Pesti Srácok

Az ENSZ afganisztáni missziója felülvizsgálja működését a női munkavégzést korlátozó tálib döntés miatt

Az ENSZ afganisztáni missziója felülvizsgálja működését a női munkavégzést korlátozó tálib döntés miatt

Az ENSZ afganisztáni missziója kedden bejelentette, hogy felülvizsgálja működését, és arra kérte teljes afgán stábját, hogy május 5-ig ne menjenek be dolgozni, miután a tálib vezetés megtiltotta a nők munkavégzését a nemzetközi szervezetnél.

António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten elítélte, hogy az afganisztáni tálib vezetés megtiltotta a nőknek, hogy a világszervezetnél dolgozzanak, és a döntés haladéktalan visszavonását követelte a radikális iszlamistáktól. A tilalommal az afganisztáni ENSZ-misszió (UNAMA) szerint a tálib hatóságok választás elé állítják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy marad és segíti az afgán népet, vagy ragaszkodik kötelezőnek tekintett normáihoz és elveihez. Az ENSZ szerint a tilalom végrehajtása sértené a globális szervezetet alapszabályát. Az ENSZ afganisztáni női munkatársaira vonatkozó korlátozás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a tilalom betartása esetén egyes adományozók visszavonhatják az afganisztáni humanitárius segélyprogram támogatását, és a női dolgozók nélkül nem is tudnák végrehajtani a programokat.

A tálibok hatalomra kerülésük óta számos korlátozást vezettek be a nők munkában, oktatásban és közéletben való részvételére, holott korában hangsúlyozták, hogy tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvényekkel összhangban. Roza Otunbajeva, az UNAMA vezetője április elején közölte, hogy felvették a kapcsolatot a tálibokkal a döntés haladéktalan visszavonása érdekében. Mint akkor hangsúlyozta, a tálibok döntése példátlan a nemzetközi szervezet gyakorlatában, és "támadást jelent a nőkkel, az ENSZ alapvető elveivel és a nemzetközi joggal szemben".

Afganisztánban az ENSZ-nek mintegy 3900 alkalmazottja van, közülük 3300-an afgánok. A szervezet 600 afgán és 200 külföldi nőt foglalkoztat. A tálib vezetés nem kommentálta az ENSZ közleményeit.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.