Pesti Srácok

Az aranyút árnyékában: India és Pakisztán a háború szélére sodródott

Az aranyút árnyékában: India és Pakisztán a háború szélére sodródott

Április 22-én újra fellángolt a kasmíri válság: brutális terrortámadás rázta meg a térséget, melyben több mint húsz ember vesztette életét. A célpontok ezúttal turisták voltak – a támadásnak 26 halálos áldozata volt, köztük 25 indiai és 1 nepáli állampolgár. India és Pakisztán hadereje teljes készültségben áll, és az atomfegyverek árnyékában egyetlen rossz döntés is beláthatatlan következményekkel járhat – nem csak a térségre, hanem az egész világra nézve.

Írta: Holocsi Attila Ákos

Kasmír különleges helyet foglal el a dél-ázsiai geopolitikában. A régiót India, Pakisztán és kisebb részt Kína tartja ellenőrzés alatt, és bár a tűzszüneti megállapodások ideiglenesen elcsendesítették a fegyvereket, a feszültség sosem múlt el. A szeparatista mozgalmak – pro és kontra – folyamatosan destabilizálják a térséget, és a határ menti csapatmozgások mindennaposak.

Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, Indiai Főfelügyelő Hivatala, Pakisztáni Védelmi Minisztérium Grafika: Lou Robinson és Henrik Pettersson, CNN - Magyar verzió (Holocsi Attila)
PestiSracok facebook image

Kasmír – a gyújtópont, amely négy háborút hozott már

A mostani támadás azonban más, mint a korábbi incidensek. A fegyveresek konkrétan célzottan kérdezték meg az áldozatokat nevükről, és az alapján döntöttek élet és halál között. Ez a válogatott brutalitás nemcsak a közvéleményt, hanem a politikai vezetést is mélyen megrázta Indiában. Narendra Modi kormánya éveken át azt kommunikálta, hogy Kasmír békés, biztonságos, sőt turisztikai célponttá vált – a tavalyi évben több mint 3,5 millió látogató érkezett a régióba.

A merénylet hátterében álló csoport egyelőre nem tisztázott, de a hatóságok a Kashmir Resistance (TRF) nevű terrorszervezetet gyanítják. A támadás után India keményen reagált, a kormány szankciókat helyezett kilátásba, beleértve a Pakisztán elleni katonai válaszlépéseket is, amire már volt példa 2019-ben, amikor légicsapásokat mértek pakisztáni célpontokra. A terrorcselekményt követően a feszültségek fokozódtak, és India az Indus-folyó szabályozásának felülvizsgálatát helyezte kilátásba, ami a pakisztáni vízellátást is veszélyeztetné.

A merénylet tehát nemcsak életeket követelt, hanem egy narratívát is romba döntött. Ennek hatására India bejelentette: felfüggeszti az Indus-völgyi vízegyezményt, amely a két ország közötti vízmegosztást szabályozza. Ez Pakisztán számára vörös vonal – a kormány háborús tettként értelmezte a lépést, és válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Két atomhatalom, egyetlen szikra

Pakisztán válaszában kijelentette, hogy kész nukleáris válaszcsapásra, ha India fenyegetné az ország szuverenitását. A két atomhatalom között tehát ismét kiéleződhet a helyzet, különösen figyelembe véve Kína területi vitáit Indiával a régióban.

India és Pakisztán már négy háborút vívott egymás ellen – ezek közül három a kasmíri konfliktus közvetlen következménye volt. Legutóbb 2021-ben került sor légicsapásokra pakisztáni célpontok ellen, miután Indiát ismételten terrorcselekmények érték. A mostani támadás után ismét ugyanaz a forgatókönyv sejlik fel: Pakisztán hadserege készenlétbe helyezte erőit, beleértve a nukleáris arzenált is.

Indiai katonák vizsgálnak egy jármûvet egy ideiglenesen felállított ellenörzõpontnál a Dzsammu és Kasmír északkelet-indiai szövetségi állam nyári fõvárosában, Szrinagarban 2025. április 30-án. A lázadás sújtotta Kasmír India által ellenõrzött régiójában egyre több biztonsági intézkedést hoznak a hatóságok a turisták ellen elkövetett múlt heti halálos támadás miatt.
MTI/EPA/Farúk Hán

Becslések szerint Pakisztán 150–250, míg India legalább 200 nukleáris töltettel rendelkezik. Egy regionális atomkonfliktus – amely elsőre távolinak tűnhet – több milliárd emberre lehetne végzetes hatással. Tudományos kutatások szerint egy ilyen háború legalább kétmilliárd ember éhínségét okozná világszerte, és radikálisan megváltoztatná a Föld klímáját – csökkentve a globális hőmérsékletet, terméshozamot, és újabb migrációs hullámokat indítana el.

Amerika terve: az „új aranyút” – India kulcsszerepben

Donald Trump elnöksége alatt egy új globális vízió fogalmazódott meg: Amerika kereskedelmi érdekeit egy új szövetségi hálózattal kívánta biztosítani, amely a Közel-Keletet, Európát és Indiát kötné össze. Ezt nevezik egyre többen az új aranyútnak, utalva arra az ókori római kereskedelmi útvonalra, amely India és a Római Birodalom között biztosította a fűszerek, textíliák, tudományos vívmányok és egyéb javak áramlását.

Az új kereskedelmi tengely résztvevői között ott találjuk az Egyesült Államokat, Indiát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emirátusokat és Izraelt is. A cél: India váljon a világ új „műhelyévé”, Kína helyett. Ezt szolgálná egy új tengeri–vasúti–csővezetékes infrastruktúra, amely az Arab-öböl kikötőitől egészen Európáig terjedne.

A lítium és a jövő technológiái – miért érdekes Kasmír?

A képletet tovább bonyolítja, hogy 2023-ban hatalmas lítiumlelőhelyeket találtak Kasmírban. Ez a nyersanyag a XXI. század olaja – elektromos járművek akkumulátorainak kulcseleme. India így stratégiai előnyre tehet szert a zöld technológiákban, és függetlenítheti magát Kína lítiumexportjától. Ez a fejlemény tovább növeli a térség geostratégiai jelentőségét, és indokolja, miért nő az érdeklődés Kasmír iránt – nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is.

Friss fejlemények és videós bizonyítékok

A konfliktus egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, és a média folyamatosan friss információkkal lát el minket. Az áprilisi támadások során egy szemtanú, Rishi Bratt indiai férfi, egy kötélpályás csúszást rögzített, miközben a háttérben lövések hallatszottak. A videón jól látszanak a turisták, akik pánikba estek, és menekülni kezdtek, miközben a lövések tovább hallatszottak. A felvétel és a beszámolók megerősítik, hogy a támadás célzottan a turistákra irányult, és a térség fokozódó feszültségei tovább növelhetik a globális biztonsági kockázatokat. (A felvétel a következő linken érhető el.)

Globális gazdaság egy szűk átjárón – nemcsak India és Pakisztán számít

A régiót övező kereskedelmi folyosók sérülékenyek. Elég egy geopolitikai feszültség – például az iráni támogatást élvező húszi lázadók jemeni fellépése –, és az egész rendszer meginoghat. Az 1956-os szuezi válság jó példa erre: egy korlátozott katonai konfliktus globális gazdasági következményeket váltott ki. Ma, amikor a világ gazdasági hálózatai még szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, egy újabb folyópont blokádja világméretű recessziót indíthat el.

Globális játszma egy hegyvidéki tartomány árnyékában

Kasmír ma már nem csupán egy regionális kérdés. A háttérben húzódó infrastruktúrák, a lítiumlelőhelyek, az indiai-amerikai együttműködés és a Kína elleni pozícióépítés olyan geopolitikai játszmává teszi a térséget, amelyre a világ nagyhatalmai egyre élesebb figyelemmel tekintenek. Ha a térség háborúba sodródik, annak hatása nem áll meg a Himalájánál. Az „aranyút” lehetőség és kockázat egyszerre. Az, hogy a történelem melyik arcát mutatja meg – kereskedelmi virágzást vagy atomháborút –, a következő hetek döntésein múlik.

Vezető kép: A Dzsammu és Kasmír északkelet-indiai szövetségi állam nyári fővárosától, Szrinagartól délre történt fegyveres támadásban megsebesült turisták egyikét szállítják az anantnagi központi kórházba 2025. április 22-én. Fegyveresek tüzet nyitottak civilekre a vitatott hovatartozású Kasmír India által ellenőrzött régiójában, a támadásban legalább öt turista életét vesztette, és további nyolc ember megsebesült. MTI/EPA/Farúk Hán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Dobrev Klára, az orléans-i szűz? – Gav Duncan, Szalai Szilárd, Stefka István és Huth Gergely a Polbeatben (visszanézhető)

‎Polbeat 2023 május 13.
"És azt hallottad, hogy Gyurcsányné Dobrev Klára fehér ruhában tüntetett a rendőri erőszak ellen?" – hullámzik végig a közösségi médián a pesti vicc múlt vasárnap óta, amikor is az ország közéleti témákra és balos valóságshow-kra fogékony része a Karmelita előtt készült fotókon szembesülhetett a nem mindennapi látvánnyal. Közben az is kiderült, hogy a guruló dollároknak is van "ára", hiszen David Pressman és az USA nagykövetsége most olyan pályázatot írt ki magyarországi "független" szerkesztőségek számára, amelyben a támogatási összeg attól függően módosulhat, hogy a szerkesztőség mennyiben szolgálja az Egyesült Államok érdekét. Mondhatni, szerződésbe foglalják a hazaárulást. Minderről a momentumos őrjöngő tüntetők támadását elszenvedő Szalai Szilárd kollégánkkal és a patrióta médiatér legmagyarabb skótjával, azaz Gav Duncannal beszélgetett a Polbeatben Huth Gergely és Stefka István.