A Mecsekben található Márévár az utolsó, amelyet a Kárpát-medencében fizikailag ostrom ért: 1956. november 11-én a megszálló szovjet csapatok a romok mögé szorult szabadságharcosokkal vívtak itt tűzpárbajt, ketten közülük itt is lelték halálukat. A PestiSrácok.hu videójában megszólaló szemtanú, Bihari Lajos, aki 1956-ban hatodéves orvostanhallgatóként ápolta és segítette a felkelőket, többek között arról mesélt, hogy az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak. Márévár kitartott. A várostrom történetéről, hősökről, mártírokról és árulókról szóló összeállításunkból az is kiderül, miért is hozatta rendbe a pártállam a Márévárat, miközben az a szabadságharc szimbóluma, emlékműve volt, legalábbis a helyiek szemében. Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint budapesti esemény, holott a vidék is kivette a részét a küzdelemből…
Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint egy budapesti esemény. Szerencsére az elmúlt évek kutatásai világosan rámutatnak, hogy nagyon sok fontos vidéki központja is volt szabadságharcunknak: az egyik éppen Pécs, amelynek közelében, a Mecsek egyik ormán álló várat, Márévárat az elnyomó szovjet csapatok meg is ostromolták – idézi fel videónkban Varga Szabolcs, tudományos munkatárs. Az ekkor hatodéves orvostanhallgató, Bihari Lajos szervezi a helyi nemzetőrséget, az élelmezést, később ápolja a szabadságharc sebesültjeit. November 4-e után világossá válik, hogy a szovjet világbirodalom nagy erőkkel támadja meg Magyarországot: a kérdés onnantól az, ki lehet-e tartani ellenük, és ha igen, meddig. Ez a dilemma nyomasztja a Márévárba beszoruló tucatnyi fiatalt is, akiknek már idejük sincs döntést hozni, mivel a komlói szovjet csapatok egy áruló segítségével a vár alá nyomultak, és ostrom alá vették az ősi falakat. Ketten a végsőkig kitartottak, és mártírhalált haltak.
A megyei pártvezetés Baranyában nem a véresszájúak közé tartozott, így bár a megtorlás nem maradt el, a hősi halottak sírját nem bántják, annak ellenére, hogy mementóként áll rajta a felirat: 1956. Hasonlóképpen, öt évvel később, a vár rekonstrukciója is elkezdődik, a közben félreállított Bihari Lajos doktor tevékenységének is köszönhetően. Mint videónkban felidézi,
Palkó Sándor, a megyei tanácselnök, valamint a Rapai Gyula, a megyei párttitkár, egy orvoscsoporttal, három fekete Volgával, feleségekkel feljött a várba. A megyei tanácselnök mondja, akinek az öt várat, Siklóst, Szigetvárt és Márét is neki köszönhetjük, hogy pénzt adott rá az állam. A fülem hallatára mondja az első titkárnak, hogy Rapai elvtárs, itt emlékművet építünk magunk ellen, mert itt harcok voltak, és akkor Rapai ránéz, azt mondja, hagyd a hülyeséget, Sanyi, meg kell csinálni.
Bár a vár nagyon kitüntetett szerephez jutott 1956-ban, egyelőre nem minősített katonai emlékhely, a történészekre vár, hogy emlékhellyé nyilvánítsák.
Vezetőkép: Susánszky Mátyás/PestiSrácok.hu
moliere
2020-10-27 at 14:25
Ki kell először is jelentenem, hogy aki ott teljesített és kockáztatott a maximumon felül, azoknak tisztelet és köszönet jár!
Nem értek ahhoz, hogy a mai tűzerővel (XX. század) mit lehet elérni kőfalak ellen, de történészként hadd mondjak annyit, hogy ha kőből van, az nem nagyon volt jó a XV. századi ágyúk ellen sem. El is terjedt a téglavárfal, mert az kevésbé merev lévén jobban elnyelte az ütést, és könnyebben is lehetett javítani. A kővárak az ágyúzással kimentek a divatból. Ezt meg tankkal lőtték. Mondjuk az kisebb lőszert lő ki, mint a késő középkori ágyúk, de azért mégiscsak nagyot üt. Ezért is bizonytalanodom el. Mivel nem értek hozzá katonai-műszaki szempontból. Meg hát a másik: orosz tüzérek…
Susánszky Mátyás
2020-10-24 at 16:25
K?
Mindig akad egy-két kellemetlenkedő, okoskodó névtelen, aki valahonnan veszi a bátorságot, hogy kéretlen gondolatait a köz elé vesse. A várostrom történetét nem én állítottam, hanem szemtanúnk mondta el a videóban, amelyet egyértelműen nem nézett meg, de véleménye azért van a dologról :D. Tipikus. A vár akkor egy fákkal benőtt terület volt, a falait oldalról részben föld lepte. Később ásták ki az alapokig a rekonstrukció során. És igen, állta az ágyúzást, a föld sokat felfoghatott a robbanásokból. Szóval nem dőlt be a fal, ez van, ezek a tények. Nézze meg a videót, menjen el a helyszínre, kérdezzen, érdeklődjön, művelődni nem szégyen.
nempécsi
2020-10-23 at 20:34
De elnézést is kell kérnem utóbbi 2 kommentem miatt, valóban nem méltók ehhez a temákhoz. Október 23-a nem az a nap, amikor ilyeneken fönn kell akadni.
nempécsi
2020-10-23 at 20:24
Szövegértelmezési problémakkal valóban nem, bár nem hiszem, hogy azok nekem lennének. Egy szóval nem állítom, hogy a cikk “vidékizést” tartalmaz. “Vidékezest” annál inkább. Azt a látszólag ártatlan, valójában leereszkedő és roppant kártékony beszédmódot ami csak arra jó, hogy újabb éket üssön magyar és magyar közé!
Még egyszer, nem vitatva a cikk és szerzője jó szándékait!
Hosszabb távon ebből a mentalitásból nagy gondok lesznek. Nem járható út az hogy az ország lakosságából 8,5 milliót, a nem-budapesti, városokban előket is percenként levidékizünk, megsimogatjuk a fejüket, hogy jaj, hát nálatok is volt ám 56…
Nálunk? Hol? Nálunk biztosan nem voltak várvédő harcok mert a Mecsek nem itt van, hanem egy másik VÁROS mellett…
K
2020-10-23 at 17:45
zolatiguszti
2020-10-23 at 14:43
1956-ban valóban a T-34 -T-54 típusú harckocsik működtek Magyarországon, aminek 100 mm-es harckocsiágyú lövege sokat tud rombolni.
:::::::::::
A videófelvételen látható hogy a falak többféle téglából készültek, és a vár javításánál restaurálásánál elég sok falat pótoltak, ami már nem “állt” hanem feküdt.
:::::::::::
Az ártatlan halálos áldozatok viszont valóban tisztelet érdemelnek, hogy a történészek minősített katonai emlékhelynek nyilvánítsák a várat, ami még sajnos nem történt meg.
Dávid
2020-10-23 at 17:36
Válasz K.-nak:
A Márévárat gyerekként többször láttam: Akkor a faélakat kivülröl föld lepte el (nem is a mai állapota van a szemem előtt.)
Ha a tankok a földboritást lőtték, az elnyelte az energiát. a falak tehát igenis. állhattak.
(Nagyapán a környéken, – szig nélkül (!) – bujkált Nagy Imre elsó miniszterelnökségéig)
Dusa Lajos
2020-10-23 at 16:35
A sok szöveg között a lényeg vész el.Igenis voltak 56-ban és utána is, akik akár Pesten, akár vidéken a végsőkig kitartottak.
Nem lenne szép dolog,ha ezt a tényt be lehetne mocskolni. Ma is a szabadságra, az önrendelkezési joga vágyunk fegyvertelenül is, de ha kell fegyverrel is.
A szabadság vágyát a magyar népből nem lehet kiírtani.
zolatiguszti
2020-10-23 at 14:43
K
Magam is harckocsizó voltam.
Van azért különbség a városi lakóházak max 60 centis téglafalai meg az ostrom ágyúk ellen épített vérfal között.Utóbbit megtöltötték földdel és megtámasztották erősen hogy elnyeljék a lövedékek erejét.
56-ban a szóbajöhető típusok:
T34/85 85 mm repesz, illetve páncélgránát
Is-3 120 mm repesz , páncélgránát
T-54-55 100 mm repesz, repesz romboló és páncélgránát, leváló köpenyes ürméret alatti gránát.
Repesz kontakt gyújtós érintkezéskor robban élő erő ellen jó.
Repesz romboló jó föld és fa erődítés ellen mert behatol azok anyagába és úgy robban, késletetett gyújtós.
Páncél gránát behatol a páncélba ott felrabban aminek a hatására a belső oldalon leszakadó páncéldarabok pusztítanak. Késletett gyújtós.
Leváló köpenyes ürméret alatti a klasszikus páncéltörés semmi robbanó anyag nincs benne egy tömör ötvözet darab ami átütve a páncélt összenyomódik, majd a túloldalon kibújva a feszültségtől ezer darabra robban.
Viszont a T54-55-é hatásfokában csak lövész páncélos és más könnyen páncélozott jármű ellen volt jó akkor is, nem volt akkora átütési képessége mint a páncélgránátnak.
Viszont kő erőd ellen ez se jó, mert a kő nem homgén anyag és rideg. Az edzett páncél viszont az és ha át tudja ütni a gránát a cemetált réteget akkor a homogén acél maga vezeti a gránátot magába mert minden oldalról egyforma erőt fejt ki rá így nem engedi kifordulni magából.Ezért csinálnak dőlt és íves felületű páncélokat.Hogy a forma ne segítse a behatolást illetve tömegnövelés nélkül nőjön az átütendő felület.
A kő viszont rideg és morzsolódik. Mögötte föld töltés ami rugalmas az átütésre használt erőt megeszi a fal a morzsolódó kő meg kiejti a gránátot magából.
Ehhez képest egy város lakóépületei un függöny falak akien simán átszalad a gránát mert a tégla törik a habarcs enged és mögötte levegő van.
Sima láncos bontó golyóval is lyukat lehet ütni rajta.
Igazából a fentiek oka az, hogy az I Vh óta ne igazán divat klasszikus erődítéseket ostromolni így erre való lőszert se sokat fejlesztettek.
Létezik a betonromboló lőszer, meg kell nézni a II Vh -s beton bunkerekkel mit tudtak művelni, hát a legtöbb erődöt vagy felrobbantották vagy felgyújtották vagy kifüstölték a védőket de nem túl sokat tudtak átlőni.A műkő vagy természetes kövek igen alkalmasak erődítésre mert nem homogén anyagok.Még a beton se teljesen.Emiatt nehéz belehatolni. Aki életében kapott el már lyukfúráskor betonban egy beleöntött gyöngynkavicsot az tudja hogy ki tud térni a fúró a puhább anyag felé és ott megszorulni törni.
Susánszky Mátyás
2020-10-23 at 13:50
Szövegértelmezési problémákkal nem tudok mit kezdeni.
nempécsi
2020-10-23 at 13:27
Ez a cikk is remek alkalom lett volna fölhagyni a bugyuta “vidékezéssel”, “vidéki magyarországozással”… micsoda hitvány ország lehet az, ahol csak egy város van, minden más: “vidék”?
Pécs és a Mecsek relációjában még lett volna értelme vidékezni, de így?
Hagyjuk már meg ezt a h*lyeséget is a balosoknak!
Schenkhyalfonz
2020-10-23 at 12:23
A gimnáziumban az egyik osztálytársam (aki KISZ-titkár volt) szólt, hogy a kiszesek (kötelező volt a tagság, ugyebár) nem jár(hat)nak templomba. Vajon honnan a pék ..szából tudhatta, hogy odajárós voltam/vagyok?
(Pesten bérmáltak, együtt egyetemi tanárok, a városi párttitkár gyerekeivel, mert otthon nem lehetett.)
K
2020-10-23 at 10:28
gyozo
20182020-10-23 at 09:33
Ez valóban így hangzott el, nem akarom a riporter nevét személyeskedve említeni, de akár be is szúrhatnám a linket internetes hivatkozást ahol erről cikkeznek.
::
Én is jártam a kommunizmus idejében templomban, és én is láttam ott magas beosztású embereket akik biztosan párttagok voltak pl: pszichológust,munkaügyi bíróság elnökét, stb., de nem volt rajtuk “álruha”.
gyozo2018
2020-10-23 at 09:33
K!
” “kommunizmus idejében álruhában járt templomba”
Rossz fogalmazás.
Azt akarta mondani, hogy titokban.
De a templomokban ott voltak a besúgók, akik
megjegyezték, és továbbították a pártnak,
a munkahelyen, stb.
Később pedig az elvtársak, ha azt akarták, hogy
valós, magas szintű tudást kapjanak a kölkeik,
beíratták őket Sárospatakra, Debrecenbe, sőt,
Pannonhalmára!
Sok párttitkárral, párttaggal találkoztál volna anno a Mátyás templomban,
az éjféli misén.
ViAM
2020-10-23 at 09:19
Minden méricskélés nélkül 1956. valóban a fővárosban, Budapesten robbant ki, de az egész ország területén legendás harcosok vívták csatájukat. Ezek közül is kiemelkedőek voltak a legtovább bujkálva harcoló pécsi Láthatatlanok, de lehetne sorolni a többi helyszínt a legalább utólag megbecsült hazafiakkal.
Győző
2020-10-23 at 09:11
Viszont a mocsok kommunisták hadgyakorlaton lőtték szét Drégely várát.
K
2020-10-23 at 09:10
idézet a fenti írásból:
“az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak”
Meglehetősen furcsa ez az állítás, mert tankokkal már akkor városokat lehetet földdel egyenlővé tenni,”de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak” ott .
:::
Ez pontosan olyan mint amikor egy mai riporter azt állította hogy a “kommunizmus idejében álruhában járt templomba”