A Világgazdaságban jelent meg Varga Mihály pénzügyminiszter írása, amelyben a kormányt ért gazdaságpolitikai bírálatokra reagált, és egyben kifejtette, hogy mit miért tesz az ország vezetése. Ebből érdemes néhány fontos részletet kiemelni, mert a gazdasági szakkérdésekkel nem foglalkozók számára is érdekes lehet. Varga Mihály többek között azt is kifejti, hogy nem a béremelkedés okozza az infláció megugrását.
Az elmúlt hetekben számos írás jelent meg az inflációról, valamint a folyó fizetési mérlegről. Természetesen senki nem örül annak, ha egy korábban kedvező mutató romlani kezd. Ám ha nem nézünk a számok mögé, könnyen téves következtetésekre juthatunk, esetleg akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség. Átgondolt, érvelő észrevételekre viszont érdemes reagálni.
Fiskális politika és infláció
A legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy mely tényezők okozzák ezt a kellemetlenül magas ütemű pénzromlást. Ebben nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban, főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak. Továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy bár az újságok címlapjain helyet szorító magasságokba csak idén ősszel emelkedett az infláció, értéke 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.
Nem a magyar költségvetés miatt gyorsul az infláció
Főképp ez utóbbi tényezőre alapozva megjelentek olyan vélekedések is, amelyek a növekedést támogató költségvetési politikát szintén az infláció fő okozójaként láttatják. Azonban a részleteket vizsgálva más kép rajzolódik ki. A fiskális politika ugyanis két fő csatornán keresztül hat az infláció alakulására:
- közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával,
- közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével.
Egyfelől hosszú évtizedeken át az év eleji szabályozott árú termékek és szolgáltatások árának növekedése folytonos inflációs impulzusként hatott a magyar gazdaságban. Mindennek a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentések vetettek véget. A rögzített rezsiköltségeknek köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten horgonyozódtak, azaz a fiskális politika jelentős szerepet játszott abban, hogy a monetáris politika elérhesse az árstabilitást.
A szabályozott árak 2013, 2014 és 2015 folyamán mért csökkenését követően e kör árváltozásai az azóta eltelt hét évben is igen visszafogottan alakultak, évente csupán 0,1–0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek. Megemlíthető továbbá az üzemanyagárak növekedését megfékező friss rendelkezés, amely a literenként 480 forintban maximált fogyasztói ár előírásával vet gátat az árak emelkedésének. Mindezek alapján megállapítható, hogy 2013 óta a szabályozott árak nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg: egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.
Másfelől az elmúlt években a költségvetés által generált kereslet alakulása sem volt inflációs hatású. A 2012–2019-es időszakban az államháztartás kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege mindig többlettel zárt. Ez azt jelenti, hogy az államadósság utáni kamatok kifizetése mellett – amelyet a hitelezők jellemzően az államadósság újrafinanszírozásába forgatnak be – nem gerjesztett (túl)keresletet, így érdemi inflációs nyomást sem fejtett ki, ezért az inflációs mutatók már jóval 2020 előtt kibontakozó emelkedéséért sem tehetők felelőssé.
A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállaméhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott, jelentős fiskális teherrel járó intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban.
A magasabb hiány az elsődleges egyenleget is deficitessé tette. A gazdaság normál állapotában ez természetesen akár jelentős inflációs nyomást is kifejthetne. Azonban a költségvetés a többi között a járvány miatt kieső bevételeket pótolta (gondoljunk a leállásokat, vagy például a turizmus és kapcsolódó szolgáltatások kiesését kompenzáló bértámogatásokra), vagy új beruházások támogatásával a kapacitásokat bővíti, ami a jövőbeni növekedés alapjául szolgál. Így tehát egyfelől nem túlkeresletet generált, másfelől jövőbeni kínálatot bővített, s mindezek alapján feltételezhető, hogy a tényleges árnyomás a jövőben arányaiban kisebb lehet.
A számok mást mutatnak
Ezen túlmenően a megemelkedett inflációt egyes vélemények a bérek alakulásával is kapcsolatba hozzák. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között. Ugyanis az utóbbi az, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik, amelynek árbevételtől, termelékenységtől esetlegesen elszakadó alakulása annak áthárítására, az értékesítési árak emelésére ösztönözhetne. Azonban az elmúlt évtizedben – jelentős részben a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra való csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett. Minderre tekintettel a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.
Az áremelkedés okai elsősorban az importált inflációban keresendők
A fentiekben kifejtettek szerint a költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a bevezetőben említett külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba? Luxemburgot nem számítva a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely a termelési és értékesítési láncokon tovagyűrűződve megjelenhet az árakban is. Továbbá Magyarország esetében az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Szalay Miklós
2021-11-26 at 18:19
Mi történik a magyar gazdaságban? (Infláció, kamatok és a közelgő választások)
https://egyvilag.hu/index.shtml#PT109_gazdasagpolitika
Girolamo
2021-11-26 at 07:58
Ez a vilàgháború-pótló gazdasági terror láncolat nem fog csendesedni.
Ha az USA eléri a célját,és minden szutykot korlátozás nélkül önthet Európára,akkor már tényleg késő lesz.
Egyszer már megetettek bennünket az olcsó diszkont témakörrel,és abban bíztunk,hogy időt nyerünk.
De ebben a játékban nincs időnyerés,csak lemaradás.
Hiányt akar előidézni,meg azt,hogy még mi kérjük az áruját.
Az “állati” járványok már ugyanennek a hadviselésnek lehettek az első lépései.
A vidék szinte menekül be a városokba.
És minket arra kényszerítenek,hogy a nagyvállalkozásainkat szubvencionáljuk.
Egy vicc.
Drazsen
2021-11-25 at 07:13
Ez sovány vigasz, ha egyáltalán vigasz. Az importált infláció is pont úgy fáj a hazai lakosságnak. És igen ez a Ft-gyengülése miatt van.
ex oriente lux
2021-11-25 at 06:51
Hát biza ehhez nehéz bármit is hozzátenni…
Namond
2021-11-25 at 04:07
Ja míg el nem felejtem mérgemben.
Igen a hazai ipart érzékenyen érintette az importárak begyűrüzése.
DE
Ez az ipar nem magyar tulajdonú, a nyugati tulajdonos szervezi a beszerzést, logisztikát és fizet.
Ez az ipar bérmunka jellegű feladatot lát el, termékei visszakerülnek az alkatrészeket anyagokat hozzánk importáló országokba.
Ez az ipar un belső elszámoló áron adja át az anyavállalat logisztikai szervezetének termékeit.
Ha ez a belső elszámoló ár nyomott, nem tükrözi a hazai ráfordításokat – a megnövekedett import árakat a helyi vállalkozásokra terheli – ezért uzsorás jellegű kinek is kell tennie valamit, hogy a GDP valós adatokra épüljön?
Nem Varga Misunak, helyette a gyári dolgozóknak, netán a KSH-nak?
Misukát ez nem érdekli, míg az Áfa elszámolások számszerűleg helyesek, még ha nem valódiak is?
A pénzügyminiszterük annyira alkalmas posztjára mint a mezőgazdasági és belügy miniszterek. Még szerencse, hogy a miniszterelnök iránti hűségük megkérdőjelezhetetlen.
Nem úgy mint hazánk legnagyobb uzsorásának, aki halálosan megsértődött, hogy örökletes birtokát megközelítő nagyságú bank szerveződik.
Namond
2021-11-25 at 03:45
Misu, a sánta kutya.
Importált infláció?
Húúú, ez a Misu okosabb tanácsadókkal rendelkezik, mint két önmaga.
Hogy is van ez?
Miért is akkor ugrottak meg a lakossági fogyasztási cikkek árai, amikor a Euro/forint 340-350 közötti értékeken járt illetve a nagy lezárás idején, előtte?
Aki azt mondta, hogy a lezárás idején is zavartalan volt a lakosság ellátásához szükséges javak termelése, hazudott volna?
Vagy szar a mezőgazdaság és élelmiszeripar termékstruktúrája és szerkezete, hiányoznak a un háztájik?
Ez az orbáni, monokultúrás, export orientált nagybirtokrendszer kialakítás ára?
Nagy István vidékfejlesztése csak a piactereket építő vállalkozásoknak hasznos, de nincs árú?
A vidék önellátás képtelenné vált, a helybeni szolgáltatások és feldolgozók, értékesítési és tárolási szolgáltatók nélkül?
A családi gazdaságok bevételeit elviszik a birtoknagyságukat meghaladó kapacitású mezőgazdasági gépek, választék hiány miatt, kényszerű vásárlása?
A felvásárló cégek leuralták a kormányzati segítség nélkül maradt tőkehiányos családi gazdaságokat?
Miért is nincs állami felvásárlás és folyamatos stratégiai tartalékképzés?
Ha nincs presztizs beruházás akkor mi volt a Vadászati Világkiállítás, az Úszó EB, a BIODOM, a Pannon Park, a Városligeti Projektek?
Mi lesz az Atlétikai centrum és mi a FUDAN?
Ezek nem véletlen az orbáni kormány vezetője presztízsét, szereplési vágyának hírét növelő, Budapest centrumú, turisztikai célú – igen lassan és bizonytalanul megtérülő – látvány beruházások?
A Nyugati pályaudvar helyére tervezett zöldterület helyett, TALAJCSERÉT igénylő építkezések nem a főváros népességét feleslegesen növelő látvány beruházás lesz? A képtelenül hülye Fürjes kedvenc rozsdaövezeti lakópark építéssel?
futóhomok
2021-11-24 at 21:38
Pesze ha Ft helyett arany rudakkal fizernénk mèg akkor lenne magyar mélyszegény!
Naponta éhenhaltok ennek ellenére a Vörösbáro arópénzes luxus parazita
MZP fake populista globalista troger
rezsi emelésre szavaztok!
Szasza
2021-11-24 at 20:29
Viszont az exportált áruk ellenértéke a gyengüléssel arányosan növekszik, ami szintén nem elhanyagolandó tény a gazdaság és az exportra termelő cégek tekintetében.
Királytigris
2021-11-24 at 19:42
Ha a forint gyengül, az import megdrágul, nő az infláció! Minden olyan termék ami az importra támaszkodik drágul. Ez a lényeg.