Az Európai Néppárt (EPP) és az európai parlamenti konzervatív erők együttműködését sürgeti Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki a római kormánypártok tervezett fúziójáról is beszélt vasárnap a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjújában.
Tajani szerint az Európai Néppárt nyeri meg a 2024-ben esedékes EP-választásokat, így az EPP jelölheti majd az Európai Bizottság következő elnökét. Győztes stratégiaként “az EPP és a konzervatív erők közötti együttműködést” szorgalmazta. Megjegyezte, hogy hasonló többség tette lehetővé az ő megválasztását is az EP elnöki székébe 2017-ben, a szocialista jelölt Gianni Pittellával szemben. Közös politikai erő létrehozását javasolta a római kormánypártok között is, vagyis a Giorgia Meloni vezette jobboldali Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, valamint a Silvio Berlusconi irányította Hajrá Olaszország (FI) közötti fúziót.
Távoli tervről van szó, nem fogjuk tudni néhány nap alatt megvalósítani ezt, de a legmegfelelőbb útnak mutatkozik a három párt közötti szövetség megerősítése
– jelentette ki. Az FI alelnöke, október óta a római kormány külügyminisztere a következő hónapok elsőrendű diplomáciai feladatának az ukrajnai béketárgyalások megkezdését nevezte. Tajani szerint azonban a jelenlegi helyzet nem sok okot ad az optimizmusra. Úgy vélte, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által meghirdetett egyoldalú tűzszünet “belső orosz célokat” szolgál. A nagy nemzetközi szereplők, mint Kína, Törökország és az Egyesült Államok képesek lennének bizonyos diplomáciai lépésekre, de a tárgyalásokhoz az orosz fél szándéka is szükséges, Moszkva részéről pedig jelenleg nem mutatkozik hajlandóság a nyitásra – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy Róma továbbra is Kijevet támogatja, és a hónap végén indul Ukrajnába a tavaly február óta hatodik fegyverszállítmány. Arra a felvetésre, miszerint Ukrajna folyamatos ellátása fegyverrel Olaszország védelmét gyengíti, Tajani közölte, hogy Róma nem egyedül, hanem Párizzsal közösen akar Samp/T védelmi rendszert szállítani az ukrán erőknek.
Tajani megállapodást szorgalmazott Szerbia és Koszovó között, azt hangsúlyozva, hogy a Balkán válsága az Olaszország felé irányuló migrációt is erősíti. A Földközi-tengeren embereket mentő civilszervezetekkel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a római kormánynak nincsen előítélete, de a “migránsokat összeszedő NGO-knak” tiszteletben kell tartaniuk a szabályokat, és nem szabad támogatniuk az emberkereskedelmet. Legutóbb az adriai Anconában kapott kikötési engedélyt egy civilhajó 73 emberrel a fedélzetén. Az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet által fenntartott Geo Barents egy közelebbi kikötő kijelölését kérte, de az olasz hatóságok megtagadták azt. Arra is nemet mondtak, hogy a Geo Barents egy másik hajóra, az Ocean Vikingre tegye át a csoportot. A decemberben életbe lépett belügyminiszteri rendelkezés szerint ugyanis az NGO-hajók nem adhatják át egymásnak a migránscsoportokat. Antonio Tajani megerősítette, hogy Giorgia Meloni kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfői római találkozója középpontjában a migráció és a pandémia utáni gazdasági helyreállítási források felhasználása áll majd. Az utóbbi módozatait az olasz kormány újra akarja tárgyalni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Facebook
Twitter
YouTube
RSS