Pesti Srácok

Az IBM indiai születésű vezére szerint hátrányos lehet az amerikai vállalatokra Trump "Amerika az első" politikája, de a cége persze még "hasít"

Az IBM indiai születésű vezére szerint hátrányos lehet az amerikai vállalatokra Trump "Amerika az első" politikája, de a cége persze még "hasít"

Donald Trump elnök "Amerika az első" politikája nemzetközi szinten árthat az amerikai vállalatoknak Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója szerint. A CNBC amerikai üzleti televíziós csatornán kifejtve véleményét Arvind Krishna azt mondta: "ha az a felfogás alakul ki, hogy az amerikai vállalatok csak azt teszik, ami Amerikának mint országnak jó, az problémát fog okozni", ugyanakkor megjegyezte, hogy az IBM egyelőre nem látja ennek jeleit az adatokban.

A Trump által bevezetett vámok lehetséges következményeiről szólva Krishna elmondta, hogy bár senki sem immunis ellene, az IBM optimalizálta nemzetközi ellátási láncait. Az IBM üzletmenete hosszas "szárazság" után ismét lendületet vett, negyedéves eredményadatai felülmúlták az elemzői várakozásokat. A cégvezető azonban ennek tükrében is aggodalmát fejezte ki az amerikai politika miatt.

Az elmúlt negyedévben a forgalom éves bázison egy százalékkal, 14,54 milliárd dollárra nőtt, meghaladva az elemzői várakozásokat. A nyereség jó harmadával, alig 1,06 milliárd dollárra csökkent. A részvényenkénti 1,60 dolláros korrigált nyereséggel az IBM felülmúlta az 1,40 dolláros piaci várakozásokat. Az IBM a folyó negyedévre 16,40 és 16,75 milliárd dollár közötti bevételre számít, magasabbra a 16,3 milliárd dolláros piaci konszenzusnál.

És akkor mégegyszer kiemelnénk a következő mondatot:

PestiSracok facebook image

Tehát az ősamerikai IBM indiai születésű vezérének nem tetszik, hogy egy amerikai világvállalat csak olyasmiket csinál, ami az USA-nak, mint országnak jó. A tárgyban javasoljuk elolvasni

mai cikkünket

ebben a tárgyban.

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!