“Az ellenzék egyre nagyobb hülyeségeket beszél, politikusaiknak elment a józan eszük”

Az Orbán-Molnár találkozóról, a Gyurcsány-kormány idején a szolgálatok által pénzelt Political Capital-ügyről, Spéder Zoltán FHB-ból való kiszállásáról és az Együtt politikusáról, Juhász Péterről kérdezte a PestiSrácok.hu Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a mai Kormányinfón. Utóbbi témával kapcsolatban megírtuk, Gyurcsány Ferenc szóvivője, Gréczy Zsolt szerint Juhász Péter, az Együtt alelnöke Orbán Viktor miniszterelnök bábja, amiért a politikus rászervezett a baloldali ellenzék október 23-i tüntetésére. Lázár János ezzel kapcsolatban azt nyomatékosította portálunknak, hogy számos ellenzékinek már elment az esze. “Politikusaik egyre nagyobb hülyeségeket beszélnek, láthatóan teljesen elment a józan eszük” – jelentette ki Lázár János.

Azon kérdésünkre, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke mégis elfogadta Orbán Viktor meghívását, hogy az alkotmánymódosításról egyeztessenek, de az alaptörvény megváltoztatásától elzárkózott a szocialista politikus Lázár úgy válaszolt: szerencsére nincs abban a helyzetben, hogy az MSZP nevében beszéljen. “Majd Molnár Gyula kiáll a nyilvánosság elé, és elmondja, hogy mit és miért tesz. Egy biztos: Az MSZP álláspontja nem változott, a miniszterelnöknek nem sikerült meggyőznie az ellenzéki párt elnökét, hogy támogassák a szocialisták az alaptörvény-módosítást” – mondta Lázár. Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal egészítette ki a miniszter szavait, hogy “emlékezetes, a nyáron még mást mondtak a szocialisták”…

Lázár János azon cikkünkre is reagált, amelyben megírtuk: Noha a Political Capital tagadta azokat a korábbi sajtóhíreket, amelyek szerint a Gyurcsány-kormány idejében a Nemzetbiztonsági Hivatal az Egymásért Egy-Másért Alapítvány segítségével lépett kapcsolatba a céggel és kapott egy összegben – hivatalosan a radikális szervezetek internetes tevékenységének figyelésére – 23 millió forintot, a PestiSrácok.hu-nak megszólaló Földesi-Szabó László elmondta, hogy ezt a kifizetést az azóta már kémkedéssel vádolt volt NBH-főnök, Galambos Lajos utasítására, az akkor még Somogyi Zoltán vezette elemző céghez – egy közvetítőn keresztül – kellett eljuttatnia.

“A Political Capital támogatásai korábban is témát szolgáltattak. Azt nem tudom, hogy összességében mennyi pénzt kaphatott a Gyurcsány-kormány idején a Political Capital, de ennek utána fogok nézni. Egy dolog leszögezhető: a Political Capital-hoz áramló forrásoknak egy céljuk volt, hogy befolyásolják a nyilvánosságot” – fogalmazott Lázár János.

A kancelláriaminiszter a Spéder-ügyről nem kívánt beszélni, és kérdésünkre Spéder Zoltán múlt heti részvényeladásait sem kívánta kommentálni, mindössze annyit mondott, hogy reméli, Spédernek ezután “csak jobb lehet”.

Ismert, a PestiSrácok.hu elsőként írta meg, hogy Spéder Zoltán pénteken tőzsdén kívül eladta lényegében minden FHB-részesedését, és le is mondott a vállalat irányításáról, aminek 2008 óta volt igazgatósági tagja. A bankár 7,5 milliárd forintot kaphatott részesedéséért. Emlékezetes: a PestiSrácok.hu internetes portál áprilisban elsőként számolt be arról, hogy meg vannak számlálva a milliárdos ingatlanportfólióval bíró cég napjai, a cég tulajdonosai közötti feszülő érdekellentét mögött már egyre nyíltabban a többségi részvényesek szándéka áll, hogy további befektetések helyett kiárusítsák a cég ingatlanportfólióját, s kimenekítsék az abból származó bevételt. Akkor azt írtuk: Spéderék merészsége azért is furcsa, mert vélhetően azt az FHB-részesedést is felhasználták tervük áterőszakolásához, amely mögött súlyos állami befektetések és a takarékszövetkezeti integráción keresztül számos szövetkezeti partner pénze áll. A PestiSrácok.hu több oknyomozó cikkben is rávilágított a takarékszövetkezeti integráció zászlóshajójának kikiáltott FHB-bankcsoport belső gondjaira, a cégbe a Magyar Posta Zrt-n keresztül átláthatatlan körülmények között befektetett 28,5 milliárd forint közpénzre (amit ráadásul egy FHB leánycég kisebbségi részvénycsomagjáért adtak oda), illetve arra a szilveszter előtti szinténbotrányos közgyűlésre, amelyen megpróbálták kiszorítani a magyar államot a bankcsoportból, és ami miatt Orbán Viktor miniszterelnök szokatlanul kemény szavakkal ostorozta január 8-i rádióinterjújában Spéderéket. A miniszterelnök csalódása egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a kormányzat mindent megtett a magyar tulajdonú bankszektor megerősítéséért, aminek során a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő pénzintézetek jelentős állami segítséget kaptak. A fő integrátor FHB-bankcsoportból azonban kifolyhatott a pénz, mert a tavalyi évet is brutális, tízmilliárd forint fölötti veszteséggel zárták.

A miniszter portálunknak úgy vélekedett, miután a héten Orbán Viktor részvételével összeül az Európai Tanács, és a magyar kormányfő azzal a céllal utazik Brüsszelbe, hogy a kötelező betelepítési kvóta lekerüljön a napirendről, így “jó esély van arra, hogy a kvóta jogi értelemben már a héten meghaljon, de sajnos arra is van esély, hogy fennmaradjon”. Nem világos, hogy a bevándorlás ügyében milyen álláspontot vesz fel a többi tagállam – mondta Lázár János, aki szerint természetesen a szolidaritás kérdését sem kerülhetik meg az ügyben. Magyarországon a szolidaritás egyik formája, hogy sokat költ a határvédelemre és betartja a schengeni szabályokat, míg ez nem minden tagállamról és nem ugyanolyan arányban mondható el – fűzte hozzá Lázár.

“A tét az, hogy Magyarország és szövetségesei vissza tudják-e vonatni a kvótát. Vannak olyan európai országok, akik a bevándorlás mellett tették le a voksukat, mi ezt tiszteletben tartjuk, de akkor ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket. Nekünk kell meghatároznunk, hogy ki élhet ebben az országban. Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető. Erről szól a magyar alkotmánymódosítás” – húzta alá Lázár János.

A miniszter a Kormányinfón Kádár Jánosról és az ügynökakták esetleges nyilvánosságra hozásáról is beszélt.

“A megfigyeltek hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat. Hódmezővásárhelyen óriási vitát váltott ki, hogy az ottani aktákat nyilvánosságra hoztuk. Én képviselem ezt az álláspontot a Fideszen belül, hogy az aktákat hozzuk nyilvánosságra, de sokan jogos érveket ajánlottak a figyelmembe. Olyanokat például, hogy ki az igazi bűnös: aki ügynök lett, vagy aki beszervezte. Megzsarolták? Megfenyegették? El akarták lehetetleníteni? Ráadásul az ügyből hogyan lehet kihagyni azokat, akikről a jelentések szólnak? Az életük részleteit hogyan lehet megvédeni? Ezek kérdések és dilemmák. Ezért zajlik a nemzeti múlt feltárása. A Fideszben nem érintettség miatt hárítjuk az ügynökakták nyilvánosságra hozását. A Fidesz nem érintett. Mi méltányosságra törekszünk“ – mondta az ügynökaktákról Lázár.

Kádár Jánosról beszélve aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon kisebbségben vannak azok, akik szerint Kádár tömeggyilkos volt. “Kádár gyilkos volt, és ártott az országnak. Súlyos probléma és történelemhamisítás, hogy Kádárra jótevőként gondolnak a magyarok, és nem kártevőként, gyilkosként. Kádár bűnei soha nem évülhetnek el” – nyomatékosította Lázár János.

A tárcavezető egyúttal arra kérte a magyarokat, hogy a hétvégén adózzunk főhajtással az 1956-os hősök előtt.