tendenciákra térve Fekete Irén elmondta, személyes példájából tudja, hogy lehet hatni a szülőkre. Mint kifejtette, harmincéves pedagógusi pályafutása alatt sok szülőt sikerült személyesen is meggyőznie arról, hogy milyen előnyökkel is jár a magyar iskola választása.

-idézte föl, megjegyezve, hat éves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen.

-hangsúlyozta. Fekete Irén hozzátette, pozitív tendencia, hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatása egyre magasabb színvonalú. Ebben komoly részt vállalt a Pedagógusszövetség is munkafüzetek, tankönyvek kiadása, konferenciák szervezése révén. Mint kiemelte,

Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.