Nagy várakozásokkal tekinthettek az ellenzéki politikusok, a haladó újságírók és a nyílt társadalom ügynökei az OECD oktatásügyi felmérésére, hiszen a legfőbb kampánytémájuk, az oktatásegészségügy felében remélhettek „mi megmondtuk” jellegű ütőlapokat. Csalatkozniuk kell azonban, hiszen az évek óta harsogott bírálatok és összeomlás-jóslatok ezúttal sem kaptak megerősítést. A vizsgálat összegzését Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke mutatta be, és ez csupa olyan eredményt mutatott ki, amelyeket eddig is nagyjából így tudtunk: a magyar tanárok közt nagy többségben vannak a nők, sok az ötven év feletti, átlagos mennyiséget dolgoznak, a tantermi fegyelemben és a sok gyakorlásban hisznek.
Ötévente végzi el 2008 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az oktatásüggyel foglalkozó TALIS-vizsgálatot (Teaching And Learning International Survey – Nemzetközi Tanítás- és Tanulásvizsgálat), amelybe Magyarország is bekapcsolódott, és a főmérés kiértékelése után ma hozták nyilvánosságra az adatokat. Az Európa fejlettebb államait, Izraelt, Törökországot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót, Chilét, Ausztráliát, Új-Zélandot, Japánt és Dél-Koreát tömörítő szervezet idén már 48 országra (ebből 31 OECD-tag, köztük Magyarország – a szerk.) terjesztette ki a pedagógusok jóllétével, munkakörülményeivel, elégedettségével, mozgatórugóival, módszereivel foglalkozó, a tanárok véleményére összpontosító vizsgálatot. Országonként 200 iskolát választottak ki sorsolással, és ezekben megkérdezték az összes, általános iskola felső tagozaton oktató pedagógust. A sorsolás előtt figyelembe vették a területi elhelyezkedést és a szociális körülményeket is, hogy minden fontos tényező megjelenjen a véletlenszerű, tehát nem reprezentatív, de igencsak nagy számokkal dolgozó kutatásban.
Magyarországról 182 iskola kapcsolódott be, és a mintegy 4000 megkérdezett pedagógusból és intézményvezetőből 3427-en küldték vissza a kitöltött kérdőívet – tudatta a TALIS-vizsgálattal foglalkozó sajtótájékoztatón Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke. Ugyancsak kiemelték, hogy a magyar eredmények minden mutatóban az OECD-átlag körül vannak, vagyis alaptalannak tűnnek a magyar oktatásügy összeomlását vizionáló ellenzéki rémképek.
Elnőiesedett és elöregedő a térség pedagógustársadalma
A vizsgálat szerinti eredményeink közül a legszembetűnőbbek azok, amelyek eddig is ismert tényeket igazoltak vissza: Magyarországon sok a női pedagógus – az igazgatók körében kiegyensúlyozottabb az arány –, és sok az 50 év feletti életkorú pedagógus. Mindkettő hosszú évtizedek folyamatainak eredménye, de a felmérés eredménye egyértelműsíti, hogy a jövőben hosszútávon is vonzóbbá kell tenni az oktatást a férfiak számára. A tanárok korfájában és átlagéletkorában ugyanakkor annak ellenére sem lógunk ki az európai átlagból, hogy csaknem a pedagógustársadalom felét alkotják az 50 évnél idősebbek. A környékbeli országok közül csak Horvátország és Románia bír kiugróan jobb korfával, a többieknél általános probléma az elöregedés.
Az idősebb és a fiatalabb tanárok között eltolódás figyelhető meg a pályaválasztási motivációk terén is. A fiatalabbak számára sokkal fontosabb szerepet játszott a döntésben a biztos karrierlehetőség, a kiszámítható jövedelem, a magánéletre fordítható idő, a társadalmi hasznosság és a hátrányos helyzetűeken való segítés lehetősége. Ezzel szemben a régebben tanári pályára lépőknél még többet nyomott a latba a biztos állás és a gyerekek fejlődésére gyakorolható hatás.
Nincsenek agyondolgoztatva a magyar pedagógusok
További érdekes adatot szolgáltat a pedagógusok heti munkaidejére vonatkozó felmérés, amely azt mutatja, hogy a 40 órás magyar munkahéthez igazodva, átlagosan 39,1 órát dolgoznak hetente a magyar pedagógusok, amiben benne vannak a tanórák, a tanórán kívüli iskolai teendők és az otthon végzett munka is. A magyar tanárokra ráadásul a tantermi munka során kevesebb adminisztratív és fegyelmezési teher hárul, mint az OECD és az EU átlaga, így többet foglalkozhatnak a tényleges tanítással, mint külföldi pályatársaik. Mindezt ráadásul a magyar pedagógusok az OECD-átlagot jócskán meghaladó szakmai, pedagógiai és képességfejlesztési felkészültséggel végzik, a saját bevallásuk alapján.
A fegyelemben és a gyakoroltatásban hisznek nálunk
A vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt öt évben tanári pályára lépett fiatalokat a korábbi korosztályoknál sokkal nagyobb mértékben képezték ki a tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésére, az informatikai eszközök használatára, a tanulói viselkedés kezelésére, valamint a tanulók fejlődésének nyomon követésére. Mindezekre a megváltozott technikai körülmények és az ezek nyomán megváltozott tanulói viselkedésminták, hozzáállás miatt van szükség, és az érintettek bevallása alapján a magyar tanárképzés leköveti az igényeket.
A felmérésből kirajzolódnak bizonyos kulturális és hagyománybeli sajátosságok is, amelyek azt mutatják, hogy a magyar oktatásban az OECD-átlaghoz képest kiemelt szerepet kap az osztálytermi fegyelem, a pontos elvárások megfogalmazása, a mindennapi életből vett szemléltetés és a rövid távú ismétlés, ugyanakkor kevésbé hangsúlyos a régi és az új témakörök összekapcsolása. A módszerek tekintetében nálunk változatlanul leginkább a hosszas gyakoroltatástól várják a feladat megértését a tanítók; a kiscsoportos problémamegoldás, illetve a diákok saját megoldási módszereinek elfogadása kevésbé jellemző a többi vizsgált ország átlagánál. Ehhez kapcsolódóan Magyarországon ritkán találkozni azzal is, hogy legalább egy hetet igénybe vevő projekteket, nagyobb lélegzetvételű munkákat bíznának a diákokra.
A hazai pedagógiai gyakorlat, az alkalmazott módszerek teljes mértékben a tanáron múlnak; a hazai szabályozás a tananyag tartalmát szabja meg
– tette világossá a PestiSrácok.hu kérdésére Maruzsa Zoltán.
ómió
2019-06-20 at 12:47
Na! Az OECD még nem kapott “bolsi fertőzést”?
jobb-ágy
2019-06-20 at 09:10
Amíg főállásban lévő tanárok vezetésével, felügyeletével a gyerekeinket nemi identitás átalakítására irányuló átképzésre vezénylik, addig mekkora is a baj az oktatás ügyben?
Namond
2019-06-20 at 22:43
jobb-ágy
A baj nem az oktatás ügyében, a pedagógus fejekben van.
jobb-ágy
2019-06-20 at 09:05
Amíg főállásban lévő tanárok vezetésével, felügyeletével a gyerekeinket buzi átképzésre vezénylik, addig mekkora is a baj az oktatás ügyben?
TS
2019-06-20 at 08:57
MÉG nincs olyan nagy baj, de 5-8 év múlva a tanárok 30-40%-a nyugdíjba megy, és akkor lesz a jaj.
A bérekről: manapság egy nyugdíj előtt álló tanár (felsőfokú végzettség!) a nemzetgazdasági átlagon keres, és folyamatosan hagyja el bérszínvonalban akár a betanított munkások serege is. (Amit nem sajnálunk tőlük, de…)
Cafeteria, utalvány, jutalom, ruhapénz stb. az ablakban. Ez nagyon frusztráló. Hiába volt a béremelés, amit aztán nem is a tervekhez és ígéretekhez képest valósítottak meg. (Pl. a minimálbérhez való arányítás).
Kezdő tanári fizetés nettó 140 000 körül. Nem sokkal több a takarítóéknál. Aki azt hiszi, hogy ezért (csak az első 10-15 évet kell kihúznod, hé, aztán 60 évesen talán megkeresed az átlagot!) a mai diákságot tanítani jönnek majd ezrek, az téved.
Az előző iskolámban 60 pedagógusból 1 (egy!) volt 30 év alatti, három 40 év alatti. A mostaniban ez az arány jobb, mert 45-ből ketten 30 év alattiak, de ha valakinek ez jó arány, az üje.
Sürgősen változtatni kell!
Vitatkoznék Namonddal, aki mégis nagyrészt igazat mond: “Mátyás,
A 100%-os béremelés a selejtet tartaná a pályán”
Ez igaz, de ha nem lesz további bérrendezés, akkor NEM JÖN a tanári pályára nemhogy “selejt”, senki sem. A legjobbakról ne is beszéljünk. Meg arról sem, hányan mennek el a pályáról.
Namond
2019-06-20 at 22:42
TS
Nem tudom hány éves, van-e portfóliója, milyen a végzettsége, milyen a besorolása.
A pedagógusok nevében PDSZ harcolta ki Önöknek, az addig közalkalmazotti bértábla helyett a ped. életút köztisztviselőkéhez hasonló bértábláját.
A közalkalmazotti bértábla adott munkakörhöz, a minimálisan adható besorolási illetményt tartalmazta pótlékok nélkül. A kategóriák átjárhatóak voltak az adott személy teljesítményétől vagy az igazgató által pénzben kifejezett megbecsüléstől függően.
Ez azt jelenti ügyebár, hogy a bér felső határa a csillagos ég, amely kizárólag a dolgozó és igazgató közötti béralku eredményétől függött.
Illetve az igazgató önkormányzaton belüli érdekérvényesítésétől, költségvetési tervtárgyaláson elképzelései megalapozásától (helyessége bizonyításától).
Megjegyzem, tapasztalatom szerint nem, hogy a pedagógusok, de az igazgatók sem ismerik intézményük szabályos működtetésére vonatkozó nem közvetlenül szakmai jogszabályokat.
PL: Áht, Ámr, Szoctv, Gyvtv, végrehajtási utasítások, Ber., stb
A PDSZ kiharcolta bértábla nem ad lehetőséget ilyen szubjektív eltérítésre, a besorolás az oktatási gyakorlat éveitől, a diploma milyenségétől, a szakmai önképzés fokától függ.
Az első lépés ugye a portfólió készítése.
Ha előveszi a bértáblát a mesterpedagógus egyetemi végzettséggel, pótlék nélkül max kb 600 eFt bruttót kereshet, a kutató pedagógus többet. A személyi bér lehetősége továbbra is fennáll, de besorolási kategória nem váltható.
Ez a pedagógus életpálya modell.
Önök nem vállalták a bértárgyalás felelősséget, az igazgatóval szemben állást saját érdekükben sem, áthárították a kormányra bérezésük felelősséget.
Azt meg remélem nem hitték, hogy a kassza kulcsot is megkapják, bár lehet PDSZ részéről, tanári munkára alkalmatlan politikusai, ezt terjesztették.
Megjegyzem a PDSZ ezen nyivákolása miatt vette az önkormányzatoktól, állami tulajdonba, fenntartásba az iskolákat a kormány, mivel más gazdálkodó alkalmazottjai bérezését nem felügyelheti. Az átalakítás, átszervezés is rengeteg pénzbe került.
Amúgy a vérszem fontos, ezt írtam:
Mátyás,
A 100%-os béremelés a selejtet tartaná a pályán, sőt vérszemet kapnának, nevelés és oktatás helyett további béremelésért harcolnának.
TS
2019-06-21 at 14:39
58 éves vagyok és kibaszottul nem akarok portfóliőval baszakodni, mert akkor kevesebbet foglalkozhatok a diákjaimmal. Mi a protfóliók nagy része? Hazudozás meg szépítés. Hogyan mérhetik az emberséget? A jó szót?
A káromkodásokban a véleményem van arról, hogy 30 év után marhaságokra kényszerítve vizsgálnák, mit tudok beadni egy portfólióban, a munkáról szó sincs.
De ha portfóliózgatnék, kb. havi 15 000 pengővel keresnék többet, ami nem rossz, de a haverom, aki udvari munkás, ennél több cafeteriát kap havonta. Ugye tudja, mi az udvari munkás?
Namond
2019-06-22 at 10:44
TS,
(Gyakornok státusz után, Pedagógus I.-ből Pedagógus II.-be, majd Mester és végül Kutató tanári fokozatba.
Úgy tűnik, messze van még 2019. november 25., a portfóliófeltöltés határideje. Akik azonban már forgatják a fejükben a minősítésre történő jelentkezés lehetőségét, és aspirálnak a 2020. évi minősítési tervbe történő jelentkezésre, azoknak a közeli hetekben meg kell hozniuk döntésüket, és 2019. március 31-ig be kell nyújtaniuk jelentkezésüket az intézmény vezetőjének.
A 2018-ban gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusok számára most is kötelező lesz a jelentkezés. A Pedagógus II. fokozat elérésére történő jelentkezés feltételét tavaly 12 év szakmai gyakorlathoz, vagy 8 év szakmai gyakorlathoz és szakvizsgához kötötte a miniszter. Várható, hogy ezek a követelmények nem változnak, esetleg minimális mértékben csökkennek majd. A közlemény nagyon figyelmes áttanulmányozásakor minden értintettnek gondosan értelmeznie kell az olvasottakat, és el kell döntenie, hogy jogosult-e a Pedagógus II. vagy éppen a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásba jelentkezni.
Gyakori azonban egy olyan hiba, amelynek elkövetése rendkívül súlyos következményekkel jár, mert a plágium vétségének megállapítása esetén a minősítési eljárást sikertelennek kell nyilvánítani. Sok kolléga nyúl bizonyos szakmai forrásokhoz vagy mintákhoz, ami önmagában nem baj, sőt a legtöbb esetben szükséges is. Sokan azonban azt a téves álláspontot képviselik, hogy senki nem képes kideríteni azt, ha egy-két mondatot egy kollégájának korábbi portfóliójából, egy olvasott cikkből, egy szakdolgozatból vagy az internetről „kölcsön vesz”, hiszen olyan jól mutat a portfólióban. Higgyék el nekem mint sok dolgozatot, dokumentumot, portfóliót olvasó kollégának, hogy a más személy szövegéből átvett egy-két mondat is azonnal kiütközik a portfóliót készítő pedagógus saját anyagából, mert stílusa, a mondatok hossza, a más esetben nem használt szavak idegenek a saját szövegkörnyezetétől. Az ebben jártas szakértő ezt azonnal észreveszi.
Tájékoztatom:
A mérlegképes könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, belsőellenőröknek éves továbbképzéseken kell részt venni, illetve a belsőellenőröknek vizsgázni is, e nélkül elveszíti beosztását. A belsőellenőröknek kinevezésükhöz kevés az iskolai végzettség, Ber szerinti alapvizsgát kell tenniük, hogy a munkakört elláthassák.
A köz és kormánytisztviselőknek alap és szakvizsgákat kell tenniük, e nélkül elveszítik hivatalukat (munkájukat).
A pedagógus nem veszíti el állását, beosztását, ha nem lép be a minősítési rendszerbe, viszont nem lép fizetési magasabb fizetési osztályba.
A négy EU konform minősítési és képzési gyakorlatból, melyik a legszigorúbb?
Kérdés, igazgatója rendelkezik a Ber szerinti belső kontrollrendszer tanfolyami megismerésével, időszakosan jelentkezik a szinten tartó oktatásra?
Enélkül nem lehet intézményvezető.
(370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről)
“12. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy -aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője -kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által
meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetőjeköteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.”
Theo
2019-06-20 at 02:12
A mai iskolában az a sz@ar, amit az szdsz-esek anno belevittek. A zűrzavaros ennyi, meg annyi éves középiskolák, az össze-vissza tananyag, az elkapatott, műveletlen tanárok, az állandó harc az ún. “adatok” (v. ö.: rendes tananyag) helyetti “kreativitás” tanításért. Az egyetem ugyanez, akik együtt kezdenek már az első félév után szétszóródnak, mindenki mást tanul, amit éppen sikerül felvennie, pedig a végén ugyanolyan diplomát kapnak. Közösség ne épüljön, az ellenőrzés lehetetlen, aztán meg lehet sopánkodni.
Namond
2019-06-20 at 21:56
IGAZ.
Mátyás
2019-06-19 at 22:16
Nekem az a tapasztalatom, hogy a tanárok egyik fele rendes, szorgalmas és normális, a másik fele viszont nem. Sok helyen az igazgatóval van a fő gond, mivel a tanári kar nem rendes felét egyáltalán nem kezeli, sőt néha mintha kontraszelekciót alkalmaznának. A tanároknak az anyag leadásán kívül erkölcsi példát is kell mutatniuk, ez is kb. fele arányban valósul meg. Ennek ellenére egy újabb mondjuk 100%-os béremelés kijárna nekik. Ez talán azt is elősegítené, hogy az értékes tanárok ne hagyják el a pályát. Az anyag és a könyvek többsége egyébként nem rossz, bár van amin változtatni kéne, pl. a történelemoktatáson. Más dolgokra kellene helyezi a hangsúlyt és azokat kellene részletesebben kifejteni.
Namond
2019-06-19 at 22:46
Mátyás,
A 100%-os béremelés a selejtet tartaná a pályán, sőt vérszemet kapnának, nevelés és oktatás helyett további béremelésért harcolnának.
Theo
2019-06-20 at 02:03
Az biztos, de akkor azért lehetne jobban szelektálni.
Namond
2019-06-20 at 21:52
Theo,
Attól tartok, hogy a selejt pedagógusok kiszorítanák a tanárokat.
Helga
2019-06-20 at 11:36
Engem csak az zavar, hogy 2010 előtt miért volt jó úgy, ahogy volt? Akkor miért volt csend, pedig az ún. pedagógus béremelés 500,. Ft/fő volt. Igen, hihetetlen, de igaz. Egy valamiben nem vagyok biztos, hogy a pestiek is ennyit kaptak-e, vagy csak a vidékiek – beleértve Karakószörcsögtől – Kazincbarcikáig -, szemét szurták ki ennyivel. Megsúgom: mi ennek is nagyon örültünk. S az sem titok, hogy e nélkül is tisztességgel végezte a munkáját a pedagógustársadalom. Persze akkor is voltak olyanok, akik alkalmatlanok voltak a pályára, de akkor ez tantestületen belül maradt. S talán most is másként csengene le az elégedetlenség, ha a szakszervezeti vezetők, – akik anno is csak a saját érdekeiket egyengették -, nem hergelnék az embereket. De hergelik, mert önös egzisztenciális kérdés vezérli őket. Csak nézzünk utána, hogy jelenleg mekkora az egyes szakszervezetek taglétszáma, s máris kilóg a lóláb. A tisztességgel dolgozó pedagógusokat pedig hagyják dolgozni. Fontos lenne, hogy jobban rostáljuk meg, kik legyenek gyermekeink tanitómesterei, mert az elért pontszám még véletlenül sem garancia, hogy alkalmas is valaki erre a hivatásra.
TS
2019-06-20 at 13:52
Csend akkor sem volt, de nagy zaj sem.
Namond
2019-06-21 at 10:19
IGAZ
Helga
2019-06-20 at 11:49
Egy valamit tisztázzunk! A tanárnak nem az a feladata, hogy leadja az anyagot, az csak a felsőoktatásban oktatóknak adatik meg, hanem, hogy megtanítsa a gyerekeknek az anyagot. S nevelje is őket. Mert hisz a legjobb nevelési eszköz a példamutatás.
TS
2019-06-20 at 13:53
Legjobban mutat példát egy meg nem ebcsült, lyukas cipős pedagógus.
Namond
2019-06-20 at 21:55
TS
Maga pedagógus? Humán szakos?
Írjon nekem irodalmi példát – a szatíra, komédia, reklám, csasztuska nem ér – olyan esetekről, hogy a magát nem becsülő embert megbecsülik.
Namond
2019-06-21 at 10:20
Helga
Igaz.
Komolyan?
2019-06-19 at 19:04
Nem, ne színezzük a dolgokat, a magyar oktatásügyre ráférne egy hathatós reform. Miért?
– Nem tudom, hol, milyen iskolákban végezték a felmérést, de hatalmas különbség lehet adott esetben egy gimnázium és egy átlagos szakközép közt mind a fegyelem, mind a diákok képessége terén (utóbbi persze nem köbe vésett). Le kéne menni egy kevésbé jóhírü vidéki, vagy akár fövárosi szakközépiskolába, és ott is érdeklödni, mielött messzemenö következtetéseket vonunk le az egész ország oktatásügyi helyzetére vonatkozóan. Konkrétan szólva: elképesztöen bunkó, müveletlen és pofátlan tud lenni némelyik diák, mert a kereskedelmi tv kitermelt egy züllött, vízagyú suttyó generációt. Tessék megkérdezni bármelyik nem elit-gimi tanárt, biztosra veszem hogy láttak, tapasztaltak cifrákat.
– Elcsépelt, de igaz: miért nem ad teljes mértékben hasznosítható tudást az iskola intézménye? Hol az alapvetö elsösegélytan? Miért nincs óra, ahol pl. a társadalmi ügyintézéseket (csekkbefizetés, hitel felvétele, adózás, stb.) tanulják? Igen, nagyon sokan kilépnek érettségi után úgy a nagybetüs életbe, hogy fingjuk nincs hogy kell egy csekket kitölteni akár. Persze, persze, család meg a környezet hibája… Ha több idöt töltenek fiataljaink az iskolában mint a családjukkal, ne csodálkozzunk hogy nem tanítják meg nekik otthon ezeket. Vagy hol van a kötelezö etikett óra, vagy egy olyan tárgy, amiben megtanulhatnák kezelni a konfliktushelyzeteket? Stb. stb. Ehelyett van szinusz-koszinusz meg másodfokú, amit felnött korára 90% elfelejt, ergo semmi haszna. Fontos a matematika, alapszinten. Azt kellene JÓL begyakoroltatni, nem felesleges egyenleteket eröszakkal az agyakba tuszkolni.
Vagyis egyáltalán nem olyan rózsás a helyzet, mint azt lát(tat?)ni szetetnénk, kellenek változások igenis. Ellenzék vagy nem ellenzék, ez így igaz, fidesz-szavazóként megítélve is.
bl
2019-06-19 at 19:51
A matematika oktatásnak van egy érdekes mellékhatása. Amíg az emberek mindent a saját tapasztalatukból szűrtek le, addig ösztönösen tudták, hogy a világ ellentmondásos, nincsenek egzakt jó megoldások. A matematika viszont azt a hamis képet erősíti bennük, hogy a világ is ellentmondásmentes. Óriási hiba ha egy gyerek ezzel az elvárással indul neki az életnek.
bl
2019-06-19 at 20:01
Az első helyen a szeretetközpontú irracionalizmusnak kellene lenni és csak második helyen jöhet a matematikai(és tudományos) racionalizmus. Akinél nincs meg az első, annak fölösleges a második.
navisos
2019-06-23 at 15:48
A matematika és a való élet közötti különbséget a kétértékű logika képviseli.
Azaz: egy változó vagy igaz, vagy nem igaz. A barátom nem lehet az ellenségem. Valami vagy fehér, vagy fekete (tehát nincs egy közbenső eset). A gyakorlati életben azonban nincsenek ilyen hajszálpontos esetek.
Egy modern szemlélet szerint lehet egy olyan matematikát megteremteni, ahol egy változónak végtelen sok értéke lehet. Azaz: valami lehet 6O%-ban igaz és 4O%ban nem igaz.Lehetsz a barátom 3O%ban és az ellenségem 7O%ban.Részleteket az u.n. fuzzy logikában lehet megtalálni.-
Namond
2019-06-19 at 22:48
Kinek kell az osztályban rendet, fegyelmet, tartani, a tananyag elsajátításához szükséges légkört megteremteni?
Basszus!
2019-06-22 at 21:12
Miről is beszélsz?
Hol is végezték a felmérést?
“Országonként 200 iskolát választottak ki sorsolással, és ezekben megkérdezték az összes, általános iskola felső tagozaton oktató pedagógust. ”
Nem ártana figyelmesebben olvasnod.
POROSZLAI RÓBERT
2019-06-19 at 17:40
jézusom! most mi lesz? összeszalad előttük a világ…
Zöld Marci
2019-06-19 at 16:19
Az alterantív iskolák szürke eminenciása, Vekerdi Tamás sztár-pszichológus véleménye:
“a názáreti mester lúzer”.
Tyukodi pajtás
2019-06-19 at 16:17
Nem az a baj, hogy kevés a liberalizmus, hanem az, hogy sok.
api01
2019-06-19 at 15:38
Az a baj, hogy a saját hazugságaikat is elhiszik. Aztán minden választáson szembe jön velük a valóság.
Logikus
2019-06-19 at 15:31
Nagy gyomros ez a BALLIBEKNEK! 🙂
Tolnai Ferenc
2019-06-19 at 15:24
Ahova a nők beteszik a lábukat annak annyi!
Kása Lehőcz
2019-06-19 at 16:56
A feminizmus egy nőellenes mozgalom, mert azért harcol, hogy a nők férfiak lehessenek.