Az MSZP egykori győri polgármesterének szabad politikai kontextusban emlegetnie a zsidókat!

Minden különösebb gátlás nélkül hatalmasat zsidózott Ungár Péter online lapjában Győr egykori MSZMP-s tanácselnöke, majd szocialista polgármestere. Balogh Józsefet az Ugytudjuk.hu arról kérdezte, véleménye szerint mi az oka annak, hogy 2006-ban az addigi baloldali városvezetést leváltották, de arra is kíváncsiak voltak, hogy ő maga miért nem nevelt ki megfelelő utódot. A kérdésekre adott válaszra valószínűleg a portál sem számított: a volt tanácselnök ugyanis olyanokat mondott például, hogy őt a zsidó hitközség külön megkérte, ne legyen zsidó az MSZP polgármesterjelöltje Győrben. 

Úgy tűnik, nyugdíjas éveire az egykoron meghatározó győri politikusnak bizony elgurult a gyógyszere – hacsak nem most leplezi le az elvtársak valódi identitását, ugyanis olyan tökéletes párhuzamban büszkélkedik kommunista múltjával és tesz mellette antiszemita kijelentéseket, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. Zsidóellenességének egyébként már korábban is hangot adott Balogh József, így nem ez volt az első alkalom, amikor ilyen kijelentésekkel sokkolta a közvéleményt. Ugyan kinek jutna eszébe, ha 15 év után, békés nyugdíjas éveiben a múltban elkövetett hibákról kérdezik, hogy faji kategóriába sorolva emlegesse régi párttársait? Még talán egy radikális szélsőjobboldali politikusnak sem. Balogh József, Győr többciklusos szocialista polgármesterének bezzeg igen. Vélhetően, ha egy jobboldali politikus csak hasonlóakat nyilatkozott volna, a ballib pártok vezetői már antiszemitizmust visítva vernék az asztalt.

A különös nyilatkozat idézése előtt még álljon itt egy kis visszatekintés a könnyebb értelmezés kedvéért azok számára, akik kevésbé ismerik a győri közéletet és annak múltbéli eseményeit:

Balogh József régi hithű kommunista, KISZ-titkár, KISZ-bizottsági tag. 1968-tól helyettes tanácselnökként, majd tanácselnökként volt élet-halál ura a dunántúli városban, majd a rendszerváltás után már az MSZP politikusaként, viszonylag konszolidáltabb formában, három cikluson át volt polgármester. 2006 őszén már nem mérettette meg magát. Ahogy 2006 nyara, az őszödi beszéd és Gyurcsány lebukása az egész országban, úgy Győrben is rányomta bélyegét az önkormányzati választásra. Az addig verhetetlennek tűnő baloldal durva vereséget szenvedett, a város polgármesteri székébe pedig nem a Fidesz színeiben, csak a párt támogatásával, függetlenként az olimpikon katonatiszt Borkai Zsolt ülhetett. Borkai távozásának körülményeiről megoszlanak a vélemények, amiről viszont nem, azt még Balogh József is elismeri. Ez az időszak volt Győr város aranykora, egymást érték a fejlesztések és beruházások, amelyeknek köszönhetően Győr az ország egyik leggazdagabb városa lett. A 2006-os önkormányzati választást a baloldalon az országos bukáson túl ott, Győrben helyi viszályok, belharcok is nehezítették. Erre emlékezett vissza eléggé sajátos módon, visszamutogatva és zsidóként emlegetve egyes párttársait az MSZMP-s tanácsvezető, MSZP-s expolgármester.

Az ugytudjuk.hu kérdésére, miért nem indult újra 2006-ban, Balogh azt mondta: elég volt a 40 év – 20 év az előző rendszerben, 20 év a rendszerváltás után –, nyugdíjba vágyott és átadni a helyet a fiataloknak. Volt is elképzelése az utódlására: lelkesen építgette az akkor fiatal alpolgármesterét, Eredics Imrét, aki a helyi MSZP-t is vezethette – őt szánta Balogh a polgármesteri székbe is maga után. Azt, hogy a terve nem jött be, nagyon is a szívére vette. Más magyarázat nem igazán van arra, hogy juthatott eszébe lazán a zsidó szó használatával színesíteni a válaszát arra a kérdésre, miért nem nevelt ki megfelelő utódot. Szavai nemcsak sértőek és megalázóak akkori politikai közösségére nézve, hanem méltatlanok is egy volt városvezetőhöz, ma is aktív politikushoz.

Volt utódnevelés, de hát mindenki abból tud főzni, ami van. Én Eredics Imrét javasoltam, aki többször volt városi pártelnök, egyébként pedig tengerésztiszt volt. Fegyelmezett, lojális, okos embernek tartottam, de a második vonal nem így látta, Eredicset megbuktatták.

Én nem helyeseltem, hogy Kun András legyen a jelölt. Egyrészt a megjelenése… Ne értsen félre, okos fiú. Mindig azt mondtam neki, hogy te vagy a legokosabb közöttünk, de nagyon kellemetlen a megjelenésed. Emellett engem a zsidó hitközség külön megkért, hogy ne indítsunk zsidó jelöltet. Ezt András nem látta be.

Úgy tribliztem ezt ki, hogy behoztam a Kadler Gusztit, aki élsportoló, vállalkozó, mellesleg szintén zsidó. Ő meg visszalépett. Ebből lett a kalamajka, ami oda vezetett, hogy buktunk egy nagyot

– olvasható Balogh József visszaemlékezése Ungár portálján, amit szükségtelen is volna magyarázni.

Az interjú további része is több ponton hasonlóan botrányos. A volt szocialista polgármester egy dologgal biztosan nem vádolható, hogy ne lenne őszinte. Könnyedén sztorizik, nosztalgiázik a rendszerváltás előtti időkről. Még a Lenin-utcanévtáblákat is csak egyszerűen lejárt szavatosságúnak értékeli. És szerinte a jelenlegi önkormányzati rendszer különben is sokkal rosszabb, antidemokratikusabb, mint az 1968 utáni kommunista rendszer.

Balogh József egyébként nem először mond hajmeresztő dolgokat.

Dézsi Csaba András fél éve megválasztott polgármester első intézkedései egyike volt, hogy a városháza folyosójának faláról eltávolíttatta és múzeumba küldte azt a márványtáblát, amelyen Győr város korábbi vezetőinek neve állt, köztük a tanácselnököké 1950-ig visszamenőleg. Az intézkedést megelőzően a helyi levéltár igazgatójának állásfoglalását kérte, szakmai és történelmi szempontok alapján. Dézsi Csaba András úgy vélte – és ezzel a levéltár igazgatója is egyetértett –, hogy a névsornak legfeljebb egy történelemkönyvben, helytörténeti könyvben lehet helye. Bár a régi tanácselnökök nevének a városháza falán díszelgése sem túl dicső, ami a döntő volt, az Karsay Árpád személyének kérdése. Az egykori nyilas politikus a polgármester szerint méltatlan arra, hogy emléktáblán emlékezzenek meg róla. “Olyan embereknek kell emléket állítani, akikre büszkék vagyunk, ez a tábla azonban ebből a szempontból egy igencsak heterogén névsort tartalmaz. Karsay Árpádot például a nyilasok nevezték ki a város élére, és mindez egy olyan sötét kort idéz, aminek semmiképp sem szeretnénk emléket állítani” – mondta akkor Dézsi.

Balogh József úgy kiakadt a nyilasok által kinevezett városvezető ilyetén bírálatán és a többek közt Karsay nevét is viselő tábla eltávolításán, hogy nyílt levélben kürtölte világgá a sérelmét. Még azt is megtiltotta, hogy amennyiben a Fidesz előterjesztésében valaha megemlékezés készülne a korábbi városvezetőkről, polgármesterekről, őt abban megnevezzék.

Ha a tábla eltávolítása érvényben marad, akkor ezúton bejelentem, amennyiben a későbbiek folyamán a Fidesz előterjesztésében a polgármesterekről bárhol és bármilyen látható megemlékezés készülne, engem ebből hagyjanak ki, azaz ezt ezúton letiltom. Teszem ezt részben többszörös személyes érintettség okán, továbbá azok emlékére tekintettel, akik már nem élnek, de akkor akár a sors által rájuk mért kötelességből, akár állami parancsra városvezetőként jól, vagy rosszul, de próbáltak helytállni nehéz, vagy éppen vészterhes időkben

– szögezte le végül a levélben Balogh József.

Azért a fenti ámokfutások után egy érdemét mindenképp meg kell jegyezni. Kérdésre azt is ki merte mondani, hogy Győr városára a legkártékonyabb egy baloldali politikus volt. Meg ugyan nem nevezte, csak annyit mondott, hogy anno el is távolította.

Balogh József egyébként bármennyire is igyekszik visszavonult, közügyekbe már nem avatkozó, nyugdíjas politikusnak beállítani magát, a valóságban nagyon is aktív. Személyes mentora ugyanis Pollreisz Balázsnak, aki nemcsak a baloldal polgármesterjelöltje volt Győrben az időközi választáson, hanem az MSZP győri és megyei elnöke, ezen kívül az országos elnökségnek is tagja.

Vezető kép: MSZP Győr