Pesti Srácok

Az iraki kurd alelnök egyáltalán nem híve a migrációnak

Az iraki kurd alelnök egyáltalán nem híve a migrációnak

A migrációs válság 2015-ben indult és akkor rengetegen arra hivatkozva hagyták el hazájukat, hogy menekülniük kell a háború és az üldözés elől az országukból. Később fény derült rá, hogy sokan egy jobb élet reményében hagyják el a szülőföldjüket, de később rájönnek, hogy Európában sem minden működik tökéletesen. Az Iraki Kurdisztáni alelnök például egyáltalán nem támogatja a migrációt, szerinte az ő országuk biztonságos és gazdaságilag sem olyan rossz, mint sokan hiszik. Mivel Amerika sem Kurdisztánból, sem Irakból nem vonult ki, ezért kicsit meg is nyugodtak, de ettől függetlenül hibának tartja azt a felfogást, miszerint az Iszlám Államnak vége. Musztafa Dzsáfár sejk Magyarországot szövetségesnek tartja, véleménye szerint a magyar emberek átérzik a kurdok szenvedéseit.

Már hat éve küzd Európa a migrációval, a helyzet pedig egyre csak elkeserítőbb. A legtöbben a jobb élet reményében adják el mindenüket és indulnak el Európa felé, ami az Iraki Kurdisztánalelnöke szerint nagy hiba, szerinte ezeket az embereket becsapják, ő személy szerint egyáltalán nem is támogatja az elvándorlást. Muszafa Dzsáfár sejk úgy véli, ezek az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy egy reménytelen utat választanak, sokan vissza is térnek az országba, hiszen sem az emberi jogi problémák, sem a gazdasági helyzet nem olyan rossz és menekülniük sem kell – számolt be a politikus a Mandinernek adott interjújában.

A belarusz-lengyel határnál mégis sokan vannak a sejk régiójából, de sokan már sorban állnak, hogy visszatérjenek Kurdisztánba. Az alelnök szerint hiba volt a belarusz államtól, hogy engedélyt adtak a belépésre, hiszen abba nem gondoltak bele, hogy ezeket az embereket el is kell majd látni. A beszélgetés során szó volt a terrorizmusról is, a sejk szerint hiba volt azt állítani, hogy vége az Iszlám Államnak, mert erről szó sincs. Szerveződnek, a vezetők a hegyekben rejtőznek, kiképző táborokat is működtetnek és most a legveszélyesebbek, mert nem lehet tudni, hol bukkannak fel.

Magyarország Kurdisztán szövetségese

PestiSracok facebook image

Az amerikai és az európai szövetségeseknek is nagyon hálás a sejk az Iszlám Állam elleni harcuk támogatása miatt, külön kiemelte Magyarországot is, hiszen mi az elsők között ajánlottuk fel a segítséget.

– mondta Musztafa Dzsáfár sejk. Saját hazájáról úgy vélekedett az alelnök, hogy a háború veszélye ellenére biztonságos helynek tartja hazáját és nagy jövőt jósol az országának. Amikor pedig kiderült, hogy Amerika Kurdisztánból és Irakból nem vonul ki, megnyugodtak. A keresztényüldözéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy sok keresztény menekült Kurdisztánba, hiszen náluk nincsen vallási megkülönböztetés.

Musztafa Dzsáfár a Batthyány Alapítvány meghívására érkezett Magyarországra és nagyon jól érzi magát nálunk, mert itt biztonság van, a gazdaság dinamikus, a magyarok pedig kurd barátok és nagyon együttérzőek. Mint fogalmazott:

Forrás: Mandiner; fotó: shafaq.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.