Az arcfelismerő szoftverek betiltását követelik jogvédő szervezetek az Európai Bizottságtól
Összesen 56 jogvédő szervezet szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy teljes egészében tiltsa meg az arcfelismerő rendszerek alkalmazását a tömeges megfigyelésre – írja a Bitport magazin.
Az European Digital Rights (EDRI) nevű jogvédő csoport a jogérvényesülésért felelős európai uniós biztoshoz címzett nyílt levelében arra szólítja fel az EU egyik fő kormányzati intézményét, hogy tegye lehetővé az arcfelismerő technológiák tömeges megfigyelésre való felhasználásának betiltását. Az EDRI és összesen 56 szervezet (köztük a Magyar Helsinki Bizottság) által jegyzett levél apropója, hogy az EB a tervek szerint április 21-én hozza nyilvánosságra azt az új szabályozástervezetet, ami mások mellett a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának későbbi kereteit is lefektetné a tagállamokban - olvasható a Bitport.hu beszámolójában. Mint arról korábban portálunk is részletesen írt, az európai parlamenti képviselők 364 igen, 274 nem és 52 tartózkodás mellett fogadták el azt a jelentést, ami arra sarkallja az unió döntéshozóit, hogy egy világszintű szabályrendszer felállításában is vállaljanak vezető szerepet. A jelentés kitér az alapvető emberi jogokat fenyegető veszélyekre is, amelyek az ilyen jellegű technológiák tömeges polgári és katonai megfigyelésben történő alkalmazásából erednek, és kizárná például a rájuk épülő, Kínában már bevezetett társadalmi kreditrendszer használatát. Az EDRI ezzel szemben az alapjogok sokkal hangsúlyosabb védelmét várná el a Bizottságtól, különösképpen az arcfelismerés és más biometrikus azonosítási technológiák szabályozásában, illetve a tömeges megfigyelés korlátozásában az ilyen megoldások közterületeken való működtetésével kapcsolatban. A jogvédő csoport álláspontja alapján az arcfelismerő rendszereknek egyszerűen nem létezik olyan alkalmazása, ami indokolhatná a tömeges megfigyelés okozta jogsérelmeket a magánélethez való jog, a személyes adatok védelme, a megkülönböztetés tilalma vagy a szólásszabadság biztosításának területén. Az EDRI szerint ilyen telepítésekre egyébként a legtöbb uniós tagállamban is sor került már, sőt az iBorderCtrl nevű határrendészeti fejlesztést maga az Európai Bizottság is finanszírozta.Ez utóbbi az utazók gesztusainak elemzéséből próbál árulkodó jeleket azonosítani arra vonatkozóan, ha valaki szándékosan hazudik egy uniós országba való belépés során: az alanyoknak személyre szabott kérdésekre kell válaszolniuk, a mesterséges intelligencia pedig az arckifejezések elemzésével sorolja őket alacsonyabb vagy magasabb kockázatú csoportokba, hogy az utóbbiakat részletes vizsgálat alá vessék a belépés jóváhagyása előtt. A Bitport beszámolója kitér arra, hogy az EB tavaly nyilvános vitára bocsátott tervezete elvileg olyan szabályozási keretrendszer felállítására törekszik, ami a fejlesztőktől a rendszerszállítókon át a magán- és állami alkalmazókig minden érintettre kiterjed. Az általános tiltás alól korábban kivontak volna bizonyos biztonsági projekteket és kutatás-fejlesztés céljából telepített rendszereket, és első körben csak arról volt szó, hogy az MI magas kockázatú alkalmazásaira (egészségügy, közlekedés, rendőrség, igazságszolgáltatás stb.) terjesztenék ki a kötelező érvényű jogi szabályozást - írja Bitport magazin.
Forrás: Bitport.hu, fotó: illusztráció, képkivágás
