Folytatjuk François du Cluzel tanulmányának az ismertetését, amit a kognitív hadviselésről tart a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnoksága (Allied Command Transformation – ACT) számára. Az első részben a fogalmakat ismertettük, illetve a kognitív hadviselést megkülönböztettük a propagandától és az információs hadviseléstől.
Az információs hadviselést – amely az információ áramlásának ellenőrzésre törekszik – a katonai szervezetek hagyományos küldetésének támogatására hozták létre, nem azért, hogy tartós politikai sikert érjenek el vele. Ezzel szemben a kognitív hadviselés célja a tudás megszerzésének és felhasználásának megakadályozása. A kognitív tudományok a tudás és a hozzá kapcsolódó folyamatok minden ágát felölelik – ilyenek egyebek mellett a pszichológia, a nyelvészet, a neurobiológia, a logika.
Az utóbbi évtizedben nagyobbat léptünk előre az agy tanulmányozásában, mint a korábbi évszázadokban. Katonai szempontból ez a tudomány utolsó határvidéke, amennyiben döntő előnyt jelenthet a jövő háborúiban. Minden eddiginél fontosabb megismerni az agy funkcióinak sebezhetőségét a kognitív hadviselés során. Az egyik fontos tényező az információfeldolgozáshoz és a döntéshez szükséges idő, ami miatt a mesterséges intelligenciával kell szövetkezni mások mesterséges intelligenciája ellen.
Az ember, mint biológiai lény alkalmazkodott információfeldolgozási korlátaihoz, különféle mankókat, ügyes eljárásokat dolgozott ki, amelyek viszont kihasználhatók ellene. Például, ha nem lehetséges eleve eldönteni egy információról, hogy igaz vagy hamis, a már korábban megismert információt hajlamosak vagyunk igaznak tekinteni. Ha egy információt „bizonyíték” erősít meg – például benne volt az újságban –, hajlamosak vagyunk igaznak elfogadni, a „bizonyíték” hitelességének vizsgálata nélkül. Ezek a mankók hibás döntésekhez vezethetnek, az események akaratlan eszkalációjához.
Talán a legismertebb és legkárosabb ilyen mankó a megerősítési torzítás. Az emberek akaratlanul is annak a megerősítését keresik, amit eleve gondolnak. Hajlamosak az új információkat az eddigi véleményük megerősítéseként értékelni, az ennek ellentmondóakat pedig figyelmen kívül hagyni. Röviden: az emberek azt látják, amit látni akarnak. Ettől a katonák, közöttük a parancsnokok sem mentesek.
Az érzelmek szerepe
Ez már az érzelmek fontosságára hívja fel a figyelmet. A digitális térre alapozott ipar az érzelmek révén különbözteti meg a fogyasztókat, és ennek alapján finomítják a viselkedéselemzést és a személyre szabást. Minden honlapot, minden közösségi platformot úgy terveznek meg, hogy függőséget okozzon, érzelmeket ébresszen, és az agyat a posztok csapdájába ejtse. A közösségi média tartalmainak gyorsasága, a visszhangkamra-hatás és az érzelmi intenzitás szélsőséges reakciókat váltanak ki. A közösségi média különösen alkalmas a politikai és társadalmi szembenállás erősítésére, mert erőszakos képeket és ijesztő híreszteléseket terjeszt nagyon gyorsan.
Az érzelemmel szemben a figyelem korlátos és egyre ritkább erőforrás. Nem lehet megosztani, meghódítani és megtartani. Cégek, államok és egyszerű polgárok vetélkednek érte. A fogyasztást ösztönző marketing vezeti a harcot, mert a legtöbb ismeretet halmozta fel idáig a figyelem természetéről.
A kutatások kimutatták, hogy a technika fejlődése hat az agyra. Sokkal kevesebben jegyzik meg a híreket, információkat; helyette azt a helyet jegyzik meg, ahol találkoztak vele. Ezzel védekeznek az információözön hatása ellen. A fontosnak tűnő információkat az agy kiemeli, tekintet nélkül a környezetre. A képernyőolvasás egyik következménye a könyvolvasásra való fokozódó képtelenség és a kritikus gondolkodás háttérbe szorulása.
Az agy más lesz a jövőben, mint most. A bonyolult, kifinomult gondolkodásra, kritikai elemzésre való képesség csökken, az emlékezetet kihelyezzük a Google-ba, a GPS-be, a naptári figyelmeztetésekbe. Természetesen kedvező hatásai is vannak a technikának: például a számítógépes játékosoknak hatékonyabb az információfeldogozása, gyorsabban döntenek és jobban meg tudják osztani a figyelmüket.
Az észlelés, a gondolkodás és a viselkedés manipulálása korábban elképzelhetetlen mértékű. Az ezzel kapcsolatos sebezhetőségeket a költségek csökkenése miatt egyre többen akarják kihasználni.
Az agykutatás militarizálása
Az amerikai példát követve az EU, Oroszország és Kína is hatalmas befektetésekkel indította meg agykutatási programjait. A „neurofegyverek” célja az idegrendszer funkcióinak fejlesztése vagy korlátozása lehet, a hatás a harchoz szükséges kognitív, érzelmi és/vagy mozgásos aktivitásra és képességekre, például az észlelésre, az ítélőképességre, a morálra, a fájdalomtűrésre, az állóképességre. Az idegtudományi és technológiai kutatás használható a következők befolyásolására: a memória, a tanulás és a kognitív sebesség; az alvás-ébrenlét, fáradtság és éberség; az azonnali késztetések fölötti uralom, az impulzuskontroll, a hangulat, a szorongás és az önkép, a döntéshozatal, a bizalom és az empátia, a mozgás és a teljesítmény.
Az idegtudományi adatbányászat – adatok begyűjtése nagyon sok emberről – segítségével információs, társadalmi, jogi és katonai képességeiket fogják fokozni a szemben álló felek. Céljuk továbbá az etikai, kereskedelmi és politikai-katonai normák befolyásolása. A jövő konfliktusai várhatóan először a digitális térben törnek ki az emberek között, és csak azután fizikailag. Ez az elképzelés Szun Ce, ókori kínai szerző gondolatát tükrözi:
A háború legmagasabb művészete, ha harc nélkül legyőzzük az ellenséget.
A kognitív hadviselés célja, hogy mindenkiből fegyvert csináljon.
Vezető kép: a hivatkozott tanulmány színezett borítólapja (https://www.innovationhub-act.org/)
navisos
2021-11-14 at 14:21
De ha az átlagember nem akarja elolvasni Orwell könyvét, akkor nem lehet erre rákényszeriteni.
Ma is ez folyik. Senki sem akarja elolvasni a rengeteg kritikát komoly képzett emberek tollából a “vakcinákat” illetőleg.
Feri
2021-11-11 at 21:57
Azért az hozzáteszem, hatékony módszer, nem véletlen alakult ki és évezredek óta használják. Meg kell találni az ellenszerét, ahogyan eddig is megtalálták.
A pszichológia és hasonlóak pedig mégcsak köszönő viszonyban sincsenek a tudománnyal. Kérdezzünk meg erről pl. egy fizikust!
Feri
2021-11-11 at 21:46
PG
2021-11-09 at 18:03
Köszönöm, egyetértek. ?
Csak a hülye manipulálható. Ezért a legfontosabb az oktatás.
benzoli
2021-11-10 at 09:33
A 3-as szabaly eddig bevalt.
Joris
2021-11-10 at 09:00
Ebben a témában talán legjobb előadás az elméről, annak (“szabad”) választásáról/akaratáról: dr. Sproul sorozatának 3. része, de az 5. 6. is lélegzetállítóan ütős.
https://youtu.be/ulAZi0jXafk
ViAM
2021-11-10 at 07:12
https://www.thecipherbrief.com/experts/francois-du-cluzel
Ezért nem nézek tévét, nem vagyok közösségi oldalakon, egyre kevesebb időt töltök a számítógép előtt, viszont a kellemesen duruzsoló kályha mellett igen üdítő a hangulathoz kiválasztott papíralapú könyvet olvasni, vagy keresztrejtvényt fejteni. :):):)
bl
2021-11-10 at 04:49
A háborúra és békére való felosztás idejét múlt dolog. Ma béke van a háborúban és háború van békében (minden össze van keverve és kötve mindennel egyre erősebben). Ma élet van és életellenes tendenciák. A háború három ismérve a kifosztás, az erőszakolás és megsemmisítés folyton jelen van. Például kifosztottak a svájci frankkal, megerőszakolnak a genderrel és megsemmisítenek a noborderrel. Ha hagyjuk.
Patriot
2021-11-09 at 19:46
Azért én megnézném azt az agykurkászt a hókuszpókuszaival, aki képes lenne rá, hogy engem megingasson abban, hogy kire fogok szavazni. Fiataloknak ott a szülő aki helyre billentse, akit nem lehet , az meg a10-15-20% csőcselék , aki arra elég , hogy a DK- s bűnözőket ellenzékben tartsa ingyen élni.
PG
2021-11-09 at 18:03
Ez nem új keletű dolog. Gyakorlatilag az emberek célzott hülyítéséről van szó. Régebben is dolgoztak ilyesmin, az emberek félrevezetése, hergelése, és hülyítése nem új dolog, csak a módszere más. Most “tudományos” mázba öntik. Régen ezt pestiesen szólva “parasztvakításnak” hívták.
Orientál
2021-11-09 at 17:38
Ezért kellenek ide az EU-ba a balosoknak liberálisoknak zöldeknek és a többi szélsőségeseikkel együtt Soroséknak az alacsonyabb IQ-val rendelkező migránsok , ezzel is nemcsak a fenti történéseket idézik elő de a feszültséget az őslakosok és a más tehát muszlim felfogásúak között fokozhatják.
Kelemenné Farkas Márta
2021-11-09 at 17:33
Várjuk meg, hogy mit javasol védekezésül. Mert így, ahogy leírja a folyamatot, egyből mehetünk a Dunának. Gondolom, hogy ha ilyesmit világosan látnak, akkor a védekezés stratégiáját is ki tudják dolgozni. Vagy naiv vagyok? Az is lehet.
Wakanapi
2021-11-09 at 17:05
“Az emberek akaratlanul is annak a megerősítését keresik, amit eleve gondolnak.”
Pontosan. Ha valami nyilvánvaló ténnyel nem akarunk egyetérteni, akkor addig keresünk egy vélt vagy valós szakértőt, amíg találunk egy olyat, aki szembemegy a másik 100 szakember véleményével.
laci ba
2021-11-09 at 16:51
Sokkal tobb ilyen cikkre van szukseg, hogy tobben megertsek mit csinalnak velunk.
Szun Che zseni volt. Szobrot kene neki allitani, hogy latvan azt emlekezzenek az emberek, hogy o mit tanitott.
A artificial intelligence ellen csak gyorsabb komputerek az csiszoltabb algoritmusok szamitanak.
Vladtepesch
2021-11-09 at 16:41
Julius Andan hangoskönyve mindezt és ennél sokkal többet is leír/elmond ugyanerről a Youtube-on.
Egyébként ezért nem érnek rakat szart sem a tankok és hasonló konform fegyverek a jövőben.
Ha agyilag meghülyített és meghülyült katonák kezébe kerülnek – azt sem fogják tudni, hogy ki ellen kell/ene harcolniuk.