Egyre nagyobb területen kezdődhet meg az újjáépítés, egyre nagyobb létjogosultsága van azoknak a programoknak, amelyek a visszatérést segítik – nyilatkozta portálunknak Azbej Tristan a nemrégiben megjelent Budapest-jelentés 2018 című második, a keresztényüldözéssel foglalkozó tanulmánykötet kapcsán. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője hozzátette: már az első tanulmánykötet kiadása is jól tükrözi a világ közvéleményének hozzáállását az üldöztetés tényéhez, hiszen ezzel a kérdéssel korábban tudományos igényű összefoglaló és feltáró munka még nem foglalkozott.
Talán meglehetősen érdemtelenül idézzük fel posztunk bevezetőjében a baloldali sajtót korábban megjárt cikket a második Budapest-jelentés kapcsán, amelyben a HVG.hu – majd tőle átvéve további hasonszőrű baloldali propagandaportálok, mint az ATV.hu vagy a 24.hu – arról ír, hogy „6,8 millióért íratott könyvet a keresztényüldözésről az Orbán-kormány”. A meglehetősen bizarr felhangú, felháborítónak szánt cím nagyjából annyi metakommunikatív tartalmat hordoz, hogy Orbán Viktor milliókat költött egy keresztények üldözéséről szóló könyvre. A HVG.hu jó tollú újságírója ezen felül csak azt akarta megtudni, miért is éppen Budapest-jelentés az ominózus tanulmánykötet címe, amelyre egyértelmű a válasz, hiszen egy évvel korábban már megjelent egy azonos című másik kötet, amelyet a Budapesten rendezett keresztényüldözéssel foglalkozó konferencián mutattak be (ezen különben részt vett a HVG.hu is, csak nyilván elfelejtették). Itt elhangzott, hogy Magyarország az üldözött keresztények hangjának felerősítését kívánja felvállalni a nemzetközi színtéren – nyilván erre utal a Budapest-jelentés elnevezés. Minthogy a korábbi kötet megjelenésének ténye is feledésbe merült a HVG.hu-nél, nem csoda, hogy az újdonság erejével hatott a második is, mindenesetre azóta sem közöltek arról bővebb összefoglalót. A portál olvasói tehát továbbra is meglehetősen foghíjas ismeretekkel kénytelenek beérni a Hungary Helps program tevékenységéről. Nem kívánva orvosolni a baloldali tömegtájékoztatás patologikus következetességgel véghezvitt elhallgatásait és ferdítéseit (érdemes különben végig böngészni, milyen elképesztő értetlenséggel és rosszindulattal foglalkoznak a keresztényüldözés kérdésével), portálunk olvasói most bővebb információkat is megtudhatnak az újabb tanulmánykötetről.
A Budapest-jelentéseken kívül más összefoglaló munka nem foglalkozik a keresztényüldözéssel
Azbej Tristan a második Budapest-jelentéssel kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta: bár különböző (főleg keresztény) jószolgálati szervezetek adnak ki jelentéseket, összefoglalókat a keresztények helyzetéről, illetve a keresztényüldözésről, már az első, 2017-ben megjelent Budapest-jelentésre is, mint hiánypótló tanulmánykötetre hivatkoznak. Ez volt az a kötet, amely széles szakértői gárda bevonásával elsőként adott átfogó képet a világ keresztény közösségeinek helyzetéről, különös tekintettel a keresztényüldözésre. Az államtitkár hozzátette: már az első tanulmánykötet kiadása is jól tükrözi a világ közvéleményének hozzáállását az üldöztetés tényéhez, hiszen
ezzel a kérdéssel korábban tudományos igényű összefoglaló és feltáró munka még nem foglalkozott.
A 2018-as Budapest-jelentés több új eredményt is tartalmaz – emelte ki Azbej Tristan. Egyrészt egy 2018. év végi pillanatképet rögzít, amely alapján megállapítható, hogy egyre szélesebb körű a keresztényüldözés a világon: a jelenség egyre súlyosbodik, mind a számokat, mind az üldöztetés mértékét illetően. Emellett kiemelten fontos különbség a két jelentés között, hogy az új kötet a Hungary Helps tevékenységének tanulságairól is számot tud adni. Mint az államtitkár felidézte: a program 2017 elején indult, az első kötet tehát elsősorban a problémák feltárására koncentrált. A második jelentésben a kutatók már értékelni tudták, hogy a magyar modell – miszerint nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van – milyen eredményeket könyvelhet el.
Jó módszer közvetlenül támogatni az üldözött keresztényeket
Azbej Tristan hangsúlyozta: a jelentés nem politikai, hanem tudományos igényű tanulmánygyűjtemény, amely objektív szempontok szerint értékelte a Hungary Helps humanitárius programot. Hozzátette: a jelentésből az szűrődik le, hogy az a magyar megközelítés a helyes, amely kiemelten foglalkozik a legsérülékenyebb csoportokkal, közösségekkel, így a keresztényekkel. Jó módszernek bizonyult továbbá közvetlenül támogatni az adott közösségeket, nem pedig multilaterális szervezetek átláthatatlan programjain keresztül bonyolítani a segélyezést. Azbej Tristan hangsúlyozta: azt, hogy Magyarország egyedül oldja meg ezt a világméretű problémát, senki sem várhatja el a programtól, ugyanakkor több helyszínén a világnak – és erre a tanulmánykötet is rámutat – kicsiben jelentős eredményeket sikerült elérni. Meg tudtak menteni egy egész észak-iraki települést, és hasonlóan pozitívak a visszajelzések Nigériában, Szíriában vagy a Közel-Kelet más országaiban is.
Egyre nagyobb a létjogosultsága a visszatérést, újjáépítést célzó programoknak
Portálunk azon kérdésére, pozitív fejleménynek kell-e tartani Donald Trump amerikai elnök azon bejelentését, amely szerint az Iszlám Állam szíriai állásainak felszámolásával párhuzamosan kivonulnak az Egyesült Államok csapatai, Azbej Tristan elmondta: véleménye szerint maga a kivonulás ténye nem adhat kifejezetten reményre okot. A döntés alapja – azaz hogy az Iszlám Állam, mint kvázi állam, kalifátus katonai szempontból megsemmisül – ugyanakkor előrelépésnek tekinthető. Az államtitkár szerint a program helyszíni partnereinek tájékoztatásai alapján az látszik, hogy az Iszlám Államnak, mint terrorszervezetnek nincs vége; Irakban és Szíriában is újra összeállnak terrorista sejtek, még ha ez más szintű biztonsági kockázatot is jelent, mint a kalifátus rémuralma alatt. Mint Azbej Tristan kiemelte: amellett, hogy a szíriai belbiztonsági helyzet továbbra is ingatag, jelen állás szerint a fegyveres konfliktusok tere egyre szűkül, így egyre nagyobb területen kezdődhet meg az újjáépítés, egyre nagyobb létjogosultsága van azoknak a programoknak, amelyek a visszatérést segítik.
Azbej Tristan emlékeztetett: az államtitkárság hónapról-hónapra hívja meg az üldözött keresztény közösségek vezetőit Magyarországra, hogy első kézből értesülhessen a közvélemény az üldöztetést szenvedők helyzetéről. Emellett nyilvánosságot is biztosítanak azoknak a keresztényeknek, akiknek tragédiáját a nyugati média, a nagyhatalmak, politikusok megpróbálják elhallgatni. Ennek próbálunk elébe menni, a szenvedők hangját felerősíteni – fogalmazott. Az államtitkár elmondta: az elmúlt héten I. Jusszef Abszi szíriai melkita pátriárka és kísérete érkezett Magyarországra és tartott tanúságtevő előadást, éppen a Budapest-jelentés bemutatóján. Azbej Tristan hozzátette: az államtitkárság jelenleg értékeli, milyen módon tudják támogatni az újjáépítést, az üldözött keresztények visszatérését az említett területekre.
Forrás/fotó: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS