Pesti Srácok

Az ENSZ szerint 2030-ig biztosan nem fogjuk elérni a női egyenjogúságot

Az ENSZ szerint 2030-ig biztosan nem fogjuk elérni a női egyenjogúságot

Lehetetlen elérni a női egyenjogúságot 2030-ig az egészségügyben, az oktatásban, a munkaerőpiacon és a hatalomgyakorlásban mélyen gyökerező előítéletek miatt - írta csütörtöki jelentésében az ENSZ.

– hangsúlyozta beszámolójában a világszervezet nők helyzetével foglalkozó ügynöksége és az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya. Az ENSZ megállapítása szerint "a nemek közötti egyenlőséggel szembeni aktív ellenállás, valamint a krónikus alulfinanszírozottság kulcstényező a lassú előrehaladásban, illetve egyes esetekben a már elért eredmények semmivé válásában". A jelentésben a szakértők arra jutottak, hogy "egyebek között a szexuális és reproduktív egészséghez való egyenlőtlen hozzáférés, az egyenlőtlen politikai képviselet, a gazdasági egyenlőtlenségek és a jogi védelem hiánya akadályozza a kézzelfogható előrelépést".

Maria-Francesca Spatolisano főtitkár-helyettes a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nemek közötti egyenlőség célja egyre távolodik. Rámutatott a lányok és nők romló helyzetére a konfliktus sújtotta országokban, az éghajlatváltozás hatásaira, valamint a nemek közötti egyenlőséggel szembeni "aktív ellenállásra és a krónikus alulfinanszírozottságra", amelyek lassítják, sőt, egyes esetekben visszafordítják az előrehaladást. Az ENSZ jelentése komor képet fest arról, hol tart a világ a női egyenjogúság terén 2030-ra kitűzött 17 cél megvalósításában.

PestiSracok facebook image

A szélsőséges szegénység felszámolását illetően a beszámoló azt írta: ma minden tizedik nő, pontosabban a nők 10,3 százaléka kevesebb mint 2,15 dollárból él naponta, ami a szélsőséges szegénység küszöbértéke. Ha folyatatódnak a jelenlegi trendek, a világon élő nők nyolc százaléka még mindig ennyi pénzből fog tengődni 2030-ban. Többségük Fekete-Afrikában él. Miközben világszerte egyre több gyermek fér hozzá az oktatáshoz, az ENSZ aláhúzta, hogy lányok milliói soha nem látnak osztályteremet, vagy idő előtt befejezik tanulmányaikat, különösen a konfliktus sújtotta területeken. Miközben az ENSZ célja az, hogy minden gyermek minőségi középiskolai oktatásban részesüljön, Afganisztánban a tálibok az alapfokú oktatásra korlátozták a lányok részvételét.

– állt a jelentésben.

– figyelmeztet az ENSZ. Ami a tisztességes munkát illeti, a beszámoló szerint a 25 és 54 év közötti nők kevesebb mint kétharmada – 61,4 százaléka – dolgozott a munkaerőpiacon 2022-ben, szemben a férfiak 90,6 százalékával, ráadásul sokkal alacsonyabb bérért.

– jegyezte meg az ENSZ. A jelentés szerint a jövő szempontjából kritikus tudományos, technológiai és innovációs munkakörökben is korlátozott a nők szerepvállalása a nemek közötti válaszfalak miatt.

– hangsúlyozta a világszervezet.

– tette hozzá az ENSZ. Hasonló egyenlőtlenségek figyelhetők meg a döntéshozói pozíciókban: a parlamenti helyeknek mindössze 26,7, a helyi önkormányzati tisztségeknek pedig 35,5 százalékát birtokolják nők, míg a vállalatvezetésben arányuk csupán 28,2 százalék. Eközben világszerte egyre gyakoribbak a konfliktusok, és 2022-ben 614 millió lány és nő élt harcok sújtotta területeken, ötven százalékkal több, mint 2017-ben.

Az ENSZ figyelmeztetett: az, hogy a fontossági sorrendben folyamatosan hátrébb kerül a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, veszélybe sodorja a tizenhét célt. A világszervezet egyúttal kifogásolta, hogy a nők szerepvállalását elősegítő programok finanszírozása "nem megfelelő, kiszámíthatatlan és következetlenül oszlik meg az országok között".

Forrás: MTI; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.