Pesti Srácok

Az ukrán tranzitdíj növekedése áll a vártnál magasabb inflációs adat mögött

Az ukrán tranzitdíj növekedése áll a vártnál magasabb inflációs adat mögött

A kedvezőtlenebb augusztusi inflációs adat jól beazonosíthatóan a hazai üzemanyagárak alakulásához kötődik. A Világgazdaság elemzése szerint emögött pedig az ukrán tranzitdíj hirtelen növekedése áll.

A környező országokat megvizsgálva Magyarországon az egyik legmagasabb az üzemanyagok ára jelenleg – írja a Világgazdaság. A legfrissebb adatok szerint a hazai benzinkutakon a 95-ös benzin literenkénti ára 643 forint; kizárólag Szlovákiában (666 forint) és Ausztriában (658 forint) magasabb a benzinár ennél. A környező országok közül a legalacsonyabb benzinárakkal Romániában (563 forint) és Bulgáriában (547 forint) találkozhatunk. A hazai benzinár 31 forinttal haladja meg a környező országok benzinárának átlagát.

A 95-ös benzin literenkénti ára Magyarországon és a környező országokban

A gázolaj esetében a magyar piaci ár a második legmagasabb a környező országok tekintetében: a hazai 651 forintos literenkénti dízelárnál csak Ausztriában tapasztalható magasabb (665 forint). A vizsgált országok közül Lengyelországban (557 forint) és Bulgáriában (545 forint) a legalacsonyabb a dízel literenkénti ára. A gázolaj literenkénti ára hazánkban 40 forinttal haladja meg a vizsgált országokban tapasztalható átlagárat.

PestiSracok facebook image
A gázolaj literenkénti ára Magyarországon és a környező országokban

Az elmúlt időszakban tapasztalt üzemanyagár-emelkedés mögött több tényező húzódik meg: egyrészt nemzetközi folyamatok (Oroszország és Szaúd-Arábia termeléscsökkentése), másrészt Magyarországot érintő, országspecifikus tényezők is növelték az árakat, amelyek a régiós átlagnál magasabb árakhoz vezettek a hazai kutakon. Az országspecifikus tényezők közül az alábbiakat érdemes kiemelni:

  • Az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növekedése hozzájárult, hogy augusztusban meredeken emelkedtek az árak Magyarországon (a Mol elmondása szerint a piaci benchmark ötszörösét fizetik a szállításért Horvátországban, és három és félszeresét Ukrajnában);
  • a forint gyengülése a dollárhoz képest;
  • az orosz olaj árelőnye csökkent a Brenthez képest.

A Brent típusú olaj árfolyamának alakulása 2022-től

A járműüzemanyag árának alakulása érdemben befolyásolja a hazai inflációt, hiszen a súlya a fogyasztói árindex számításában meghaladja a 8 százalékot. 2023 augusztusában az előző év azonos időszakához képest 31 százalékkal magasabb volt az üzemanyag ára, és mintegy 0,8 százalékponttal növelte az inflációt. Az előző hónaphoz viszonyítva is látványos emelkedés volt tapasztalható, hiszen júliushoz képest több mint 8 százalékkal alakultak magasabban az árak a benzinkutakon. Ebből fakadóan a várt 16 százalékos augusztusi infláció magasabb, 16,4 százalék lett. Az üzemanyagok áralakulása miatt az év végi egy számjegyű infláció nem került veszélybe, de lehet, hogy októberben még nem érjük el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.