Az ügyészség hosszú időre rács mögé dugná a BRFK volt nyomozóját, Labanc Ferencet

Jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte a másodfokú bíróságtól a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozójára, a Tasnádi-per volt vádlottjára, Labanc Ferencre és társára a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A kétes hírű ex-rendőrt és bűntársát befolyással üzérkedés, zsarolás kísérlete és önbíráskodás miatt júniusban ítélte nem jogerősen három év börtönbüntetésre a Fővárosi Törvényszék.

Súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblánál Labanc Ferenc ex-nyomozó és egykori rendőrtársa, P. Zsolt ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu Csiha Gábortól, a főügyészség szóvivőjétől. Labancékat többrendbeli befolyással üzérkedés, zsarolás kísérlete és önbíráskodás miatt mondta ki bűnösnek júniusban a Fővárosi Törvényszék, amely mindezekért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen a volt egyenruhásokat. Az ügy további két vádlottja pénzbüntetést kapott, egy embert pedig felmentettek. Velük összefüggésben az ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a táblabíróságtól. Labanc és P. Zsolt (akit hivatali visszaélés miatt is bűnösnek mondott ki első fokon a bíróság) az utolsó szójogán az ügyészség áldozatának nevezte magát, ám a bíró szerint elég bizonyíték gyűlt össze ellenük.

Lejáratással és a hatóságokkal fenyegetőztek

A vád szerint a korábban a Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig  ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt – írta Ibolya Tibor. A vádirat szerint a két vádlott 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy a vádlottak arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.

Labanc az ügyészség áldozatának nevezte magát. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz a vád szerint mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.

Tasnádi mellett kötött ki

Labanc 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbírságra ítélte. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett,  mivel az ügyészség  szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a bárt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS