Az amerikai-magyar kapcsolatok nagy valószínűséggel nem sokat fognak változni az amerikai félidős választások eredményének tükrében, de az USA továbbra is rossz szemmel fogja nézni az olyan magyar külpolitikai lépéseket, mint Ukrajna EU-hoz való közeledésének akadályozása, annak ellenére, hogy magyar szemszögből nekünk van igazunk a vitában. Többek között ez is kiderült a Nézőpont Intézet hétfői kerekasztal-beszélgetésén, ahol Michael Gonzalez, a washingtoni Heritage Foundation szakértője és prof. dr. Magyarics Tamás, Amerika-szakértő beszéltek a félidős választások után kialakult furcsa helyzetről, illetve arról, milyen viszonyt várhat hazánk Trump elnökségének második felében. Az eseményen Boros Bánk Levente, a Médianéző vezetője mutatta be a Nézőpont Intézet a V4-ek országaiban végzett októberi közvélemény-kutatását.
Magyarország és az Egyesült Államok között közös pont a nemzetállamok és a szuverenitás védelme
– jelentette ki Michael Gonzalez, a washingtoni Heritage Foundation szakértője hétfőn a Nézőpont Intézetben, ahol prof. dr. Magyarics Tamással arról beszéltek, vajon mi várható az amerikai félidős választások után. Gonzalez kifejtette, hogy az amerikaiak számára a Donald Trump által képviselt nacionalizmus és az ezzel együtt járó, szuverenitásra való törekvés idegennek számít, Magyarországon azonban nem, hiszen hazánk megtapasztalta a kommunizmust, illetve azt, hogy milyen egy birodalom részeként létezni. A szakértő hozzátette, Trump hadat üzent a nemzetek felett álló transznacionalizmusnak, és ez az egyik közös pont Orbán Viktor és Donald Trump politikájában. Kifejtette, emellett az is fontos, hogy mind a magyar, mind az amerikai vezető szerint a nyugatnak igenis szándékában áll a túlélés, amiről az amerikai elnök Varsóban részletesen is beszélt. Az időközi választások hagyományainak megfelelve a hatalmon lévők – jelen esetben a republikánusok – képviselői helyeket vesztettek a képviselőházban, és ez elegendő volt ahhoz, hogy a demokraták irányába billentse a mérleg nyelvét. Gonzalez szerint Donald Trump elnök cselekedetei és szavai három vezérelvvel magyarázhatók. Az első a szuverenitás védelme, a második a nyugati értékek védelme, a harmadik pedig az Obama-hagyaték hátrahagyása.
Gonzalez véleménye szerint Brett Kavanaugh főbíróvá választása volt a legfontosabb esemény az időközi választások szempontjából, hiszen ha úgy alakult volna, hogy nem sikerül a székbe ültetni a bírót, úgy a republikánusok akár a Szenátust is elveszíthették volna.
Már a demokratáknak is van vesztenivalójuk
Magyarics Tamás szerint egy igazán különleges helyzet alakult ki, mégpedig az, hogy a következő két évben pokollá fogják tenni az elnök életét a liberálisok, de ezáltal ők is vékony jégen járnak, hiszen azáltal, hogy magukévá tették a képviselőházat, ők is a kormány részeivé váltak, ezért óbégatás helyett már ők is kénytelenek eredményeket felmutatni a választóiknak. Magyarics szintén úgy véli, ennek ellenére a Fehér Ház hatalmas nyomás alatt lesz a következő két évben, ami szerinte nem meglepő, hiszen ez már a 2020-as elnökválasztási kampány eleje. Úgy véli, a lényeges dolgok és a külpolitika a Szenátusban és a Fehér Házban fog eldőlni, viszont a demokraták képesek lesznek jelentősen lelassítani a folyamatokat, ha úgy tartja kedvük. A szakértők szerint rengeteg ellensége van Orbán Viktornak a demokraták között, így akár szóba is kerülhet a neve a képviselők házában, és akkor itthon ebből nagy politikai porkavarás is lehet, az Egyesült Államokban azonban valószínűleg nem lesz a magyar ügynek túl nagy jelentősége. Az eseményen elmondták, az USA nem fogja ezek után sem jó szemmel nézni például azt, hogy hazánk ellehetetleníti Ukrajna EU-hoz való közeledését, mert az számukra egyet jelent azzal, hogy a magyarok Putyin helyett végzik el a munkát, még annak ellenére is, ha esetleg a nyelvtörvény ügyében és a magyarok folyamatos zaklatásának vonatkozásában a magyar kormánynak igaza van.
A V4-ek támogatják az USÁ-hoz való közeledést
A visegrádi négyek közvéleménye támogatja, hogy országuk tovább erősítse politikai és gazdasági kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal – ezt mutatja az a közvéleménykutatás, amelyet a Nézőpont Intézet végzett 2018. október 16. és 31. között a V4-ek országaiban. Az arányok 2017-hez képest még javultak is, ugyanis az akkori 42-ről 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését támogatják, míg a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott támogatólag, ami négy százalékpontos erősödés a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor két másik globális szereplővel – Kínával és Oroszországgal – összehasonlítva a régió országainak állampolgárai lényegesen nagyobb mértékben pártolják az amerikai kapcsolatok elmélyítését, mint a másik két nagyhatalommal. Magyarország esetében szintén hasonló tendenciákat látunk: a megkérdezettek 52 százaléka támogatja a kétoldalú politikai kapcsolatok fejlesztését, amely 7 százalékpontos növekedés a 2017-es évhez képest, miközben mindössze 9 százalékos azok aránya, akik a politikai együttműködés gyengítését pártolná az Amerikai Egyesült Államokkal.
Forrás: PS, Nézőpont Intézet; Vezetőkép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS